Telex Podcast | Jul 4, 2025
https://www.youtube.com/@TelexPodcast

Akkumulátorgyártó nagyhatalom akart lenni Magyarország, de mostanában inkább csak a negatív hírek érkeznek az iparágból. Az akkuipar elmúlt két éves fordulatát és az elmúlt hónapok eseményeit a Telex Téma podcastjában Csurgó Dénes és Weiler Vilmos beszélték át.

A beszélgetés alapjául szolgáló cikket itt olvashatjátok:

https://telex.hu/komplex/2025/06/23/akkumulatorgyartas-sk-on-samsung-catl-korea-kina-technologiavaltas

0:00 Összeesett a magyar akkugyártás, és ezért a benzines autókat okolják
01:55 Mi vezetett a visszaeséshez?
05:50 A mélypont 2024 végén volt, de most sem sokkal jobb a helyzet
07:10 Kína és Korea technológiai versengése
13:38 Környezeti veszélyek: Melyik a legbiztonságosabb akku?
16:53 Lehet ebből még virágzó iparág?
20:40 Koreai gazdasági háttér
29:31 A Trump féle vámháború, befolyása a piacra
39:47 A Samsung gyár tervei
46:00 Mi lesz az illetékes hatóságok dolga
51:13 A kormány eredeti számításai, és elvárásai nem jöttek be
___

Furcsa párbeszéd zajlott le kedden, egy székesfehérvári lakossági fórumon a Telex újságírója, Simor Dániel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter között. | 2025. április. 18.

Simor a miniszterrel készített interjújában megjegyezte, hogy „hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint állami támogatás ment ki különböző akkumulátorgyárakra, infrastruktúrára, direkt támogatásra”, mire Szijjártó a következőképp reagált:

-- „Lehet, lehet, igen.”

Korábban ilyen jellegű beismerést kormánytagtól még nem hallottunk a támogatások összegére vonatkozólag.

Ez a magyar GDP két százalékának megfelelő összeget jelent.

https://hvg.hu/kkv/20250418_szijjarto-peter-akkumulatorgyarak-1500-milliard-forint-ebx
___

„Nagyon pozitív visszajelzést” kapott a Samsung a kormánytól – mégsem épül meg a harmadik gödi akkugyár | 2025.07.02.

2022 és 2023 között a magyar kormány arról tárgyalt a Samsung SDI vezetésével, hogy a dél-koreai cég az első két gödi üzem mellett egy újabb hatalmas akkumulátorgyárat is felépítsen Magyarországon – tudtuk meg több egymástól független forrásból. Hozzánk eljutó dokumentumok szerint az ilyen projekteket koordináló Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) Göd és a szomszédos Csomád közötti területeket ajánlgatott a Samsungnak a beruházáshoz.

A dokumentumok szerint a Samsung vezetése

-- „nagyon pozitív visszajelzést” kapott a magyar kormánytól arra,

hogy újabb nagyberuházásra készül. E szerint a cégben úgy értékelték,

-- a kormány „teljes mértékben elkötelezett, hogy meggyőzze a Samsungot, hogy a beruházást Magyarországon valósítsa meg”.

Egy hozzánk eljutó fotó szerint a csomádi helyszínt még a Samsung koreai vezetése is bejárta.

A dokumentumok alapján a külügyminisztérium felügyelete alatt álló HIPA részletes helyszínajánlásokat adott a Samsungnak az új gyárhoz. Ezek között volt egy 97 hektáros és egy 162 hektáros terület, amelyek Göd és a mellette lévő, 1800 fős Csomád között helyezkednek el. A két terület néhány kilométerre lett volna a Samsung SDI már működő gyárától, azokhoz az infrastruktúrát az államnak teljes egészében újonnan kellett volna kiépítenie.

-- A Samsung végül parkolópályára tette a beruházási terveit, és a csomádi fejlesztéstől is elálltak.
Egy fénykép tanúsága szerint a koreai felső vezetés le is járta az „Option 1” kódnévre keresztelt csomádi telket – a helyszínbejárást azóta sem cáfolták.

2023 elején mégis tagadás következett. A vállalat és a KKM egyaránt kiadott közleményt:

-- „Nem újdonság az SDI második gödi gyáráról szóló álhír. Tavaly hasonló hírek jelentek meg néhány médiumban. Mint akkor megerősítettük, most is megerősíthetjük, nincs, és soha nem is volt olyan terv, hogy a cég a jelenlegi területén kívül építsen bármit a városban.”

-- „Ez egy olyan bővítés, amely már régóta mindenki számára látható az autópályáról is. Arról nincsen szó, hogy a Samsung SDI a meglévő területén kívül bármilyen további gyárépítést tervezne.”

A kulcsszó mindkét nyilatkozatban „városban” szó: a kormány és a Samsung gödi bővítésre hivatkozott, holott a HIPA ajánlata csomádi határra szólt, ami jogilag már nem Göd területén.

A harmadik gödi gyár terve mögött a Samsung SDI gyors növekedése és a globális akkumulátorpiac felfutása állt. A cég már évekkel korábban több ütemű bővítésben gondolkodott, és a magyar kormány teljes támogatását élvezte: különleges gazdasági övezeteket jelöltek ki, és ipari fejlesztésekre szánták a környékbeli területeket. A harmadik gyár eredetileg a BMW debreceni üzemének kiszolgálására épült volna, de a megrendelést végül egy kínai cég kapta meg. Bár más gyártók – például a Hyundai vagy a Volvo – is szóba kerültek, időközben világszintű túlkínálat, árverseny és technológiai lemaradás nehezítette meg a Samsung helyzetét. Csökkent az árbevétel, elmaradtak a szerződések, és a cég visszafogta a beruházásait – így a harmadik gödi gyár tervét is.

A csomádi önkormányzat hivatalosan minderről semmit sem tudott. Klement János polgármester a Telexnek azt mondta:

-- „A Csomádi önkormányzatnak nincs ilyen nagyságú külterületi ingatlana. … Amennyiben a magántulajdonosokat megkeresték volna esetleges vásárlási szándékkal, az tudomásomra jutott volna.”

Majd hozzátette: „Ha megkerestek volna, ebben az ügyben a település lakói és az önkormányzat döntene.”

Mi épül most – és mi nem?

A Samsung 2023-ban elindította a második üzem 43 000 m²-es bővítését; 2024-ben Szijjártó Péter „20 százalékos kapacitásnövelést” hirdetett. A miniszter által posztolt ábrán egy 96 × 650 méteres sávot zölddel jelöltek a jelenlegi telephelyen belül – a vállalat ezt tartja fenn esetleges jövőbeni terjeszkedésre.

Ez azt jelenti, hogy a sokat emlegetett „harmadik gödi gyár” Göd és Csomád határán nem épül meg. A Samsung a jelenlegi telken belüli modernizálással, illetve a Hyundai–Kia megrendeléseinek teljesítésével van elfoglalva. Minden más – beleértve a 162 hektáros csomádi óriásprojektet – parkolópályára került.

https://kontroll.hu/cikk/belfold/2025/07/02/nagyon-pozitiv-visszajelzest-kapott-a-samsung-a-kormanytol-megsem-epuel-meg-a-harmadik-goedi-akkugyar
___

Fordulat a debreceni akkugyárban: a CATL leállítja a magyarok kirúgását | 2025. július 5.

A Telex által elindított országos hírverés és a cikkeink után bejelentett munkaügyi ellenőrzések miatt leállította a CATL a magyar dolgozók kirúgását – állítja nekünk a cég hat jelenlegi és volt dolgozója. A cégen belül korábban az terjedt, hogy a kínai vezetés július 15-ig a magyar dolgozók nagy részét ki akarja rúgni, de ezt a tervet forrásaink szerint most elvetették.

A döntés hátteréről több verziót hallottunk, az egyik szerint a CATL leépítéseiről szóló keddi és szerdai cikkeink megjelenése után kormányzati szintről szóltak rá a cégre, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az NGM pénteken be is jelentette, hogy munkaügyi ellenőrzést hajtanak majd végre az akkugyárban, ami miatt forrásaink szerint a CATL-nél nagyon megijedtek.

„Nagyon befostak, és leállnak a kirúgásokkal” – mondta egyik forrásunk. Három egymástól független forrásunk szerint a cég vezetése csütörtök késő délután válságértekezletet tartott, és ott született döntés arról, hogy a médiavisszhang és a hatósági ellenőrzések miatt határozatlan időre teljesen leállítják az elbocsátásokat.

Kaptunk olyan jelzéseket is, amelyek szerint az elmúlt napokban káosz alakult ki a CATL vezetésében és volt, hogy a vezetés különböző szintjein más-más ismeretek voltak arról, mik lesznek a következő lépések. Úgy tudjuk, arról nem született döntés, hogy pontosan mi legyen a hosszú távú stratégia, csak arról, hogy most egy ideig nem küldenek el több embert.

Több nekünk nyilatkozó dolgozó szerint az állományban sokan attól tartanak, hogy a médiafigyelem lankadásával és a munkaügyi ellenőrzések végeztével szépen-lassan folytatják majd a leépítéseket. Van, aki szerint erre azért is szükségük lesz, mert Kínában már kiosztották a Debrecenben felszabadított álláshelyeket, és most kérdés, hova tudják elhelyezni azokat a kínaiakat, akiknek magyarországi kiküldetést ígértek.

Mások ugyanakkor optimistábbak, van, aki szerint a cég új, kínai vezetése teljesen elmérte a helyzetet, és bár mérgesek, hogy a kirúgásokból országos ügy lett, megértették, hogy ez a taktika nem fog működni. Úgy tudjuk, a CATL-nél a kirúgottak egy részének azt ajánlották, hogy jelentkezzenek a szintén Debrecenben épülő Eve Power akkumulátorgyárba, ahol mostanában szintén toboroznak. Ugyanakkor a nekünk nyilatkozó volt dolgozók azt mondták, hogy nekik ezek után nincs már kedvük kínai cégnél dolgozni.

A CATL a második leépítésekről szóló cikkünk kiadott sajtóközleményében azt írta, hogy „továbbra is elkötelezett a hazai munkaerő foglalkoztatása mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyártási folyamatokat a lehető legtöbb magyar munkavállalóval valósítsa meg.”

A nekünk nyilatkozó dolgozók közül többen is úgy vélekedtek, hogy ez egy rendkívül arcátlan kijelentés egy olyan cégtől, amelyik éppen lebukott azzal, hogy többtucatnyi magyar munkavállalóját elküldte. Egyikük szerint a cégnek most az a terve, hogy a mérnökök és szakmunkások kirúgása után a segédmunkások közé vesz majd fel a korábban tervezettnél több magyart, így a magyarok összlétszáma középtávon akár nőhet is.

A céget a héten összesen négyszer kérdeztük meg, hogy pontosan hány embert küldtek el, de egyszer sem válaszoltak a kérdéseinkre. ...

https://telex.hu/gazdasag/2025/07/05/catl-debrecen-leepites-kirugas-dolgozok-munkasok

#####

A CATL csütörtökön kiadott közleményében azzal igyekezett tagadni a tömeges elbocsátásokról szóló híreket, hogy azt írta: nem hajtottak végre csoportos létszámcsökkentést. Ez azonban egy elég megtévesztő kijelentés, mivel a csoportos létszámcsökkentésbe jogilag nem számítanak be:

-- a próbaidő alatt kirúgott dolgozók;
-- és azok, akik maguk kezdeményezik a felmondásukat.

A cégek emiatt a csoportos létszámcsökkentés elkerülése érdekében úgy szoktak eljárni, hogy a dolgozóknak felajánlják: ha maguk kezdeményezik a felmondásukat, akkor kapnak kéthavi végkielégítést. Azt nem tudjuk, hogy a CATL ezzel trükközött-e, de az SK nevű akkugyártó például korábban így kerülte el a csoportos létszámleépítés bejelentésének kötelezettségét.

A Telex a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert is megkérdezte a kirúgásokról, aki azt mondta: „Néhány tucat ember távozott, próbaidő alatt, és ott a munkavégzéssel kapcsolatos kritikák merültek fel.” Azt, hogy a néhány tucat alatt pontosan mennyit értett, nem tudjuk.

A leépítésekről szóló hosszú cikkünket, amelyben a dolgozók elmondása alapján írtuk meg, hogy mi zajlik a gyárban, itt lehet elolvasni.

https://telex.hu/gazdasag/2025/07/05/catl-debrecen-leepites-kirugas-dolgozok-munkasok
___

Akkumulátorgyárak árnyékában

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/akkumulatorgyarak_arnyekaban