Miközben a Fővárosi Közgyűlés Budapest szuverenitásáról, a város jövőjéről tárgyal a mini-Dubaj beruházás kapcsán...

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1199360958219240

De Viktor nem azért ment oda, hisz' megmondta…

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/dubai-luxus-buszmegallo-es-par-tobbi

Válasz

Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsának megelőző, aktuális és következő soros elnökéből álló Elnöki Trojkák, vagy EU Triók követik egymást.

Magyarországnak másodszor a 2023. július 1. és 2024. december 31. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az elnökséget 2023 második felében Spanyolország, 2024 első felében Belgium látta el, amely után

-- a 2024-es magyar elnökség következett július 1-jétől december 31-ig.

A következő soros elnökséget 2025. január 1-jétől Lengyelország tölti be.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_Tan%C3%A1cs%C3%A1nak_eln%C3%B6ks%C3%A9ge

Válasz

Dolgok, amikkel Orbán Viktor nem foglalkozik | 2024. december 25.

... Orbán Viktor december 21-i, év végi sajtótájékoztatóján sem foglalkozott ezzel-azzal.

Miniszterelnökként Orbán Viktornak rengeteg mindenre kell odafigyelnie, viszont van jópár olyan ügy is, amikkel valamiért nem foglalkozik a kormányfő. Hosszú a lista, de általában akkor mondja valamire Orbán, hogy nem foglalkozik vele, amikor az valamilyen szempontból kellemetlen rá vagy a kormányra nézve, legyen szó kormányközeli üzletemberek gazdagodásáról, titkosszolgálati megfigyelésekről szóló sajtóértesülésekről vagy a politikai erőviszonyok alakulásáról. Összeszedtük, milyen ügyekre mondta azt a miniszterelnök, hogy nem foglalkozik velük, és ezzel szemben mi a valóság.

Nőügyek

2017-ben kiderült, hogy a kormány hazarendeli Washingtonból Szemerkényi Réka amerikai nagykövetet. Amikor erről kérdezték Orbánt a parlamentben, csupán annyival reagált a hírre, hogy „nőügyekkel nem foglalkozom”. Azóta is ezzel az elhíresült mondatával szokták illusztrálni a Fidesz szexizmusát. Az biztos, hogy Orbán hatalmi rendszerében egyetlen nőnek sem sikerült tartósan megragadnia fontos pozícióban, jelenleg nincs egy nő se Orbán kormányában.

Nőjogi szervezetek rengeteget kritizálták a kormányt, amiért nem tesz többet a nők védelméért. A kormány politikai-ideológiai okokra hivatkozva 2014 óta nem hajlandó ratifikálni a családon belüli és kapcsolati erőszak ellen létrejött isztambuli egyezményt, de a szívhangrendelet és sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelezettsége is mind olyan ügy, ami azt mutatja, hogy Orbán valóban nem mindig nem foglalkozik nőügyekkel, vagy legalábbis a nők ügyeivel.

Üzleti ügyek

Orbán Viktor évek óta azt hangoztatja, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Főleg akkor szokta eltávolítani magától az üzleti világot, amikor családtagjainak vagy kormányközeli üzletemberek mesés vagyonosodásáról kérdezik, de például a Népszabadság bezárására is ezzel az érveléssel reagált 2016-ban. Szintén ez volt a válasza, amikor az Európai Parlament október 9-i plenáris ülése előtt a 444 megkérdezte tőle, hogyan lehetséges, hogy a több százmilliárdos kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez apja bányájából szállítanak építőanyagot. Orbán szerint neki ehhez semmi köze, mivel magáncégek valósítják meg az állami beruházást. „Azzal pedig, hogy a magáncégek mit csinálnak, nem kívánok foglalkozni.”

Idei év végi sajtótájékoztatóján részletesebben is kifejtette, hogy miniszterelnökként miért nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Arról kérdezték, nem zavarja-e, hogy az apja és a veje milliárdos, miközben legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint neki csupán 10 millió forint megtakarítása van. „Azért utasítok vissza minden ilyen személyes üzleti ügyre vonatkozó kérdést mindig ugyanúgy, mert hiszek abban, üzleti ügyekkel a miniszterelnöknek nem szabad foglalkoznia. Amikor eldöntöd, hogy te közügyekkel foglalkozol, elmész politikába, akkor neked a szempontod, ami alapján a világot nézned kell, az a közügyek és a közérdek. Amikor elmész üzletembernek, akkor a világot úgy kell nézned, hogyan tudsz hasznot csinálni. Az egy másik szempont, nem lehet összekeverni. Persze az üzleti világ, a tudományos világ és a politika érintkezik, de nem szabad összekeveredni, az helytelen”.

Nem tudjuk, hogy Orbán értelmezésében csak a politika és az üzleti élet az érintkezett vagy esetleg már össze is keveredett a kettő, amikor alig két héttel korábban az állami megbízásokkal felhízlalt NER-közeli 4iG Csoport vezérigazgatójának társaságában tárgyalt Elon Muskkal Donald Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Orbán annyira nem foglalkozik üzleti ügyekkel, hogy a Direkt36 oknyomozása szerint 2021 közepén a londoni magyar nagykövetségen személyesen győzködte az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat kínai tulajdonosait, hogy adják el cégüket a 4iG-nek. De még ha el is fogadjuk Orbán érvelését, akkor is elgondolkodtató, mennyire lehet életszerű, hogy az általa vezetett kormány az ő jóváhagyása vagy beleszólása nélkül hoz meg NER-közeli cégeknek, üzletembernek kedvező döntéseket.

Ellenzék

Orbán Viktort nem csak a nőügyek és az üzleti ügyek nem izgatják, de az ellenzék sem. Pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy hosszú idő után újra valódi kihívója van a Fidesznek a Magyar Péter vezette Tisza Párt személyében, és a 2026-os választás két nagy tömb küzdelméről szól majd.

-- Év végi sajtótájékoztatóján Orbán előbb azt mondta, hogy a kormánynak, így neki sem dolga, hogy az ellenzékkel foglalkozzon, mert vannak ennél fontosabb feladatai is, majd rögtön üzent is az ellenzék vezető erejének.

Menczer Tamás és Magyar Péter elhíresült csörtéjének apropóján arról beszélt, hogy a kormánynak nem kell foglalkoznia az ellenzékkel. „Én azért emlékeztetném magunkat, leginkább a kormányt, hogy a kormánynak nem az a dolga, hogy az ellenzékkel foglalkozzon. Azt meg kell hagyni a pártoknak. A kormánynak az a dolga, hogy az országgal foglalkozzon, meg a gondokkal, a kihívásokkal és az emberekkel” – mondta a miniszterelnök, aki történetesen a kormánypárt első számú is vezetője is. Majd azzal folytatta, nem szeretné, ha az új politikai stílusok és eszközök megjelenése eltérítené a kormány figyelmét a feladatairól, „ezért én nem is veszek részt ilyen vitákban.” Orbán ezzel tulajdonképpen kijelölte Magyar Péter helyét: azt üzente, hogy a legerősebb ellenzéki párt vezetője nem egyenrangú vele.

Orbán az október 11-i rádióinterjújában jelölte ki először egyértelműen, hogy mit kell gondolniuk a fideszeseknek Magyar Péterről: Brüsszel embere, akit arra jelöltek ki, hogy egy bábkormány élén átvegye a hatalmat az Orbán-kormány megbuktatása után. Azóta is ezt a narratívát sulykolja a Fidesz és maga Orbán is. Október 23-i beszédében „Manfred Weber kutyusának” nevezte Magyar Pétert, most pedig arról beszélt, azért sem áll le vitázni a Tisza Párt vezetőjével, mert Brüsszelből irányítják. „Egy erős állítást azért szeretnék tenni. Sosem fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak. Mert én majd a gazdáival vitatkozom.”

Orbán ugyanígy érvelt a 2022-es választások előtt, amikor azért nem áll ki vitázni az egyesült ellenzék közös miniszterelnökjelöltjével, Márki-Zay Péterrel, mert nem ő volt a főnök. Ha a jövőben is tartja magát ehhez, akkor nem valószínű, hogy lesz valaha Magyar-Orbán vita. December elején például hiába hívta ki Magyar Péter vitázni, a miniszterelnök még válaszra sem méltatta.

Tévésorozatok

Magyar Péter nem sokkal március 15-i zászlóbontó rendezvénye után vádolta meg Rogán Antalt azzal, hogy belenyúltak a Völner-Schadl-ógy nyomozati irataiba, amit ő hangfelvételekkel is bizonyítani tud. Pár nappal később a 444-nek sikerült megkérdeznie erről Orbán Viktort. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a felvételen Magyar Péter volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter hallható. Mindenesetre Orbán egyetlen mondattal reagált Magyar Péter súlyos vádjaira:

-- „Én kormányzati ügyekkel foglalkozom. Tévésorozatokkal nem foglalkozom.”

A miniszterelnöknek máskor is a tévésorozatok ugrottak be a Magyar Péter megjelenését kísérő történésekről. Egy nappal korábban a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, hogy „Magyarország egy normális ország. Vannak ilyen Szomszédokra vagy Dallasra vagy Való Világra emlékeztető, filmsorozatot idéző közjátékok Magyarországon, de azért ott mégis egy higgadt, nyugodt és észszerű gondolkodás zajlik”. Orbán a szappanoperák világának felemlegetésével is azt sugallta, hogy Magyar komolytalan figura, míg ő valódi államférfi, akinek az országot kell irányítania. Vogel Evelin hangfelvételeit is arra használta a fideszes propagandagépezet, hogy a bulvár szintjére rántsák le Magyar Pétert.

Reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásai

„Reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik.” Ezt válaszolta Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke, amikor a Magyar Péter partizános interjújában elhangzott állításokról kérdeztük a miniszterelnököt. Magyar Péter akkor robbant be a közéletbe, de még nem létezett a most 40 százalék környékén mért Tisza Párt, és Magyar határozottan cáfolta, hogy politikai szerepvállalásra készülne. Ugyanez volt a válasz, amikor Simicska Lajos egy 2017-es interjúban hazaárulónak nevezte Orbánt, és a Momentum tavaly április kordonbontó akciójára is hasonló reakció érkezett.

Simicska nyilatkozatáról ezt írta Havasi: „A miniszterelnök az ország és a magyar emberek számára fontos kérdésekkel foglalkozik. Egy reménytelen helyzetben lévő ember kétségbeesett nyilatkozatait, aki 2015 februárjában és azóta többször is nyomdafestéket nem tűrő szavakkal beszélt Magyarország miniszterelnökéről, nem kívánjuk kommentálni.” A Momentum akciójáról pedig ezt: „A Momentum mai cselekedete nem más, mint reménytelen helyzetben lévő politikusok kétségbeesett akciója, akik így akarják magukra felhívni a figyelmet, hiszen népszerűségük folyamatosan csökkent az elmúlt egy évben.”

Pedig Magyarországon szép számmal vannak tényleg reménytelen helyzetben lévő emberek, akiknek a kétségbeesett próbálkozásaival tényleg nem foglalkozik a kormány, ilyenek például az egészségügyi dolgozók, a szegény családból származó diákok, a gyermekvédelemben nevelkedő gyerekek, az eutanáziát kérő halálos betegek, a hajléktalan emberek, a függők és a fogyatékos gyereküket egyedül ápoló szülők.

Közvélemény-kutatások

A legtöbb közvélemény-kutatásban Magyar Péterék mostanra utolérték és néhol már meg is előzték a Fideszt, amire nagyon rég volt példa. Érthető módon kormánypárti politikusok igyekeznek relativizálni a számukra kedvezőtlen mérések jelentőségét még akkor is, ha messze van még a 2026-os választás. „Továbbra is választásokat szeretnénk nyerni, nem közvélemény-kutatást. Korábban elmondtam azt a véleményemet, hogy ezek a közvélemény-kutatások kevésbé a választói akarat visszatükrözését mutatják, semmint inkább a közvélemény formálását szolgálják” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 28-i kormányinfón, miután kijött a Medián mérése, ami 11 százalékpontos Tisza előnyt mért a biztos pártválasztók körében.

Az évvégi sajtótájékoztatón Orbántól is megkérdezték, hogyan látja az erőviszonyokat a felmérések fényében. A miniszterelnök is hasonló véleményen volt, mint Gulyás Gergely. Tulajdonképpen azt mondta, hogy nem foglalkozik közvélemény-kutatásokkal, ő csak a június 9-i EP-választás eredményét nézi. „Különösen a romániai fejlemények fényében, hogy pontosan mennyi az annyi, ezt elég nehéz megválaszolni, én mindig abból indulok ki, ami tény. A tény az, hogy volt ez EP-választás, mit kaptunk 45 százalékot, a második meg 30 százalékot. Ha az a kérdés, hogy ez elég-e 2026-ban, az a kérdés, hol írjam alá. Ennyit gondolok az erőviszonyokról.” A Fidesz híres arról, hogy folyamatosan monitorozza a közvélemény alakulását, és ha kell, annak megfelelően alakítja politikáját, hoz meg bizonyos intézkedéseket vagy személyi döntéseket. Ezért sem kell feltétlenül készpénznek venni, hogy fideszes politikusok szerint ők aztán nem foglalkoznak közvélemény-kutatásokkal. Lázár János például a kormányközeli Mandinernek ismerte el, hogy láttak „vérnyomásemelő méréseket” mostanában.

Pletykák

A miniszterelnök tehát csak a tényeket nézi, így nem meglepő, hogy a közvélemény-kutatások mellett pletykákkal sem foglalkozik. Nemrég a Direkt36 tárta fel, hogy 2018 nyarán a külügyminisztérium razziát rendelt el az addig Lázár János felügyelete alatt működő külföldi hírszerzésért felelős titkosszolgálatnál, az Információs Hivatalnál (IH), amiért korábban megfigyelték az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor a Tiborcz István cégének, az Elios visszaélésgyanús tendereit vizsgálták. A Direkt36 forrásai szerint az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy az IH milyen információkhoz jutott miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről.

Erről is megkérdezték a szombati sajtótájékoztatón Orbánt, hiszen a titkosszolgálatok működésére és rá sem vet jó fényt a történet. A miniszterelnök annyival intézte el a kérdést, hogy pletykának nevezte az OLAF nyomozóinak megfigyelését és annak nyomán elrendelt razziát. „Ezek mind pletykák, azokkal nem is foglalkozom” – jelentette ki. Általánosságban még annyit mondott el, hogy szigorú szabályok írják le, mikor milyen eszközöket lehet alkalmazni a nemzetbiztonsági rendszerben, neki nincs tudomása arról, hogy bármikor törvénysértés történt volna.

https://telex.hu/belfold/2024/12/25/orban-viktor-ellenzek-penzugyek-4ig-elon-musk-kozvelemeny-kutatas

Válasz

Aranyosi Péter: Aki jobban hisz Orbánnak, mint a szemének, azzal nem tudok vitatkozni – Kultúrtáj | 2024. dec. 4.

Orbán Viktor Putyin-párti, de hát mit csináljunk? Ezek nyilvánvaló dolgok. Persze, hogy Putyin-párti, hát fizetést kap érte, hogy rombolja az Európai Uniót, ez nem titok – mondta a Kultúrtájban Aranyosi Péter humorista. – Nem vagyok bigott vallásos ember, de mindig az ördög győz – tette hozzá az előbbi gondolathoz. A műsorban a „Főnök” külpolitikai céljai mellett az ország állapotáról is szó esett: „az egészségügyet nem sikerült rendbe rakni 14 év alatt, de 9 év elég volt, hogy a vejének 100 milliárdot, a barátjának meg 1000 milliárdot írjon a számlájára. Erről nem is akarok már vitatkozni mert tényleg könnyebb lopni, mint dolgozni" – fogalmazott Aranyosi Péter, akivel az „ördögi” Soros Györgyről, Al Pacinóról, Simicska Lajosról, Fábry Sándorról, a kongói székelyről és az Alföldön elásott tengeralattjáróról is beszélgettünk.

• Miért esik kétségbe, ha végignéz az országon?
• Hová lehet menekülni a politika elől?
• Miért vett vissza a fellépéseiből?
• Miért szereti a fegyvereket és miért tart azoktól mégis?
• Miért jobb a jégtánc, mint a balett?
• Miért nem lehet kongói banánból pálinkát főzni?
• És miért lett nagyon szomorú a beszélgetés vége?

A műsorvezető: Ficsor Benedek.

https://www.youtube.com/watch?v=_xQ0XJEDAN8

Válasz

Bugár Béla: Orbán Viktor szerint tüske voltunk a körme alatt – Kultúrtáj
Magyar Hang | 2024. dec. 11.

Akár 10 ezer eurós (4 milliós forintos) büntetést is kaphatnának a szlovákiai magyarok, ha nem szlovákul szólalnak meg a postán vagy a vasúton. Orbán és Fico szándékosan kerülik a kényes kérdéseket. A szlovákiai magyar politika egyik legismertebb alakját, Bugár Bélát kérdeztük.

• Miért nem lehetett összebékíteni a szlovákiai magyar pártokat?
• Hogyan akart beavatkozni Orbán Viktor a szlovákiai politikába?
• Ki a felelős Ján Kuciak újságíró meggyilkolásáért?
• Miért léptek koalícióra Robert Ficóval, és miért nem léptek ki a szövetségből a Kuciak-gyilkosság után?
• Hogyan durvult el a politika, és hová vehet az egyre agresszívabb politizálás?

https://www.youtube.com/watch?v=dAohAGKLt1I

Válasz

Saját 57 százalékos minimálbér-emelését felejtette el Orbán Viktor, amikor a mostanit fényezte | 2024. november 27.

„Azt is mondhatom, hogy soha nem látott mértékű minimálbér-emelés történik. Nem emlékszem arra, hogy ilyen léptékű minimálbér-emelés történt volna az elmúlt időszakban. 2027-re, ha összeadom a három év emelését, ez 40 százalékos emelkedést ad ki” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a mostani bérmegállapodás kapcsán.

https://g7.hu/kozelet/20241127/sajat-57-szazalekos-minimalber-emeleset-felejtette-el-orban-viktor-amikor-a-mostanit-fenyezte/

Válasz

Sára Botond: Le kell bontani Tordai Bence házát | 2024. november 20.

Tordai Bence évek óta húzódó családiház-ügyében újabb fordulat történt: az ellenzéki képviselő arról posztolt a Facebookon, hogy a fideszes Sára Botond főispán lebontatná a házát.

https://www.facebook.com/TordaiBence/posts/pfbid0BxJTTX7qX6R7JRjJNSmV7GoYdevt7rZutdxgbRfNuNhQ51GER3jm27VZbknh3sCCl

Sára Botond egy posztban így reagált Tordai bejegyzésére:

https://www.facebook.com/sarabotond/posts/pfbid02CjjSfqq28NYsgrgJaie4i5EgzKdZ8wQgRZXWwU3JNBZ5a2ZqMZM3tENcB2gbWfjSl

„Tisztelt Tordai képviselő úr! Mit szeretne?

Megtévesztette a hatóságot és »felújítási« tervet nyújtott be a háza felújítására, majd a házat lebontotta, újat épített helyette, amire nem volt se engedélye és a helyi építési szabályoknak sem felel meg.

Ezt a szakértői vélemény, a bíróság és a Kúria is megerősítette. Minden ezekkel a tényekkel szemben tett kijelentése hazugság, ahogy ezt ön is tudja. Játszhat itt mindenféle kémfilmekbe illő játékot, de sem nekem, sem a hivatalnak nincs mérlegelési lehetőségünk az ügyben. A jogszabály világos: a szabálytalanul és jogszabályellenesen épített házat el kell bontani.”

Tordai Bence az alábbi kommenttel válaszolt Sárának:

https://www.facebook.com/sarabotond/posts/pfbid02CjjSfqq28NYsgrgJaie4i5EgzKdZ8wQgRZXWwU3JNBZ5a2ZqMZM3tENcB2gbWfjSl?comment_id=442810321903911

„Tisztelt Sára főispán úr! Azt kérdi, mit szeretnék?

Elsőként pártállam helyett jogállamot szeretnék, ahol nem fideszes pártkatonák, meg bukott politikusok ülnek a »független hatóságok« és a »független bíróságok« élén.

Ebben az ügyben konkrétan azt szeretném, ha nem hazudna folyamatosan, és hivatali helyzetével visszaélve, politikai bosszúként nem hozna olyan döntéseket, amivel tönkreteszi a családunkat.

Miben hazudik? Csak ebben a rövid posztban is több dologban:

1. Nem »felújítási tervet« nyújtottam be, hanem szó szerint »Lakóház bontásának, átalakításának, tetőtér beépítésének egyszerű bejelentési és kiviteli terve« című dokumentumot.

2. Hazudik, amikor azt írja, bármiben megtévesztettem volna a hatóságot. A kiviteli tervben minden egyes részlet szerepel, és ennek megfelelően valósult meg az építkezés, ezt a maga hivatala is elismerte – a napokban közzé fogom tenni a dokumentumokat.

Nincs túlépítés, nincs másik építési hely, nincs semmi olyan probléma, amit 2017-ben kifogásoltak volna. Ehhez képest 2024-ben a leadott terv szerint megvalósult épületre kiad egy bontási kötelezést.

3. Hazugsággal felérő csúsztatás, amikor azt írja, nem volt engedélyem. Főispán úr, hadd emlékeztessem, hogy 2017-ben 300 nm alatti családi házra már nem lehetett építési engedélyt kérni, mert törvény szerint ez egyszerű bejelentésként zajlott onnantól kezdve.

Higgye el, én szeretném a legjobban, ha még a régi szabályok szerint beadhattunk volna építési engedélykérelmet, mert ha azt megadják, utólag már nem hozhatnának minket ilyen helyzetbe. Egyébként az elmúlt 8 évben több százezer laikus, jószándékú magánember építtető került kiszolgáltatott helyzetbe az »egyszerű bejelentés« miatt.

4. Az első állításában megfogalmazott hazugságokat senki nem erősítette meg, csak maga ismételgeti.

5. Nincs mérlegelési lehetőségük az ügyben? Világos a jogszabály? A szabálytalanul és jogszabályellenesen épített házat el kell bontani?

Érdekes, a más telkére, a kivágott, védett erdő helyére épült Csipak-villa ügyében nem volt világos a jogszabály, nem kellett bontani a jogerős bírósági döntés után sem, sikerült több mint egy évtizedig »mérlegelniük«, kedve Sára úr. Csak nem azért, mert Csipak Rogán Antal üzlettársa volt?

Sára úr, azt kérdezi, mit szeretnék? Nagyon egyszerűen azt, hogy a politikai meccseket a politikai porondon játsszuk le, és ne hatósági sapkájában álljon bosszút nemcsak rajtam, hanem egy négygyerekes családon. Álljon ki nyílt vitára, vagy akár rakjon ki rólam csúnya képeket, terjesszen hazugságokat, titkosszolgálati eszközökkel készítsenek és/vagy generáljanak hangfelvételeket, ahogy szokták, de ne vegye el a gyerekeim jövőjét! Ezt szeretném.

Azt szeretném, hogy vonja vissza a megalapozatlan és embertelen döntését, és folytassunk le egy korrekt, tisztességes, elfogulatlan eljárást. Túl nagy kérés?”

https://444.hu/2024/11/20/sara-botond-le-kell-bontani-tordai-bence-hazat

Válasz

Eltitkolt gyermekről írt Magyar Péter Orbán Viktornak | 2024.11.22.

Magyar Péter reagált a péntek reggel kiszivárgott újabb hangfelvételre, és arra is, hogy a miniszterelnök a Kossuth Rádióban róla beszélt.

„A ma kiszivárogtatott újabb hangfelvétel kapcsán pedig hadd jegyezzem meg, hogy nem szégyellem, hogy a volt szerelmemet akkor is segítettem, amikor épp nem voltunk együtt. Pedig nem született tőle eltitkolt gyermekem, miniszterelnök úr” -írta egy kacsintó emoji kíséretében Orbán Viktornak írt Magyar Péter péntek délelőtt, nem sokkal azután, hogy újabb hangfelvétel került nyilvánosságra a volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéséről.

Mint arról beszámoltunk, a mindössze egyperces hanganyagot, ahogy az eddigieket is, egy névtelen feladó juttatta el több magyar szerkesztőségnek. A vágott hangfelvételen a Tisza Párt elnöke egyebek mellett arról beszél Vogel Evelinnel, hogy ő bárkit megkaphat. Hogy pontosan mikor készült a felvétel, az nem derül ki, de vélhetően már a szakításuk után lehetett.

Magyar Péter Facebook-posztjában reagált arra is, hogy Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban félreérthetetlenül róla beszélt, noha a nevét egyszer sem mondta ki. A miniszterelnök politikában megjelent új jelenségként beszélt a „lenézésből fakadó negatív fenyegető tónusról”, mely szerint „büdösek az emberek, az egyes munkatársak, azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába”, utalva a korábban kiszivárgott hangfelvételekre. Hozzátette, ez a „példátlan verbális durvaság” előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is.

Magyar Péter erre úgy válaszolt, hogy „miközben három centi hótól a fél országban leállt a vasúti közlekedés és már a MÁV jegyvásárló rendszere is, aközben Ali baba és a rablói érdemi kormányzás, a megélhetési válság kezelése, a közlekedés, az oktatás és az egészségügy megmentése helyett inkább a bűncselekménnyel megszerzett, manipulált magánbeszélgetéssel fárasztják a magyar embereket.” Majd azzal folytatta: „A mi őszülő halántékú öltönyös Döbrögink most épp az 1400 milliárd forintért megvásárolt repteret játssza át a családjának és néhány megbízható oligarchának egy tőzsdei cégen keresztül.

-- Van egy rossz hírem a Temuról rendelt Al Caponénak: mi a TISZA Pártnál méltóságteljesen, de eltökélten és határozottan készülünk a kormányváltásra több millió magyar ember támogatásával. A bulvárt pedig meghagyjuk nekik.

Az nem világos, hogy az eltitkolt gyermekről szóló megjegyzéssel és a kacsintó emojival Magyar Péter arra célzott-e, hogy Orbán Viktornak van egy eltitkolt gyermeke.

https://nepszava.hu/3258846_magyar-peter-orban-viktor-eltitkolt-gyermek-tisza-part

Válasz

Orbán ma is úgy gondolja, ahogy pár éve mondta?

00:00 Intro
00:30 Beköszönés
01:10 Egy betegesen hazudozó miniszerelnökről
03:17 Az általunk finanszírozott becsapásról
06:52 A demokrácia lényegéről
08:01 Erre adtak az emberek felhatalmazást?
08:47 Mit tehet a kormány egy demokráciában?
10:34 A bizalmi válságban szenvedő országról
11:37 A "fölmérésekről" és vezetők döntéseiről
13:48 A demokrácia hiányáról és a népakaratról
15:34 Az országot tönkretették, de ki a felelős?
18:13 Miből volt elég?
24:51 A megoldásról a haza érdekében
28:54 Viktor az önvizsgálatról
30:53 Drukkolunk és imádkozunk

https://www.youtube.com/watch?v=r8y_A9LK4UQ

Válasz

„A Fidesz szélsőjobboldali párt” – tíz éves interjú Tamás Gáspár Miklóssal | 2024. november 3.

A filozófust 2014-ben kérdeztük egy akkori tusnádfürdői beszéd után. Tamás Gáspár Miklós már akkor feltette a kérdést: „Ki mondta ki eddig Magyarországon, hogy az emberi jogok politikai rezsimjének vége? Ezt katonai diktátorok se szokták így kikiabálni.”

Az alábbi remek cikk a Magyar Narancs 2014. augusztus 7-i számában jelent meg.

A magyar jobboldal akadályozta a demokrácia teljes kifejlődését, majd a demokráciát kezdte okolni az ország bajaiért – véli Tamás Gáspár Miklós. A filozófus szerint Orbán politikájában fordulatot jelez annak nyílt kimondása, hogy az emberi jogok politikai rezsimjével szakítani kell.

Magyar Narancs: Az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde minden elemében új, és jelentős fordulatot jelent a miniszterelnök politikai pályafutásában. Más elemzések viszont azt emelték ki, hogy mindez következett Orbán eddigi kormányzásából.

Tamás Gáspár Miklós: Az a törekvés, hogy ezt a beszédet trivializálják és banalizálják avval, hogy nincs benne újdonság, nem más, mint gyávaság, ürügy rá, hogy ne kelljen tenni semmit. Őszintén szólva, ez belőlem ingerült megvetést vált ki. Ki mondta ki eddig Magyarországon, hogy az emberi jogok politikai rezsimjének vége? Ezt katonai diktátorok se szokták így kikiabálni. Ha ez se újdonság, akkor semmi se az.

MN: Meglepte önt ez a beszéd?

TGM: Megdöbbentett. Ez döntő fordulat, amelynek a bekövetkeztétől tartott ugyan az ember. Próbáltam nem annyira borúlátó lenni, hogy azt higgyem, efféle programot nyíltan meghirdethet a magyar állam vezetője.

MN: Az miért számít ennyit, hogy ezt nyíltan kimondta Orbán? Például a civil szervezetek megbélyegzése hónapok óta zajlik, Lázár János nagyon is hasonló szavakat használt, mint most a miniszterelnök.

TGM: De ez most az alkotmányos, szabadelvű jogállam megszüntetésének kontextusában van. A másként gondolkodót idegen ügynöknek gyalázni: a diktatúrák hagyatéka, Robespierre mondta a rémuralom idején a girondista ellenzékre, hogy „a külföld pártja”. A militáns nemzetfogalomba csak a nacionalista jobboldalnak engedelmeskedő elemek férnek bele. Mivel a parlamenti ellenzék többé nem számít, Orbán Viktor a rá jellemző intelligenciával észrevette, hogy a fiatal értelmiség körében – egyelőre csak szubkulturális szintű – mozgolódás folyik, ami új baloldal magva lehet, ezért csírájában kell elfojtani. Ezen nem kell feltétlenül meglepődni, de mégiscsak új helyzet. Ha ránézett Európa térképére 1940-ben, nem talált egy demokratikus államot se, voltaképpen Skandináviában sem. Ha 1990-ben nézett rá a térképre, akkor piaci rendszerű, szabadelvű-alkotmányos, plurális, valóban parlamentáris államokat talált mindenütt. A kapitalizmus történetében oszcilláció látszik egyrészt a piaci és az etatista rendszerek, másrészt a diktatúrák és a liberális jogállamok között. Lehet, hogy el fog terjedni, amit Orbán Viktor akar és csinál, de ma az európai államok többsége mégiscsak valamiféle jogállami, szabadelvű-alkotmányos rendszernek hívja magát hivatalosan. Ezeknek a rendszereknek sok hibájuk és van, de olyan nem történt még, hogy valaki bejelentse, hogy az egésznek kampec, és innentől kezdve illiberális, azaz nem plurális, hanem diktatórikus vagy féldiktatórikus korszak kezdődik. Magyarországon a hatalmi párt is szélsőjobboldali, a pillanatnyilag legerősebb ellenzéki párt is az, a két szélsőjobboldali pártot összesen a biztos pártválasztók 70 százaléka támogatja.

MN: Hogy érti, hogy nyilvánosan kijelentették, hogy szélsőjobboldaliak?

TGM: Nem értem a kérdést. A sovén-etnicista diktatúrát támogató jobboldali pártokat szélsőjobboldali pártoknak szoktuk nevezni. A Fidesz szélsőjobboldali párt.

MN: Fogalmilag tartja kizártnak az illiberális demokráciát? Azt Orbán sem mondta az új államról, hogy nem lesz demokrácia, csak azt mondta, hogy nem lesz liberális.

TGM: A szabadság elemeit nagyrészt kiiktatták, vannak szubkulturális enklávék, de hát a Horthy-rendszerben is volt liberális sajtó, persze akkor is csak Pesten és pár nagyvárosban. Polgári társadalomban az egyenlőséget a szegényebbek fölemelésével eszközlik ki: ennek a fő eszközei a köz- és felsőoktatás, az ingyenes és általános közegészségügy, az olcsó tömegközlekedés, a szociális lakáspolitika szociális lakásépítési programokkal, az egalitárius urbanisztika, amely szembeszegül a térbeli szegregációval és leszakadással, a demokratikus-egali­tárius segélyrendszer, a szociális rendszerek fölötti szociális kontroll, a vállalati beleszólási jog és együttkormányzás az üzemekben, nagylelkű sztrájkjog. Hozzátartozik a plebiszcitárius eszközök széles körű alkalmazása, a nemek és szexuális orientációk közötti szigorú esélyegyenlőség ki­erő­sza­kolása, a gyermekvédelem, a nővédelem. Ez a modern demokrácia eszköztára, ezek a nélkülöz­hetetlen egyenlőségi elemek – ­nálunk majdnem teljesen hiányoznak. Ha még a jogállami szabályok se érvényesek, akkor nem is lehet őket legálisan kiharcolni. Azt az államot, amelyben a szabadság és egyenlőség legminimálisabb feltételei sem állnak fenn, nem nevezzük demokráciának, még illiberálisnak sem. Semmilyen demokratikus elemet nem veszek észre, ha ön ismer egyet, akkor szóljon, mert legalább jó napom lesz.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-fidesz-szelsojobboldali-part-tiz-eves-interju-tamas-gaspar-miklossal-272192

Válasz