Minden évben egy városnyi, 40 ezer ember hal meg Magyarországon trombózis következtében. A betegség, ha időben felismerik, nagy eséllyel gyógyítható, és elkerülhető a halálos kimenetele.

Normális esetben a szervezetben a vér a visszerekben és az ütőerekben kering. Elsősorban a visszereken belül fordulhat elő, hogy a vér megalvad.

– A vérrögöt nevezik trombusnak, a betegséget trombózisnak. Kóros áramlási vagy vérösszetételi viszonyok hatására a vér megalvadhat – magyarázza dr. Kócsy József belgyógyász osztályvezető főorvos. Bár a legismertebb az alsó végtagi – mélyvénás – trombózis, keletkezhet vérrög az agyi és szíverekben és a szívüregekben is, illetve bármely érben, akár a felső végtagban is.


Kialakulásának számos oka lehet

– Az elhízást, a dohányzást, a fogamzásgátló gyógyszerek szedését, a daganatos betegségeket mind-mind rizikófaktorként kell említenünk – teszi hozzá a főorvos. – A mélyvénás trombózis kialakulásáért emellett felelős lehet minden olyan körülmény, amely során az alsó végtagban a vérkeringés lelassul. Ilyen például a tartós ülőmunka, a hosszú utazás repülőn vagy buszon. A veszélyeztetett csoportba tartoznak a tartósan ágyban fekvők és a műtétek után lábadozók is. Az esetek kisebb százalékában genetikai okok miatt is hajlamosabbá válhat a szervezet a fokozott véralvadásra, ekkor genetikai vizsgálatot javasolunk.


Nőknél gyakoribb

A rizikófaktorokat áttekintve kitűnik: a trombózis elsősorban a nőknél gyakoribb – ennek egyébként hormonális okai is vannak. Idősebb korban viszont inkább társbetegségek befolyásolhatják a kialakulását.

Az alsó végtagi trombózisnak az esetek többségében vannak tünetei: az egyik láb feszül, fáj és megvastagodik. A lábikra begörcsöl – ezek a klasszikus jelei a betegségnek.

Tüdőembólia

– Ha az elszabaduló vérrög a tüdőben akad meg, tüdőembóliáról beszélünk – folytatja a főorvos. Ez a rettegett szövődménye az alsó végtagi trombózisnak, súlyos esetben a beteg hirtelen halálához is vezethet. A trombózisok akár 20 százalékából is alakulhat ki tüdőembólia, amely nem feltétlenül halálos, az enyhe esetek egy részében tünetmentesen is lezajlik. A tüdőembólia ugyanakkor minden esetben kórházi kezelést igényel. Masszív tüdőembólia esetén a vérrög infúziós kezeléssel történő feloldása szükséges.

A vérrög elzárja az eret, ezáltal akadályozza a vérkeringést. Ha továbbsodródik, akkor embóliáról beszélünk.

Megelőzés

A megelőzésre a recept: ki kell zárni a rizikófaktorokat. Fontos a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód és ezáltal a testsúlynövekedés elkerülése. Tartózkodni kell a dohányzástól. Fiatalabb korban a fogamzásgátló tabletták szedésének megkezdése előtt mindenképpen meg kell említeni a nőgyógyásznak, ha a családban előfordult már trombózis. Aki hosszabb útra megy, időnként álljon fel és sétáljon a buszon vagy a repülőn. A tartósan ágyban fekvő, illetve a műtéten átesett betegeknél megelőzésként véralvadásgátló injekció adható mindennap kis adagban, bőr alá befecskendezve. A beteg vagy hozzátartozói el tudják sajátítani a beadás technikáját.

– A végtagi trombózis és a szív üregében kialakuló vérrög ultrahangos vizsgálattal kimutatható – sorolja dr. Kócsy József a diagnosztika és gyógyító terápia lépéseit. – Véralvadásgátló gyógyszeres kezelést alkalmazunk, az esetek nagy részében kórházi körülmények között állítjuk be. Amennyiben egyértelmű, hogy műtétet követően vagy tartós utazás során alakult ki a trombózis és komolyabb rizikófaktorokkal nem rendelkezik, akkor fél-egy évig kell véralvadásgátlót szednie. Ezt követően mérlegeli a kezelőorvos, hogy folytassa vagy felfüggessze a kezelést.

kisalfold.hu