Internet: Tanulmány a recesszió hatásairól

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A világon végigsöprô gazdasági recesszió lassan egy éve uralja a világsajtót. Az államok költségvetési bevételei szinte mindenhol erôteljesen csökkennek. Az egyes országok gazdasági, pénzügyi és jogi mozgásterüktôl függôen különféle módon kezelik a kihívást. A válság hazánkat is elérte, és a gazdaság szinte minden ágazatát érinti. Leginkább a termelésben és a fogyasztásban megmutatkozó csökkenések jelentôsek, melyek magukkal vonják a munkahelyek elvesztésének nagyobb valószínuségét, de a szolgáltatásokban, a közlekedésben, vagy az energetika területén is változásokra
kell felkészülnünk. A recesszió itthon a régóta halogatott szembenézésre és számvetésre kényszerítette a kormányzatot elsôsorban a költségvetési kiadások újratervezését illetôen.
A jelen tanulmány célja, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassa azokat a területeket, amelyeken jelentôs változásokra kell számítani és tájékoztasson azokról a kormányzati intézkedésekrôl, melyeket a válság kezelésének céljából hoztak, és amelyek a legtöbb lakost közvetlenül is érintik. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tájékoztassuk olvasóinkat az intézkedésekrôl, valamint hasznos tanácsokkal szolgáljunk az érintett témákban.


I. Búcsú a lakástámogatásoktól

A csökkenô állami bevételek és az abból fakadó végzetes egyensúlyi romlás miatt elhatározott kiadáscsökkentés egyik leglátványosabb, és legtöbbünket érintô intézkedése az eddig számos jogcímen igénybe vehetô lakásvásárlási-, építési-, korszerusítési támogatások átmeneti megszüntetése.
Évente mintegy százezerre tehetô az ingatlan adásvételi ügyletek száma, és eddig ezek jelentôs részénél, nagyjából egyharmaduknál vettek igénybe valamilyen állami támogatást. A támogatási formák leszukítésével az állam igen jelentôs kiadáscsökkenést vár. Az Állami Számvevôszéknek (ÁSZ) a lakástámogatási rendszerrôl készített jelentése megállapítja, hogy 2000 és 2008 évek között a költségvetés lakáscélú kiadása összesen 1469 milliárd forint volt.
A növekvô költségvetési terhek miatti kiadáscsökkentés nem új keletu, erre már korábban is volt példa a pályázat útján elnyerhetô támogatások körében. Az ÁSZ jelentésben az olvasható pl., hogy a pályázati típusú lakástámogatási rendszernél a kilenc pályázati lehetôségbôl négyet 2003 óta (bérlakás állomány növelése, közmuvesített telkek kialakítása, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítása, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerusítése és teljes felújítása), egyet (városrehabilitáció) pedig 2004 óta nem hirdettek meg, holott arra a jogszabály folyamatosan lehetôséget biztosít. A lakóépületek energiatakarékos korszerusítése, felújítása program folyamatosan élt, 2007. év kivételével minden évben volt pályázati kiírás.
A tervek szerint az év második felétôl (2009. július 01-tôl) a legnépszerubb lakossági támogatási formáknál már nem lehet majd új kérelmet benyújtani, ezért érdemes lehet még egyszer áttekinteni a jelenleg még elérhetô legismertebb támogatási formákat, és az igénylés feltételeit. A továbbiakban a lakásvásárlás- építési támogatás (szocpol), a fészekrakó program és a kamattámogatásos hitelek legfontosabb tudnivalóiról kívánunk áttekintést nyújtani.

Szocpol a megszunés elôtt

Ez a vissza nem térítendô támogatási forma egyszer vehetô igénybe, amennyiben új építésu lakást vásárlunk, építtetünk. Az igényléskor nem lehet a saját vagy házastársunk, élettársunk, gyermekünk tulajdonában ingatlan, illetve nem rendelkezhetünk állandó lakáshasználati joggal sem, avagy arról le kell mondanunk.
Igénylô lehet fôszabály szerint a nagykorú magyar állampolgár, de az a személy is, aki szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, három hónapot meghaladóan hazánkban tartózkodik és bejelentett lakóhellyel is rendelkezik. Fontos megjegyeznünk, hogy nem feltétel a házasság fennállása, és a támogatás nem hitelhez kötôdik. A kedvezmény voltaképpen a velünk együtt költözô gyermekekhez és más eltartott családtagokhoz kapcsolódik. A támogatást csakis az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére lehet felhasználni. Nem mindegy azonban, hogy milyen lakásra kívánunk szert tenni.

A lakásnak az alábbi feltételeknek kell eleget tenni:

1. egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
2. három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
3. négy személy esetében: legalább kettô és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél lakószobával nô a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelô család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nô, felsô határa egy lakószobával nô. Kettô fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Az igénylés határideje

A kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzôdés megkötését követô 120 napon belül, építés, bôvítés, valamint korszerusítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása elôtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelezô, akkor a hitelcél megvalósulását megelôzôen - kell kérni a hitelintézettôl. Ha a kérelmezô eddig az idôpontig nem kért kedvezményt, késôbb erre már nincs lehetôsége.

Nézzük meg ezek után, hogy mit jelent a gyakorlatban a szocpol a családoknak.

A szocpol összege új lakásnál

• az elsô gyermek után 900 ezer forint,
• a második gyermek után 1,5 millió forint,
• a harmadik gyermek után 1,4 millió forint,
• a negyedik gyermek után 800 ezer forint,
• minden további gyermek esetében 200 ezer forint.

A 40. életév alatti fiatal házaspárok a kedvezmény összegének kölcsönként történô megelôlegezését is kérhetik. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidô, egyben a megelôlegezés idôtartama 1 gyermek esetén négy év, 2 gyermek esetén nyolc év. Amennyiben a vállalt gyermekek mégsem vagy csak részben születnének meg, úgy a megelôlegezô kölcsön meg nem született gyermekre esô részét a hitelintézet részére vissza kell fizetni. Az igénylô házaspár ezen kívül köteles az állam részére részletekben megfizetni a megelôlegezô kölcsön meg nem született gyermekre esô összege után az állam által a megelôlegezés idôtartama alatt a hitelintézet számára korábban megfizetett teljes összegnek a kiegészítô kamattámogatással csökkentett részét. Ugyanez a helyzet akkor, ha a megelôlegezés idôtartama alatt a bíróság felbontja a házasságot.
Nem kell ugyanakkor visszafizetnünk a szocpolt, ha a gyermekvállalás azért nem teljesül, mert házastársunk meghal, 67%-ban lerokkan, vagy a gyermek a terhesség 26. betöltött hetét követôen halva születik. Akkor sem kell visszafizetni az állami támogatást, ha a meddôségkezelési eljárásokról szóló jogszabály szerinti maximális alkalommal in vitro fertilizáció (IVF) kezelésen részt vett, vagy a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a meddôségkezelés megkezdése elôtt, vagy a kezelés közben kizáró egészségügyi ok merült fel.

A "félszocpol"

Az ún. félszocpolt lakásbôvítéshez, és - szuk személyi körben, szigorú feltételek mellett - használt lakás vásárlásához lehet felhasználni. Olyan lakásbôvítéshez használható fel a félszocpol, amelynek eredményeképpen a lakás legalább egy lakószobával bôvül. A tetôtér-beépítéssel megvalósuló bôvítéshez csak a kettô vagy több gyermekes családok vehetik igénybe a félszocpolt.

Az egy gyermeket nevelô családok viszont csak az emeletráépítéssel vagy hozzáépítéssel megvalósuló bôvítéshez kaphatnak támogatást. A három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költözô eltartott gyermekeik a 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévô lakásuk értékesítése, és helyette másik használt lakás vásárlásához is kaphatnak félszocpolt, feltéve, hogy a megvételre kerülô lakás komfortos és nagyobb hasznos alapterületu. Az eladott lakás vételárát teljes egészében a vételre kell fordítani, és legalább akkora összes tulajdoni hányadot kell szerezni, mint ó amekkora az eladott lakásban fennállt.

TÁJÉKOZTATÓ

Megszorítások nyara

A "félszocpol" összege:


- az elsô gyermek után 450 ezer forint
- a második gyermek után 750 ezer forint
- a harmadik gyermek után 700 ezer forint
- a negyedik gyermek után 400 ezer forint,
- minden további gyermek esetében 100 ezer forint.

Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a félszocpol összesen 1 200 000 forint, három gyermek után pedig 1 900 000 forint.

Fészekrakó program

A fészekrakó programban a szocpolhoz hasonlóan vissza nem térítendô támogatást lehet igényelni lakásszerzés céljából. Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelô, 35 év alatti házastársak vagy legalább egy éve közös háztartásban élô élettársak és egyedülálló személyek. A támogatást a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerô növelése érdekében lehet igényelni, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot. A fészekrakó támogatás nem haladhatja meg az ingatlan adásvételi szerzôdés szerinti vételár 70%-át.
Az adásvételi szerzôdés megkötését követôen legkésôbb 120 napon belül lehet benyújtani a banknál. Az igénybe vett támogatást a még fennálló kölcsön tôketörlesztésére lehet fordítani.
Ha az így szerzett lakást a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerzôdés megkötését követô - 5 éven belül lebontják (kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé), illetôleg elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a vele együttköltözôk lakóhelyéül szolgál, illetve a lakás használatát harmadik személynek átengedik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás(ok) folyósított összegét bejelenteni és visszafizetni.

Az állami kezességvállalás

Az állami kezességvállalás csökkenti a szükséges önrész összegét, ezzel kedvezôbb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni. Itt lényegében a központi költségvetés beáll kezesként a hitelfelvevô(k) mögé a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a. A hitelt felvevô részére ez azért jelent nagy elônyt, mert a hitelintézet jóval kisebb önerôt követel meg a lakáscélú hiteligény elbírálása során.
Állami kezességvállalásra a 35 év alatti házaspárok, élettársak, és gyermeküket egyedül nevelô szülôk jogosultak, ha a szocpolhoz hasonlóan nincs lakástulajdonuk vagy tartós lakáshasználati joguk az igényléskor. Lényeges feltétel, a megvásárolni szándékozott ingatlan vételára. Az állami kezességvállalás ugyanis csak akkor jár, ha a hitellel vásárolt ingatlan vételára, új lakás építése vagy vásárlása esetén pedig a telekár nélkül számított általános forgalmi adót tartalmazó építési költsége vagy vételára nem haladja meg:

1. Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot, új lakás esetén a 15 millió forintot,
2. más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot, új lakás esetén a 12 millió forintot.
Ennél a típusú támogatásnál az igénylôknek tulajdonjogot kell szerezniük az ingatlanban, illetôleg csak ôk és gyermekeik szerezhetnek tulajdonjogot. Az állami kezességvállalás nem ingyenes, mivel a hitelfelvevônek a kezességvállalásért cserébe díjat kell fizetnie a központi költségvetés részére. Ezt a díjat a bank meghitelezheti az igénylônek, illetôleg egy összegben is befizethetô.

II. Módosuló adó-, járulék- és nyugdíjjogszabályok

A lakásvásárlási-, építési-, korszerusítési támogatások átmeneti megszüntetése mellett - a súlyos negatív hatások elkerülése érdekében - szükségessé váltak a megszorító intézkedések többek között az adók és a nyugdíj területén is. Az intézkedések nagy részét rövid idôn belül, még ebben az évben be kívánja vezetni a Kormány. Az intézkedések közül a tervek szerint egyesek azonnal hatnak, míg más elemek csak hosszú távon fogják elérni a céljukat.

Módosuló adójogszabályok

1) Az általános forgalmi adó, az ÁFA mértéke az országgyulés által elfogadott törvénymódosítás nyomán 2009. július 1-tôl 20 %-ról 25 %-ra emelkedik.
Bevezetésre kerül a 18 %-os középsô áfa kulcs is, mely a pékárura, a kenyérre, a tej- és a tejtermékekre vonatkozik. A távhôszolgáltatás áfa kulcsa 25 % lesz júliustól, majd 18 % augusztustól. A könyvekre, napilapokra, gyógyszerekre
vonatkozó áfa kulcs marad 5 %.
2) A személyi jövedelemadó (SZJA) vonatkozásában a törvénymódosítás megtartja a 18%, illetve 36 %-os adókulcsot, az alsó sávhatár azonban 1,7 millió Ft-ról 1,9 millió forintra emelkedik 2009. január 1. napjáig visszamenô hatállyal.
Ennek alapján lesznek, akiknek adójóváírásuk keletkezik. A visszamenôleges rendezés módjáról azonban még nincsenek információink.
3) A családi pótlék 2009. szeptembertôl adóterhet nem viselô járandósággá alakul át, úgy, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 % arányban, egyedülállók esetén pedig 50 %-ban számít bele a jövedelembe.
Mértékét befagyasztják.
4) A jövedéki adó a módosítások hatására átlagosan 5-6 %-al nô terméktôl függôen.

Járulékváltozások

A munkáltatót (foglalkoztató és az egyéni vállalkozó biztosított) terhelô járulékok mértéke a következôképpen alakul:

1) A minimálbér kétszeresének megfelelô járulékalapig 26 %, amelybôl a nyugdíjbiztosítási járulék 24 %, az egészségbiztosítási járulék 2 %, amelybôl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 0,5 %.
2) A minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke 29 %, amelybôl a nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, az egészségbiztosítási járulék 5 %, ebbôl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %.
3) A munkaadó a munkavállaló után a minimálbér kétszeresének megfelelô járulékalapig 1 %, a minimálbér kétszeresét meghaladó járulékalap után 3 % munkaadói járulékot köteles fizetni.
4) Pályakezdô fiatal foglalkoztatása után (amennyiben a pályakezdô Start kártyával rendelkezik) a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következôk szerint: egyrészt mentesség a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) alól, másrészt a munkaadói járulék (3 %) és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett, a foglalkoztatás elsô évében a bruttó munkabér 10 százalékának, második évében 20 százalékának megfelelô fizetési kötelezettség terheli. Ez az arány eddig 15 %, illetve 25 %-os volt.

Nyugdíjváltozások

A nyugdíjasokra vonatkozóan lényeges változást hoz a módosítás.

2009. július 1-jétôl megszunik a 13. havi nyugdíj. Az idei évben a második, novemberben esedékes részletét sem folyósítják már ki. Az idei évre tervezett nyugdíjkorrekciót csak jövôre hajtják végre. A 2010-re jelzett újabb módosítást bizonytalan ideig elhalasztják. A fentiek alapján tehát nyugdíjasok nem kapják meg az idei évre tervezett nyugdíj-kiegészítés második felét, és nagy valószínuséggel jövôre sem számíthatnak 13. havi nyugdíjra.
A másik lényeges változás a nyugdíjazás elôtt állókat érinti.

A nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 62 évrôl 65 évre emelik. Az emelkedés 2012-tôl indul és évente hat havonta emelkedik. A nyugdíjkorhatár emelése elôször az 1952-ben születetteket érinti.
Akik ennél korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, azok ezt továbbra is megtehetik, de számolniuk kell azzal, hogy jelentôs összeget vesznek el emiatt az ellátásukból. Ugyanakkor azok az 1950-ben vagy ez elôtt született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nôk, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves vagy ennél hosszabb szolgálati idôvel rendelkeznek, elôrehozott nyugdíjat kaphatnak.
A korábban nyugdíjba vonulni szándékozók esetén megvizsgálják, hogy hány év szolgálati idô hiányzik az elôírthoz képest. Egy év hiányzó szolgálati idô esetén havi 0,1 %-ot vesznek el a nyugdíjból, két év hiányzó szolgálati idô esetén a második évtôl havi 0,2 %-ot vesznek el. Három évvel kisebb hiányzó szolgálati év esetén, a harmadik évre vonatkozóan 0,3 %-os a levonás.

Tgyás, gyed és gyes változások

Terhességi-gyermekágyi segély (tgyás):

 

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülô nôt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális idôtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstôl számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülô részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetôleg négy hetet már a szülés várható idôpontja elôtt ki kell adnia a munkavállaló részére.
Terhességi gyermekágyi segély annak jár a jelenlegi szabályok alapján, aki a szülést megelôzô két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt. Ez a jövôben akként változik, hogy a jogosultsághoz szükséges munkaviszony 365
napra emelkedik. Változás továbbá, hogy a jogszerzô idôbe nem számítható be a felsôoktatásban eltöltött idô egésze, hanem csak a közép-és felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejébôl 180 nap.


Gyermekgondozási díj (gyed):

 

A gyed a tgyás igénybevételét, vagy az annak megfelelô idôtartamot követôen folyósítható az egyik szülô részére (az anya vagy akár az apa részére). A gyed igénybevételének alapvetô feltétele, hogy csak az a szülô veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét.
További feltétel, hogy a biztosított szülônek a gyed igénylését - a szülô anya esetében pedig a szülést megelôzô két évben egy meghatározott idôszakon át biztosítottnak kell lennie. Ez az idôszak, vagyis a gyermekgondozási díjhoz szükséges jogosultsági idô - a tgyás-hez hasonlóan - a jövôben a jelenlegi 180 napról 365-re emelkedik, de továbbra is a gyermek kétéves koráig jár majd.
A gyed összege, illetve számítási módja a jövôben sem változik, vagyis marad a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

Gyermekkondozási segély (gyes):

A gyes egy olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülô, a nevelôszülô, vagy a gyám a családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szabályai alapján jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek(ek) esetén. A gyermekgondozási segély összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-ával.
A gyermekgondozási segélynél a jövôben sem lesz szükség jogszerzô idôre, ám ennek idôtartama háromról két évre csökken."
Fenti változások a 2010. április 30-a után született gyermekekre vonatkozóan lépnek életbe.

Egyéb változások

Ingyenes képzési programok: A pályakezdô fiatalok munkanélkülisége a legsúlyosabb munkaerô-piaci problémák közé tartozik. Ennek orvoslására ingyenes átképzési lehetôséget kínál a kormány azoknak a diplomás pályakezdô fiataloknak, akik nem találnak végzettségüknek megfelelô állást.

Táppénz:

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idô esetében a figyelembe vehetô jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a. Ennél rövidebb biztosítási idô esetében vagy a kórházi ellátás tartama alatt 60 %-a. A törvénymódosítás 2009. július 1-tôl 10 %-os csökkentést hoz a táppénz mértékében. A változások két lényeges ponton hoznak módosulást. Egyrészrôl módosul a passzív táppénz idôszaka, amely a jelenlegi 45 nap helyett 30 napra csökken. Másrészrôl a módosítás 10 %-os csökkenést hoz a táppénz összegében is. A táppénz összege a jelenlegi
70 %-ról 60 %-ra csökken, kétévi biztosítási idônél rövidebb biztosítási idô esetén, vagy kórházi ellátás esetén 60 %-ról 50 %-ra fog csökkenni.

Betegszabadság:

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalót a betegsége miatti keresôképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályo szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresôképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság idejére a munkavállalót az eddigi 80 % helyett a bér 70 %-a illeti meg. A baleseti táppénz mértéke a kereset 100 %-áról 90 %-ára csökken.

III. Meglévô és jövôbeni hitelek

Az intézkedéscsomag egyes elemei azokat a családokat kiemelten érintik, akik meglévô hitellel rendelkeznek, vagy a jövôben szeretnének hitelhez jutni. A hitelezési piacnak igen nagy szerepe van a válság kialakulásában és elterjedésében, ezért ebben a szektorban már jelentôs változásokat, szigorításokat vezettek be, melyeket érdemes figyelmesen áttekinteni.


Becslések szerint ma Magyarországon közel 800 ezer családnak van valamilyen deviza alapú hitele. A válság hatására a kelet-közép európai devizák 30-40 %-ot veszítettek értékükbôl a nyugat-európai devizákhoz képest. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi bankrendszerben keletkezô bizonytalanság miatt a bankközi kamatlábak is megugrottak, a korábbi 2-3 %-ról 7-10 %-ra. Ez a két jelenség együttesen oda vezetett, hogy a magyar devizahitelesek havi törlesztô részletei és tôkealapjai nagymértékben megnövekedtek. Ez a változás a svájci frank esetében volt a leginkább szembetunô.
Ezeket a tendenciákat a magyar kormány nem tudta befolyásolni, azonban a bankokkal tárgyalva több segítséget is kidolgoztak. A már meglévô hitelek esetén a bankokkal történt külön megállapodások értelmében lehetôség van a devizahitel díjmentes forintra váltására vagy a hitel átütemezésére, a törlesztési határidô kitolására. Forintra váltás esetén realizáljuk az árfolyamveszteségünket, így ennek a módozatnak az igénybevétele alapos megfontolást igényel.
Ebben az esetben elveszítjük a lehetôséget arra, hogy pozitív árfolyamváltozások esetén a tôkerészünk csökkenjen.

Lényeges változás történt a bankok egyoldalú erôviszonyait illetôen is.

A változás abban áll, hogy az ügyfelek a kamat, díj vagy költség számukra kedvezôtlen módosítása esetén, a módosítás hatálybalépése elôtt - azaz 60 napon belül - ingyenesen felmondhatják a szerzôdést. Az ingyenesség nem azt jelenti, hogy a hátralékot ne kellene egy összegben kifizetniük, hanem azt biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény nem számolhatja fel az elôtörlesztés díját.


A kamatot, a díjat vagy a költséget érintô, az ügyfél számára kedvezôtlen egyoldalú módosítást - referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével - legalább 60 nappal a módosítás hatálybalépését megelôzôen hirdetményben közzé kell tenni és emellett a módosításról és a törlesztôrészlet változásáról az érintett ügyfeleket legkésôbb a módosítás hatálybalépését megelôzô 40 nappal korábban postai úton vagy más, a szerzôdésben meghatározott közvetlen módon is értesítenie kell a pénzügyi intézménynek.

A bajbajutott devizahitelesek nagy számára tekintettel a Kormány elképzelései között egy válságalap létrehozása szerepel. Az alap célja, hogy a fizetési nehézségbe került családok saját otthonukban maradhassanak, végsô soron egy bérleti konstrukció létrehozásával. A válságalappal kapcsolatban egyelôre annyit lehet tudni, hogy az állam átvállalná azoknak a lakáshitel-törlesztését, akik nem tudják azt fizetni. Az átvállalás egy polgárjogi szerzôdés keretében történne, amelyben a korábbi tulajdonosok bérlôvé válnának, és az államtól bérelnék tovább az ingatlanjukat. Az elképzelések szerint a bérlôk, miután anyagi helyzetük normalizálódik, visszavásárolhatnák ingatlanjukat.

A válság miatt szinte minden bank megszigorította a hitelfelvételi gyakorlatát is.

Szigorúbban minôsítik az ügyfeleket, visszaszorítják a devizahitelek folyósítását, és több önerôt követelnek meg.
A közelmúltig nem volt kérdés, hogy devizában vagy forintban érdemesebbe eladósodni. A globális pénzügyi válság hatására annyira ingadozik azonban az árfolyam, hogy több bank határozatlan idôre, ideiglenesen le is állította a
devizahitelezést, elsôsorban a svájci frank és euró alapú hiteleket. Amennyiben lehetôség van rá, érdemes megfontolni az államilag támogatott lakáshiteleket is, kivédve ezzel az árfolyamkockázatot.
Fontos változás, hogy a hitelek odaítélésében az önerônek nagyobb szerepet tulajdonítanak. Az eddigi 10 %-os önerô gyakorlatilag teljesen eltunt, helyette 30-40-%-os önerô a kötelezô.

A várható szigorítások másik iránya a futamidôk felülvizsgálata, illetve csökkentése lehet. A futamidô növelésével arányosan csökken a törlesztôrészlet, azonban ez arány az idô elôre haladtával mind kevesebb lesz. A futamidôt egyénenként érdemes optimalizálni, hiszen a felvett hitel mértéke és az ügyfél anyagi helyzete is befolyásolja azt. Amennyiben viszont csak a kamat felôl közelítjük meg a kérdést, akkor 15 és 20 év között van az, amit optimális tôkekamat szerkezetnek nevezhetünk. Minél hosszabb a futamidô, annál nagyobb arányt képvisel a kamat a törlesztô-részletünkben és annál kisebb arányt a tôke. A futamidô elsô részében amúgy is 80-90 %-át a törlesztô-részletünknek a kamat törlesztésére fordítjuk. Összegezve, ha nem ró elviselhetetlen terhet a családi büdzsére, akkor a szakemberek szerint 20 év az optimális futamidô. A havi törlesztô-részlet kalkulálásakor jó tanácsként ajánlatos figyelembe venni azt a hüvelykujjszabályt, hogy a keresetünk maximum 30 %-át költsük hitelünk törlesztésére.

A hitelszerzôdés aláírásakor érdemes minden pontot végigolvasni, és elôre tisztában lenni az olyan fontos jellemzôkkel is, mint a kamatperiódus, az elôtörlesztés módjai és díjai, illetve az átváltási lehetôségek.

IV. Munkajog

A jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos aktuális elbocsátások miatt sokakban felmerül a kérdés, hogy jogi úton mit lehet tenni akkor, ha a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt. Mivel a válság kapcsán talán ez az egyik legaktuálisabb téma ezért ezzel egy kicsit részletesebben - ha nem is teljes terjedelmében - foglalkozunk. A legtöbben nem ismerik a felmondás szabályait, pedig sok esetben a munkáltatók szabálytalan, így jogellenes és támadható módon szüntetik meg a munkaviszonyt. Az alábbiakban röviden áttekintjük a felmondás leggyakoribb formáit, illetve az elsôsorban nagyvállalatoknál elôforduló csoportos létszámleépítést.

Rendkívüli felmondás

Rendkívüli felmondással a munkáltató akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentôs mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás elôtt vizsgálni kell, hogy a másik fél valóban munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentôs mértékben megszegte-e és ennek során fennállt-e a szándékossága, vagy súlyos gondatlansága.
Szándékosság akkor valósul meg, ha a munkavállaló elôre látja magatartásának következményeit, és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.
Gondatlanság akkor, ha a fél tudott, vagy tudnia kellett volna magatartásának helytelen voltáról, de bízott a következmények elmaradásában. Mindkettô megvalósulhat akár tevôleges magatartással, akár mulasztással. A munkáltató élhet a rendkívüli felmondás jogával, ha a munkavállaló például a munkáltató sérelmére buncselekményt követ el, a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan veszélyezteti, munkahelyérôl igazolatlanul több ízben hiányzott stb. Kollektív szerzôdésben, munkaszerzôdésben meg lehet határozni azokat a további eseteket, melyeknél rendkívüli felmondásnak van helye, ennek hiányában mérlegelés kérdése, hogy az adott magatartás elkövetése megalapozzae a rendkívüli felmondást. Rendkívüli felmondással csak a cselekmény elkövetésérôl való tudomásszerzéstôl számított 15 napig, de legfeljebb az elkövetéstôl számított egy évig lehet élni. A felmondás elôtt lehetôséget kell adni a munkavállalónak, hogy védekezhessen az ellene felhozott vádak ellen.
Az ismétlôdô szabályszegés többet nyom a latba, ezért kialakult gyakorlat, hogy az elsô szabályszegés esetén írásbeli figyelmeztetésben részesítik a munkavállalót. Ezt az intézkedést a munkavállaló 30 napon belül akár a munkaügyi bíróságon is megtámadhatja.
Rendkívüli felmondás esetén a munkaviszony azonnali hatállyal megszunik, sem felmondási idô, sem végkielégítés nem jár a munkavállalónak.

Rendes felmondás

Rendes felmondással akkor szüntethetô meg a munkaviszony a munkáltató által, ha az indok a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával illetve a munkáltató muködésével összefüggô ok. A munkavállaló képességeire viszonylag ritkán szoktak hivatkozni, mert nehéz valóságtartalmát bizonyítani, de például egy maradandó fogyatékosság, ami a munkaviszony alatt keletkezett, olyan objektív indok, ami megfelelô lehet. A legelterjedtebb indok amunkáltató muködésével összefüggô ok, tipikusan a létszámleépítés, átszervezés.

Speciális élethelyzet-csoportos létszámleépítés


A nagyvállalatok is igyekeznek a piacaikon érzékelhetô negatív változásokat kivédeni.
Ennek során a gyakorlatban általában elôre menekülnek, azonban méretüknél fogva nehezen tudnak gyors profilváltással próbálkozni, illetve a fejlesztésekre szánt összegek is kevesebbek. Leggyakrabban fizetéscsökkentéssel, vagy létszámleépítéssel próbálják meg elkerülni az üzembezárásokat, azonban végsô eszközként ezek bezárására is sor kerül, megválva az összes alkalmazottól. Ennek egyik leggyakoribb módja a csoportos létszámcsökkentés, létszámleépítés. A csoportos létszámcsökkentés szabályai az 1997-ben kerültek a Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvénybe.
A csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok létrehozásával a jogalkotó fô célja az volt, hogy a munkáltató muködésében rejlô ok miatti elbocsátások esetén az illetékes hatóságok részére megfelelô idôt biztosítson a munkaerôpiacon egyszerre, nagyobb létszámban megjelenô munkavállalók problémáinak megoldására.
Csoportos létszámleépítésrôl beszélünk, ha a munkáltató elôreláthatólag viszonylag rövid idôn belül sok munkavállalótól kénytelen megválni.
Így - egyéb feltételek teljesülése mellett - csoportos létszámcsökkentésnek minôsül, ha a munkáltató a döntést megelôzô féléves átlagos statisztikai létszáma szerint
- húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz,
- száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
- háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos idôszakon belül a muködésével összefüggô ok miatt megszüntetni.

Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelôzôen legalább 15 nappal köteles a munkavállalók képviselôivel konzultáció kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. További törvényi kötelezettség, hogy a konzultációt megelôzôen legalább hét nappal a munkáltató köteles az Mt.-ben elôírt információkat, a foglalkoztatási csoportok szerint leépíteni tervezett létszámot az üzemi tanácsnak, illetve a munkavállalók képviselôinek írásban átadni. Ha a munkáltató a konzultációt követôen a csoportos létszámcsökkentésrôl dönt, akkor e döntésérôl a rendes felmondás közlését legalább harminc nappal megelôzôen tájékoztatnia kell az illetékes munkaügyi központot, illetve az érintett munkavállalót.

A munkavállalókat védô felmondási tilalmak

A munkajogi szabályok tartalmaznak olyan korlátozásokat, amelyeket a munkáltatónakrendes felmondás esetén mindig szem elôtt kell tartania. Ezek a tilalmak lényeges munkavállalói érdekeket védenek, hiszen az itt megfogalmazott szabályok védelmet nyújtanak meghatározott munkavállalói csoportok számára, akik helyzetüknél fogva kiszolgáltatottabbak a többi munkavállalóhoz képest.
Fontos szabály, hogy az Mt. szerinti felmondási védelmek csoportos létszámleépítés esetén is megilletik a munkavállalókat. A táppénzen ill. a gyeden vagy gyesen levô munkavállalók munkaviszonya nem szüntethetô meg munkáltatói rendes felmondással. Így azzal a dolgozóval, aki felmondási védelem alatt áll a csoportos létszámleépítésrôl szóló elôzetes tájékoztatás közlésének idôpontjában, csak a védelem megszunését követôen közölhetô a rendes felmondás (és a közlés idôpontja tekinthetô a harminc napos elôzetes tájékoztatás kezdô napjának.).
Szemben az általános szabályokkal, a védettség idôtartama nem hosszabbodik meg a védettségre okot adó körülmény megszunését követô 15 ill. 30 nappal.
Amennyiben a munkáltató megszegi ezeket a szabályokat, a dolgozó szintén az illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat, a bíróság a munkaviszony megszüntetés jogellenességét állapítja meg.

 

V. Energetika és közlekedés

A magyar családok szempontjából különösen érzékeny pontot képez az energiahordozók ára és az ellátás biztonsága. A villamos energia lakossági ára
2009. január 1-tôl az infláció mértékével emelkedett.
Gázáremelésre idén nem került sor.
Az ellátás biztonsága érdekében a célok között szerepel a stratégiai tárolókapacitás növelése, a földgázszállítás fejlesztése is. A válság nagy valószínuséggel negatív változást hoz a közösségi közlekedés területén is, mind a beruházások szempontjából, mind a munkaerô-szükséglet szempontjából.

Összességében kijelenthetô, hogy a közeljövôben olyan jelentôs változásokra kell felkészülni, amely az anyagiakban egyik vagy másik területen szinte mindenkit érint. A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. a jelen tanulmányban vizsgált szinte valamennyi területen jogi tanácsaival tudja segíteni biztosítottjait.

dr. Horváth Viktória és dr. Vágány Tamás
dr. Vizi András és dr. Fésü Gizella
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minôsül egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadásnak.
Ezen dokumentumban szereplô információk a készítés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek; a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. ezen dokumentum illetve a benne szereplô hivatkozások tartalmáért felelôsséget nem vállal.
© D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. • 06 1 486-3600 • www.das.hu • 2009. május

A Blog írója  csak tájékoztatási céllal közölte e tanulmányt (üzleti célja ezzel nincs)

Címkék: következmény megszorítás ok recesszió tanulmány

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 2 hónapja

Kovács Zoltán élete legsúlyosabb mondata | 2016 április 28.

Elképesztően súlyos beszélgetés zajlott ma este az ATV stúdiójában.

Kálmán Olga az Egyenes beszédben hosszan faggatta Kovács Zoltán kormányszóvivőt arról, hogyan történhetett meg az, hogy az MNB alapítványai többek között a Matolcsy családhoz köthető cégekhez szórták a közpénzt.

A teljes beszélgetés nagyon kemény, de a legsúlyosabb része az a pillanat volt, amikor Kálmán Olga arra utalt, hogy a kormánypártok megszavaztak egy törvényt, amivel eltitkolták volna, hogy mire mentek el az alapítványok pénzei (szerencsére ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette). Ekkor ez a párbeszéd zajlott le:

-- Kálmán Olga: Önök ezt megpróbálták eltitkolni!
-- Kovács Zoltán: De sikerült?

Kálmán Olga korszakalkotónak nevezte ezt a visszakérdezést, és szerintem is új csúcs a kormányzati kommunikációban.

Ez olyan, mintha a kormányszóvivő beismerte volna, hogy a kormány nem csak korrupt, de béna is.
https://444.hu/2016/04/28/kovacs-zoltan-elete-legsulyosabb-mondata
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=uir4XOACdcs

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Az izraeli impulzusbomba, amivel visszarepítheti Iránt a ...

M Imre írta 1 napja a(z) Elon Muskról és emberszerű robotjáról, optimusról: Bazsó Gábor, szakújságíró (F.P.62.) videóhoz:

Boston Dynamics: új Atlas http://autovezetes.network....

M Imre írta 1 napja a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:

Udvaros Dorottya férfiszerepben látható – A népszerű, jelenleg...

M Imre írta 1 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:

HVG: távozik Dezső András tényfeltáró újságíró és Nagy...

M Imre írta 1 napja a(z) Hit Rádió: vendégünk dr. Gál András, a bicskei gyermekotthon áldozatainak ügyvédje videóhoz:

Még 106 református értelmiségi írta alá azt a nyílt levelet, amely...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál | Április 29-től május 12-ig 30 helyszínen, közel 50 program lesz látogatható 2024.04.29.

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A héten az Egyesült Arab Emírségekre és Ománra ...

M Imre írta 1 napja a(z) Párhuzamos államot épít a kiszervezett közvagyonból a Fidesz videóhoz:

„Sunnyogva beterjesztett kormányzati szándék” – ...

M Imre írta 1 napja a(z) Orbán Viktor személyisége blogbejegyzéshez:

„Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Schmidt Éva emlék-idő sorozat, újra kezdődik - folytatódik | 2024. április 19. 18:00, Sambhala központ: l. ker Attila u 123. 2024.04.19.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu