2. Az államháztartás céljai és keretei
2.1. Általános feltételek
A
2010-es költségvetési folyamatokat a Konvergencia programban kitűzött hiánypálya,
valamint a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényben rögzített, az elsődleges kiadások alakulását és a hiányt meghatározó szabály determinálja.
A szabály alapján 2010-ben
az államháztartás központi alrendszereinek konszolidált elsődleges kiadási
főösszege (az uniós
támogatásból és az intézmények saját bevételeiből fedezett
kiadások nélkül) reálértéken legfeljebb a GDP reálnövekedési ütemének felével
emelkedhet.
A hiány tekintetében
a jogszabály meghatározza,
hogy a maastrichti egyenlegmutatónak
az előző évhez képest csökkeni kell.
A Konvergencia jelentésnek megfelelően 2010. évre
az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 3,8%-ában
várható.
Az előző évhez képesti hiánycsökkentési ütem követelménynek
tekinthető ahhoz, hogy -
a maastrichti kritériumoknak megfelelően - az államadósság GDP-ben
mért arányát és az infláció mértékét egyaránt csökkenteni lehessen.
Az államháztartás egyensúlyának javításával a Kormány egyúttal
biztosítja, hogy Magyarország teljesítse azokat a követelményeket,
amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek.
A
Konvergencia programban középtávra megjelölt elvek mentén
elfogadott költségvetés teljesítése előfeltétele a hosszú távon
fenntartható növekedési folyamatok stabilizálódásának. A
deficit csökkentését azonban a túlzott hiány megszüntetését követően is folytatni kell, a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel összhangban meghatározott ország-specifikus középtávú cél eléréséig.
A legfontosabb cél, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló
ütemben közelítsenek az Európai
Unió átlagához.
2.2. Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszer
A Kormány által elfogadott kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban
2010-től már egyre nagyobb
súlyt képvisel az állami kiadások tartós,
strukturális jellegű átalakítása.
Ennek keretében:
- erősödik a nyugdíjrendszer
fenntarthatósága:
= 2010-től
megváltozik a nyugdíjindexálás szabályozása, (a főszabály az inflációkövető indexálás, az átlagkereset növekedése a GDP változásától függően kerül figyelembevételre),
= a 13. havi nyugdíj megszűnik,
helyette a GDP növekedéséhez kötött feltételes nyugdíjprémium kerül bevezetésre;
- célzottabbá és hatékonyabbá válnak a társadalmi
juttatások:
= a 2010 április
30-a után született gyermekek esetében a gyermekgondozási
segély időtartama egy évvel lerövidül, a gyermekgondozási
díj jogosultsági
időtartama az előzetes
biztosítási jogviszony hosszához igazodik,
= a családi
pótlék összege nem emelkedik, továbbá a családi pótlékra való jogosultság korhatára csökken, a
gyermek 23 éve koráról 20. évben kerül meghatározásra.
- takarékosabbá válik az állami intézményrendszer
működtetése:
= a feladatok felülvizsgálatával és a működési hatékonyság ösztönzésével jelentős megtakarítás érhető el a helyi önkormányzati
rendszerben,
= a hatékonyság javításával és az ártámogatások felülvizsgálatával költséghatékonyabbá tehető az állami vasúttársaság működése.
A strukturális átalakítások
mellett további intézkedések szolgálják az állami kiadások szintjének tartós mérséklődését:
-
a közszférában két évig változatlan marad a
bruttó keresettömeg.
A megszűnő 13.
havi illetményt a későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás váltja fel,
-
a családi pótlék és az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások két évig nem emelkednek.
Kommentáld!