Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy
mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a
keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban
elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus
megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán
tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a
növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet
játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a
rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a
legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a
középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle
ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve
vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy
magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása
után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az
ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Kapcsolódó hírek:
Növényi jelképek...
Barkaszentelés
Pünkösdi hagyományok
Karácsonyi magyar népszokások