Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Régóta töprengek azon, hogy milyen is a népmeséink szerkezete. Hogyan alakulhatott ki és mért pont ilyen lett.
Sok mesét olvasva, hallva az alábbiak érdekesnek ígérkeznek...
„A jungi lélektani iskolában szimbolikus történetnek tekintjük a mesét, amely általános emberi problémákat és lehetséges megoldásokat jelenít meg. A mese mindig valami olyan dologról szól, amely az élet folyamatát veszélyezteti- többnyire ez a mese kiinduló helyzete-, és azt mutatja meg, hogy milyen fejlődési út vezet ki ebből a problémából-egy új élethelyzetbe.”
(Verena Kast, 2002, 9.old.)
Meséink jellemző nyitóformulája a "Hol volt, hol nem volt..." felvezetése. A formula kapcsán azt is mondhatjuk, hogy mesénk első szavaival jelzi, hogy be- és átvezet minket az "itt és most" világából egy másikba, olyanba, ami "nem itt és most" van, de nem is valami túlsó világban. A formula gyakran folytatódik: "... sem itt nem volt, sem ott nem volt, de valahol mégiscsak volt, volt egyszer egy..." és elindul a mese folyama. A felvezetés egy mondaton belül lendít át bennünket a hétköznapi racionális világból egy "másik" mesei-mitikus-képi gondolkodásra épülő világba. Egy olyan világba, mely mindannyiunk eredendő, elsődleges gondolkodásával - világképével van szoros kapcsolatban. A mese jelzi: ha meg akarjuk élni valóságának világát, akkor a "hol volt, hol nem volt" világával kell kapcsolatot teremtenünk. Ez pedig határterület. Nem racionalitásra épülő, de nem is irracionális. A kettő határán állva mindkét világ belátható és ami a legfontosabb, a "két világ" ezen határterületen állva egymás között átjárható. Vagyis a lelki-szellemi tartalmak a képi gondolkodáson keresztül hosszú távon megőrizhetők, átadhatók, építhetők és ami a legfontosabb, hogy a letisztult tapasztalatok a mindennapok számára közvetíthetők.
Meséink első mozzanata a problémafelvetés. Ezek a problémák gyakran nem nyilvánvalók, hanem rejtettek. Az, hogy jelen van, általában tetten érhető a főhős vagy a közvetlen környezete elbukásával. Meséink világához való közelítés során az első vizsgahelyzetünk ebből a problémaelemzésből adódik. Meg tudjuk-e keresni és találni a gyökérproblémát? Ha igen, akkor és csak akkor van értelme az elindulásnak. Ha nem, akkor is elindul a mesei cselekmény, de annak újabb bukás (sorozat) lesz a következménye. Azonban ezekre a bukdácsolásokra is igen nagy szükségünk van, hiszen ezek egy nagyon fontos dologra hívják fel figyelmünket. Bármilyen problémával kerüljünk szembe életünk során, alapvetően kétféle válaszreakciónk van. Az egyik, a könnyebbik út, a menekülés vagy enyhébb formájában a probléma hárítása. Akár a gyermekek, akár a felnőttek világát vizsgáljuk, sokszor ezzel a válaszreakcióval állunk szemben. Konfliktusok, szenvedélybetegségek és egyéb problémák hátterében gyakran az észre nem vett gyökérprobléma és az arra való elégtelen válasz áll.
A másik, a nehezebb, de mégis megoldást nyújtó út a problémával való szembenézés útja. Meséink a konfliktuskezelések útján minden helyzetben erre az egyszerű, de elengedhetetlen alapállásra mutatnak rá, ebben mutatják meg személyiségépítő útjukat.
Ha a nyitószakasz után képesek és alkalmasak vagyunk arra, hogy megfogalmazzuk a gyökérproblémát, akkor már szembe is nézhetünk azzal. Ez a pillanat az elindulás szakasza.
"Volt
egyszer hol nem volt, volt egyszer egy király. Azt a királyt Veres
királynak hívták. Volt neki három daliás szép fia, de az öreg király
mindig haragudott, nem beszílt tisztessígesenn a fiaival eggyel se, s
ez még csak tűrhető lett volna, de naponta egyszer-kétszer a király sírt
is. A három fiú már nem állhatta tovább, elhatározták, megkérdezik az
apjukat, miért olyan haragos, és naponta sír is. Azt határozták, hogy a
legnagyobbik megy bé legelőször. Bé is ment megkérdezte:
- Felséges királyapám, mondd meg nekem, miért vagy olyan
haragos és még közben sírsz is?
- Ejnye, kutya keringette kölyke, ilyesmit mersz tűllem
kérdezni? Fölkapta a kardot, a fiú ugrott ki az ajtón, és az
ajtófélfában állott meg a kard. Künn kérdi a két öccse:
- Mit mondott az apánk?
- Menjetek bé - mondja - , majd megmondja ű nektek is. Bé is
ment a közbülső, ű is megkérdezte:
- Felséges királyapám, miért vagy olyan haragos és közben
sírsz is?
- Kutya keringette kölyke, még te is azt kírded tűllem?!
Fölemeli a király a kardot, hajítja a fiú felé. Ez is kiugrik az ajtón, a
kard megint az ajtófélfában állott meg. Künn a kisebbik kérdi:
- Neked mit mondott az apám? Amaz feleli:
- Eredj bé, megmondja neked is!
Bé is ment a legkisebbik is. Û is kérdezi:
- Felséges királyapám, mondd meg nekem, miért vagy mindig
olyan haragos és közben sírsz is?
- Ejnye, kutya keringette kölyke, még te is azt kérdezed?
Felkapja a kardot, hajítja a fiú felé. A kard megint
megállott az ajtófélfában, de az nem szaladt ki. Kihúzza a kardot, és
odaadja az apjának.
- Itt a kard apám. Ölj meg, de én addig ki nem menyek, míg
meg nem mondod, amit kérdeztem!
- No jó, látom tebelőlled még lesz valami, de két bátyádbúl,
abbúl soha semmi. Tudd meg fiam, azírt sírok örömömben, hogy olyan szép
három dali fiam van! Azírt sírok haragosan, mert nem mentek sohuva
világot látni."
A fenti idézet a Bruncik királyfi című népmeséből való. A kezdő szakasz alap problémája az öreg Veres király, aki sír. Mikor a fiúk egyenként megkérdezik tőle, hogy miért haragos és miért sír, mindhárom megkapja pontos és szabatos választ, csak nem olyan nyelven, amilyenen a kommunikációt megszokhatták. A nyelvezet, amelyen az öreg király a választ adja, az a cselekvés nyelve. Erre fog utalni majd a végső válaszában is, hiszen a problémát nem az öreg király jelenti, hanem a fiai. Az öreg király csupán jelzi, hogy fiai bár felnőttek, alkalmatlanok leendő feladataik elvégzésére.
A kérdésre a választ tehát mindhárom királyfi megkapja: "Fölkapta a kardot, a fiú ugrott ki az ajtón, és az ajtófélfában állott meg a kard."
A válasz életről és halálról, arról a működésrendről szól, amit a királyfiknak felnőttként működtetni kell. Ezzel csak a legkisebb királyfi tud szembenézni, ő az, aki nem ijed meg saját árnyékától. Kihúzza a kardot, odaadja apjának és szembenéz sorsával és magával az indító problémával. Ez az alapja annak, hogy az öreg király szavaival élve: "tebelőlled még lesz valami" vagyis az emberi létminőség első megnyilvánulása, hogy az élet érdekében szembe tud nézni a halállal, annak lehetőségével is.
A probléma az, hogy a fiúk nem mennek világot látni. Vagyis nem látják, nem értik az élő rendszerek működésének mibenlétét. Nem tudnak felkészülni felnőtt, saját létük uralkodói – irányítói kihívásaira, elsősorban azért nem, mert menekülnek a problémamegoldások elől. Így fogalmuk sincs arról, hogy hogyan működik az a világ, amit felnőttként saját hatókörükön belül nekik kell majd irányítaniuk.
Az öreg király cselekvése tehát a fiúk beavatását hivatott elősegíteni, elindítani.
A helyes és mélységében is helytálló problémafeltárás az alapja a cselekményindításnak, amely során a főhős folyamatok és állapotok sorozatán keresztül jut el a probléma megoldásához. Az elindulásban cselekvő folyamatot azonosíthatunk, majd rendszerint egy-egy állomáshoz (állapothoz) érkezünk, ahol az addig megszerzett képességeket kell kamatoztatni. Az állapotszerűség pedig vizsgahelyzeteket teremt. Alapvetően két lehetőségünk van a vizsgák-próbatételek során, vagy sikerül vagy nem. Amennyiben nem sikerül egy-egy próbán túljutni, úgy a főhős átváltozik, valamilyen állattá, kővé, vagy olyan helyzetbe kerül, melyben működésképtelenné válik. Rendszerint ilyenkor indul el a következő szereplő ugyanazon az úton. Ez pedig felvet egy alapkérdést: hányan vannak a királyfiak, ha hárman vannak? A kérdés első olvasásra értelmetlennek tűnhet. Népművészetünk statikus-dinamikus viszonyait vizsgálva azonban azt tapasztalhatjuk, hogy egy olvasati lehetőségben a három királyfi valóban lehet egy időpillanatban három különböző személy, de van egy másik olvasati lehetőség is. Ha nem statikusan, időpillanatra vetítve vizsgáljuk a jelenséget, hanem folyamatában, akkor azt is mondhatjuk, hogy a három királyfi tulajdonképpen ugyanaz a királyfi egy időfolyamatban, ahol elbukhat egyszer, elbukhat másodszor is, de örökké nem bukdácsolhat, ugyanis ha harmadszor is elbukik, akkor végképp alkalmatlanná válik feladatára. Ezért azután rendszerint a harmadik alkalomra a legkisebb királyfi válik képessé a probléma megoldására.
A próbatételek során meséink rendszerint jelzik: annak ellenére, hogy főhősünk várhatóan megoldja majd a problémát, azért ezekben az élethelyzetekben sokan elbuktak, elbuknak. Ennek a figyelmeztetésnek a jellemző formulája: "..éppen jó, hogy jössz, kilencvenkilenc legénynek már karóban a feje (vagy kilencvenkilenc legényt megölt a sárkány) tied lesz (te leszel) a századik. Tehát ha a próbatételekben meglátjuk a valós léthelyzeteket, akkor láthatjuk, hogy abban nap, mint nap a valós valóságban is el lehet bukni.
A mese útja, tehát a folyamatokon és próbatételeken keresztül a megoldás, a feloldás irányába hat. A mese végén a gyökérprobléma megoldása által lesz újra egységes a királyság, vagy nyeri el a királyfi a királylány kezét vagyis helyre áll az eredendő rend. Az a rend, amely a lét teljességének is a záloga.
Ekkor hangzik el rendszerint egy legalább olyan fontos záróformula, mint ami a mese elején elhangzott nyitó forma. A záróformulák sorában talán a leggyakrabban az "aki nem hisz, járjon utána" mondat szólal meg. Legalább ennyire fontos a "máig is élnek, hacsak meg nem haltak" záróforma.
Az első idézet röviden annyit jelez, hogy ami eddig elhangzott, az tulajdonképpen igaz volt, csak nem úgy, ahogy azt a hétköznapjainkban gondoljuk. De semmiképpen nem kell, nem szabad semmit vakon elhinni. Az utánajárás lényegét tekintve nem más, mint a közvetlen tapasztalatszerzés egyik leghatékonyabb formája. Vagyis nem vakon kell hinni, hanem a tapasztalat által saját létünk részévé kell tenni a megszerzett tudás- és tapasztalatrendszert.
Másik jellemző záróformánk pedig ráirányítja a figyelmet az időtlenség és jelenlét helyzetére. Hiszen főhőseink nem a ködös múltban viszik véghez létrendező cselekvéseiket, hanem itt és most, ahol és amikor mondják, hallgatják a mesét. Hiszen élni is, meghalni is, csak általunk tud ez az ősi, máig élő tudásrendszer.
Az, hogy a mai napig vizsgálható, nem véletlen. Részben az irodalmi feldolgozásoknak és a nyomtatott formákban való rögzítésnek köszönhető, részben annak a benső igénynek, amely a mai napig megtartja. Bár eredendően nem gyermekirodalomról van szó, de kétségtelen, hogy a gyermekek érdeklődése jelenleg a legerősebb fenntartóerő. Ezt lenne szükséges kiegészíteni a felnőtt gondolkodás- és tapasztalat rendszerével és a mesei szövegek értelmezésével, hiszen a felnőtt (akár szülő, akár pedagógus) a leghatékonyabb közvetítő. A közvetítésnek viszont egyik fontos feltétele a megértés. Annak tudata, hogy a mesei szövegek mélységének értése konkrét léthelyzetekben válhat eligazító, rendező erővé.
Tudni kell azt is, hogy ez a mélyebb tanulságrendszer, ami jelen elemzésünk tárgya, többrétű, életkoronként más és más rétegei válnak erőteljessé.
|
|
M Imre írta 8 órája a(z) Párhuzamos államot épít a kiszervezett közvagyonból a Fidesz videóhoz:
20 milliárddal többet fizet a kormány Tiborczéknak a Dürer ...
M Imre írta 9 órája a(z) Társalgó fórumtémában:
Titokban vethet be magyar katonákat a kormány külföldön...
M Imre írta 9 órája a(z) Orbán Viktor személyisége blogbejegyzéshez:
„A Fidesz szélsőjobboldali párt” – tíz éves interjú Tamás...
M Imre írta 9 órája a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:
A bíróság szerint aránytalan volt a Kölcsey Ferenc Gimnázium ...
M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:
Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény...
M Imre írta 2 napja a(z) Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak - Interjú Lővei Pállal blogbejegyzéshez:
Estikék helyén - esti kép... Magyar Rá-____... 2024. 11....
M Imre írta 4 napja a(z) LegSZABAD.abb póló képhez:
Közel 100 budapesti ügyvéd áll rendelkezésre egy egész...
M Imre írta 4 napja a(z) Társalgó fórumtémában:
Az OTP bejelentette, hogy januártól áthárítja a tranzakciós...
M Imre írta 4 napja a(z) 2000 Sydney Olimpia - gyűrű - Csollány Szilveszter videóhoz:
A magyar óriás, aki sérülten nyert olimpiákat, és még 31...
M Imre írta 4 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:
A ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A Közigazgatási hálózat felépítése 2008-ban