Már ma sem ritka a százéves születésnap, a jó karban lévő nyolcvanasok pedig még világ körüli útra indulnak. Vajon mitől függ, ki mennyi ideig él, és milyen gyorsan öregszik?

Nemrégiben általános iskolai osztálytalálkozóm volt. A vendéglő előtt várakoztam, és amikor megjött az első csapat, zavarba estem. Mert volt, aki ugyanaz (na jó, majdnem ugyanaz) maradt, de előfordult, hogy bármennyire igyekeztem, nem ismertem föl azt, akivel nyolc éven át együtt koptattuk a padokat.

Számít, hol élünk

Miért öregszünk ennyire másképpen? Miért különbözik a valódi és a biológiai korunk? A válasz összetett. Függ egyrészt a génjeinktől, hogy mennyire szerencsés alkatot örököltünk, másrészt viszont nagyon nagy mértékben befolyásolja a környezet, amelyben élünk - így nem mindegy, Európában vagy Etiópiában láttuk meg a napvilágot. Mint ahogy az sem mindegy, ugyanannak a városnak melyik részére pottyantott bennünket a gólya. Az a kisfiú, aki az 1990-es évek közepén a Józsefvárosban született, kilenc és fél évvel rövidebb életet remélhet, mint kortársa a dimbes-dombos, jó levegőjű II. kerületben.

A nők tovább élnek
- A születéskor várható élettartam az Európai Unióban 2002-ben a férfiak körében 75 év, míg a nők esetében 81 év volt.
- Budapesten 1999-ben a férfiak mindössze 67,9, a nők 75,5 évre számíthattak.
- Az európaiak és amerikaiak várható élettartama évente három hónappal nő.
- A már ma is élők számára a 100 évesek jelenléte megszokott lesz. A tudósok szerint az ember elméletileg 700 évig is elélhet.

Ugyanakkor az is igaz, hogy mindeközben fokozatosan nő az emberi átlagéletkor. Németországban például a lakosok egynegyede 60 évnél idősebb, de nálunk is eléri már ez az arány az egyötödöt. Frank Schirrmacher félelmetes jövőt fest az elöregedő Európáról. "A ma élő 30-50 éveseknek idejében meg kell halniuk, hogy ne kerüljenek túl sokba az államnak. Az öregedés és a hosszú élet nem érdeke a társadalomnak."

Egyre tovább maradunk produktívak

Miközben a lehető legkevésbé szeretnénk költeni az idősekre, milliónyi árut és szolgáltatást kizárólag azért fejlesztenek és dobnak piacra, hogy még tovább tartsák fiatal(osabb) állapotban a negyvenen túliakat. S hogy ezzel a lehető leghosszabbra nyújtsák az emberi életet.

A ma társadalma a fiatalság előtt hódol. A fiatalság és szépség érték - nagyon is konkrét ára van. Ma mindent fiatal emberekkel adnak el, a hazai elektronikus médiában alig látni negyvenen túli női arcot. Aminek természetesen egyenes következménye, hogy aki elmúlt harmincöt, elkezdhet aggódni.

Hasonló a helyzet Hollywoodban is. Doris Roberts, az Egyesült Államok egyik legsikeresebb idős színésznője az időskorúak kérdéseivel foglalkozó szenátusi meghallgatáson többek közt a következőket mondta:

"Elmúltam hetven éves. Karrierem csúcsán állok. Soha nem kerestem több pénzt, és soha nem fizettem több adót, mint ma. A társadalom mégis olyasvalakinek tart, akit ki kell selejtezni. Ez nem szomorú helyzet - ez bűn."

A legöregebb ember
A Puerto Rico-i férfi 115 éves volt. Mercado del Toro hosszú életének titkát azzal magyarázta, hogy szenvedélyes táncos volt, ifjúkorában nagyon sokat mozgott, valamint sok tejet ivott, sok kukoricát és tőkehalat evett. A dohányzást kilencvenéves korában hagyta abba.

J.B