Bíróságon keresik igazukat a „dudálós tüntetők”

A lánchídi autós és kerékpáros tüntetéssorozatot a szervezők azért állítottak le, mert a kormány rapid kórházkiürítése miatt tiltakozókra egyre nagyobb, abszurdan magas bírságokat szabtak ki. A Magyar Helsinki Bizottság mintabeadványokat készített, hogy a megbírságolt demonstrálók akár maguk is ellentmondhassanak a rendőrség határozatainak. Emellett hét tüntetőnek biztosítottunk jogi képviseletet. Itt az idő, hogy beszámoljunk arról, mi is történt ezekben az eljárásokban.

Udvarias Zita már az első demonstráción is ott volt az autójával. Járványügyi veszélyhelyzet idején pesti munkahelyéről a Clark Ádám térre hajtó „dudálós tüntetőt” akkor a rendőrök nem tartóztatták fel. Május 4-én már egy kört sem tudott haladni, amikor a rendőrök leállították. Tájékozott polgárként tudta, hogy akkor van esélye az igazát érvényesíteni a hatósággal szemben, ha nem fogadja el a helyszíni bírságot.

„Azt mondták, hogy megsértettem a KRESZ-t és a kijárási szabályokat.
https://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/gyulekezesi_jogi_tajekoztato.pdf
Csakhogy én valójában élni akartam a véleménynyilvánítási szabadságommal, és az kocsimban ülve ezzel senkinek az egészségét nem veszélyeztettem” – idézi fel a történteket szociális munkás ügyfelünk.

Aztán a rendőrség kiküldte a határozatát, amiben 120 ezres pénzbírsággal sújtották. Ekkor fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz. Ivány Borbála ügyvéd segítségével megtámadta a döntést. A rendőrség új határozatában 60 ezerre csökkentette a bírságát, mivel a veszélyhelyzetet akkor már beszüntették, és a kijárási korlátozásokat visszavonták.

Találkozunk a bíróságon

Ügyfelünk az új határozatot sem fogadja el, mert biztos abban, hogy nem sértett törvényt, amikor felelősen élt véleménynyilvánítási jogával. Ezért bírósági tárgyalás megtartását kérte.

Udvarias Zita nincsen egyedül ezzel. Hét ügyfelünk közül hatan eltökéltek igazukban, és nem kívánnak egy fillér bírságot sem fizetni, noha hét esetből ötben legalább csökkentették az eredetileg kiszabott magas összeget.

Ügyeik tehát a bíróságon folytatódnak majd. Ehhez azért kell jó adag kurázsi ügyfeleinktől. Tiszteletet érdemelnek.

Megbírságolt véleménynyilvánítás

Határozott álláspontunk szerint
https://www.helsinki.hu/ha-lagzin-vagy-focisikert-unnepelve-lehet-dudalni-akkor-tiltakozaskeppen-is-szabad/
a rendőrségnek mint szabálysértési hatóságnak előbb a szükségesség-arányosság tesztjét kellett volna elvégeznie, mielőtt a Lánchídnál a KRESZ szabályát formálisan megszegő dudáló autós tüntetőket megbírságolta. Azt kellett volna eldönteni, hogy szükséges- és arányos-e olyanokon számon kérni betű szerint a KRESZ szabályait, akik az egyik legfontosabb alapjogukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával akartak élni járvány idején. Ezt azonban a rendőrség nem tette meg, és tömegesen bírságolt tüntetőket.

Ráadásul idővel egyre magasabb bírságokat szabott ki rájuk. A sajtó beszámolt például a 71 éves Szabó Gábor esetéről,
https://hang.hu/belfold/2020/05/31/inkabb-leulom-minthogy-kifizessem-a-buntetest/
akit kétszer bírságoltak meg összesen 1,25 millió forintra. Az általunk képviselt hét ügyfelünk közül is hatnak volt 100 és 200 ezer forint közötti bírsága. A „szétbírságolás” hatására a tüntetéssorozat szervezői, a Momentum, Hadházy Ákos és Szél Bernadett képviselők úgy döntöttek, nem hirdetnek több „dudálós tüntetést”, és gyűjtést indítottak a megbüntetett emberek érdekében.

Az alapjog csak szükséges mértékben korlátozható

Az áprilisi és májusi tüntetéseken részvevők ellen eleinte csak a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) kisebb fokú megsértése miatt indult eljárás. Aztán már a veszélyhelyzetre meghatározott magatartási szabályok („gyűlésen tartózkodni tilos”) megszegése miatt is bírságoltak a 46/2000. (III. 16.) kormányrendelet alapján. Míg végül már a rendőrök alkalmazni kezdték a lakóhely alapos indok nélküli elhagyását tiltó szabályt a 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet alapján.

Az Alaptörvény értelmében azonban minden egyes alapjog, így a véleménynyilvánítási szabadság is csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a szabadságjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Vagyis a szólásszabadság bizonyos legitim célok érdekében korlátozható, de annak szükségesnek és arányosnak kell lennie. Erre figyelemmel kell lennie az eljáró szabálysértési hatóságnak is.

A KRESZ-nek a dudálást lakott területen tiltó szabálya azért született, hogy feleslegesen ne hangozzanak el riadalom keltésére is alkalmas hanghatások. A „lánchídi tüntetésen” senki nem riadt meg, hiszen lassú haladás közben folyamatos volt a dudálás egy forgalmas köztéren egy előre meghirdetett autós demonstráción. Egyébként pedig a gyülekezési jog gyakorlásának része a hangtechnikai eszköz engedély nélküli használata, egy tüntetésen az autó dudájánál akár sokszorta hangosabb erősítéshez sem kell hatósági engedély.

Nincs társadalmi veszélyessége

Sőt, eddig is számos példája akadt a rendőrség által megtűrt dudálós autós felvonulásoknak. Ilyenek a lakodalmi menetek vagy ilyen volt az is, amikor a magyar fociválogatott sikeres Európa-bajnoki meccsei után az autósok örömükben dudáltak. Ezek ugyanúgy formálisan a KRESZ szabályaiba ütköznek, a rendőrség mégsem bírságolt – tegyük hozzá, helyesen.

Ilyen indokok miatt tüntető ügyfeleink megbírságolása a hangjelzéssel kifejezett véleményükért a szólásszabadságba való aránytalan beavatkozásnak számít. Járvány és veszélyhelyzet idején az autós dudálás egyébként is egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét.

Valódi veszélyt nem a „dudálós” tüntetések jelentettek a társadalomra, hanem a tüntetők megbírságolása, különösen olyan magas tételekkel, amelyek az alapjogukkal élni kívánókat visszarettentették a további demonstrációktól.

https://helsinkifigyelo.444.hu/2020/09/24/birosagon-keresik-igazukat-a-dudalos-tuntetok

Válasz