Elöljáróban négy alapelv, amiről ne feledkezz meg tüntetés közben sem:

https://helsinki.hu/tuntess-okosan/

-- írja a Magyar Helsinki Bizottság

I. Csak a békés tüntetést és tüntetőt védi a törvény.

II. Fő a nyugalom, ne adj okot erőszakra. Ne szegülj szembe a rendőri intézkedéssel akkor sem, ha úgy érzed, hogy az jogsértő.

III. Van lehetőség panaszra és jogi elégtételre, de nem a helyszínen.

IV. Lehetőség szerint ügyvéd jelenlétében tegyél vallomást.

GYÜLEKEZÉSI JOG ÉS RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK

Ha valaki az alábbi tájékoztatás alapján nem biztos abban, hogy valami jogszerű-e vagy sem, annak azt javasoljuk, hogy forduljon hozzánk e-mailben vagy telefonon, így a konkrét ügy ismeretében értelmezzük a helyzetét, adott esetben segítünk is neki.

MI TÖRTÉNHET AZ UTCÁN, EGY TÜNTETÉSEN?

Jogsértést követek el pusztán azzal, ha be nem jelentett gyűlésen veszek részt?

Nem. A gyülekezések bejelentése a szervező kötelessége, a gyülekezés résztvevői jellemzően nem is tudhatják, hogy egy tüntetés be lett-e jelentve. Ezért a bejelentés nélkül tartott gyülekezésért csak a szervező felel.

Ki minősül egy gyűlés szervezőjének?

A gyülekezési törvény szerint a gyűlés szervezője az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti, továbbá a gyűlést megszervezi és vezeti. Ezen feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Ezért pusztán például az eseményről szóló poszt megosztásával nem válik valaki szervezővé, ahogyan azzal sem, ha beszédet tart az eseményen.

Lefújhatnak gázsprayvel, könnygázzal figyelmeztetés nélkül a rendőrök?

Főszabály szerint nem. A rendőrségi törvény szerint a kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell. Egy tüntetésen többnyire lehetősége van a rendőrségnek előzetesen figyelmeztetni arra a tüntetőket, hogy a magatartásuk jogellenes, és ezért gáz- vagy paprikasprayt fog alkalmazni. Ha a figyelmeztetés megtörtént, és olyan tüntetőt is ér spray, aki egyébként nem tett semmi törvénysértőt, az ezt nem kifogásolhatja. Bizonyos esetekben (például ha megtámadják) a rendőr figyelmeztetés nélkül is alkalmazhat vegyi eszközt.

Köteles vagyok engedelmeskedni a rendőr felszólításának akkor is, ha úgy gondolom, az jogszerűtlen?

Igen, szinte mindig. A rendőrségi törvény szerint engedelmeskedni kell a rendőrnek. A felszólítás vagy az intézkedés jogszerűsége menet közben nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. Ilyen súlyos esetek azonban csak elvétve fordulnak elő.

Ha jogellenesnek tarod az intézkedést, utólag érdemes panasszal élned. Ha helyben kezdesz el vitatkozni vagy ellenállni, akkor súlyosabb következményeknek teheted ki magad, mert a magatartásod a rendőri intézkedést akadályozhatja, és ezzel szabálysértést követhetsz el. Ha pedig a tüntető elveszti a fejét és esetleg bármilyen mértékű erőszakot alkalmaz a rendőrrel szemben (akár az is minősülhet annak, hogy a vállára teszi a kezét) azzal a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követheti el, és ekkor azonnal elő fogják állítani.

Ha megütött a rendőr vagy letepert a földre, ki lehet kérni a köztéri kamerafelvételeket?

Igen, a rendőrségi törvény szerint az érintett kérheti, hogy a felvételt annak kezelője az adat átadásáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje. Attól függően, hogy ki működteti a kamerát, más és más a felvételek megőrzési ideje, ezért indokolt a lehető leghamarabb kérni a felvételek megőrzését. A panasz- vagy büntetőeljárásban lehet indítványozni a felvételek felhasználását.

Készíthetek felvételt a rendőri intézkedésről akár mobiltelefonnal?

Ha nem zavarja az intézkedést, akkor igen. Ettől még a rendőr utasításának eleget kell tenned, és semmiképpen ne az intézkedő rendőr arcába nyomd a telefont. Ha nem veled történik egy intézkedés, azt is fel lehet venni. Nem csak a jogszerűtlen vagy annak tűnő intézkedést rögzítheted a telefonunkkal, hanem a szabályosat vagy annak tűnőt is.

Miért állíthatnak elő, miért vihet be a rendőr?

Sok esete van a jogszerű előállításnak, ezek közül gyülekezés, tüntetés esetében tipikusan három helyzet fordul elő.

• A rendőrnek kötelező mérlegelés nélkül előállítani, ha valakit bűncselekmény elkövetésén érnek tetten.

• Mérlegelés alapján lehet előállítani valakit, ha a szabálysértést felszólítás ellenére nem hagyja abba, ahogyan akkor is, ha nincs nála a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány (elsősorban útlevél, személyi igazolvány, jogosítvány) és más sem tudja őt igazolni.

• Szintén a rendőr mérlegelésén múlik, hogy előállít-e valakit, ha nincs tettenérés de úgy gondolják, hogy bűncslekményt vagy szabálysértést követett el (ilyen eset, ha például valaki hasonló ruhát hord, mint amilyen egy bűncselekmény elkövetőjén volt, vagy megfelel a személyleírásának).

Fontos, hogy a mérlegelést lehetővé tevő esetekben a rendőr dönthet úgy is, hogy nem állít elő, hanem például felírja az adataidat, és később idéz be kihallgatásra.

MI TÖRTÉNIK A TÜNTETÉS UTÁN A RENDŐRSÉGEN?

Hogy kell elképzelni az előállítást?

Az előállítást nagyjából úgy kell elképzelni, hogy egy rendőrkapitányságra visznek, elhelyeznek egy helyiségben, ahol várakoznod kell, amíg a rendőrök megírják a jelentést, kihallgatják a tanúkat, egyéb bizonyítékokat szereznek be. Az előállítás során önkárosító tárgyak nem lehetnek nálad, néha a cipőfűzőt is elveszik. Ha bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel, akkor ezzel meggyanúsítanak, vagyis elmondják, hogy milyen tények alapján miért folytatnak veled szemben nyomozást és gyanúsítottként hallgatnak ki. Ujjlenyomatot és DNS mintát is vesznek és fényképet is készítenek – ezt hívja a köznyelv „rabosításnak”.

Milyen hosszan tarthatnak bent?

Az előállítás mindig csak a szükséges ideig tarthat, azonban legfeljebb nyolc óráig, ami egy alkalommal indokolt esetben meghosszabbítható négy órával. Fontos, hogy a nyolc (esetleg tizenkét) óra csak akkor jogszerű, ha a teljes időtartamnak észszerű indoka is van.

Ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, akkor őrizetbe is vehetnek. Ennek a maximális ideje 72 óra, amibe az előállítás legfeljebb 8 (vagy 12) óráját bele kell számítani. 5 óra fogva tartás után kötelező élelmezést biztosítani. Az előállítás elején ritkán lehet tudni, hogy pontosan meddig marad bent az ember, ezért akkor is érdemes ételt kérni az előállítás kezdetekor, ha még nem vagy éhes.

Értesíthetek valakit, ha bevisznek? Milyen gyorsan van erre lehetőségem?

Igen, a rendőrségi törvény szerint kérheted, hogy egy hozzátartozódat vagy mást értesítsenek. A megjelölt embert a rendőrségnek kell értesítenie indokolatlan késedelem nélkül. Fiatalkorú (18 évesnél fiatalabb) – vagy gondnokság alá helyezett – előállított esetében a rendőrségnek haladéktalanul értesíteni kell a szülőt vagy a törvényes képviselőt, vagyis ilyenkor az értesítési kötelezettség késedelme soha nem indokolható, másképpen szólva: mindig jogsértő. A legtöbb esetben tehát a legfontosabb szabály az, hogy a szülőnek igenis azonnal joga van tudni, hogy a gyerekét a rendőrség „bevitte”.

Érdemes egy második ember adatait is megadnod, ha az elsőként megnevezettet a rendőrség nem éri el, mert egyébként előfordulhat, hogy a rendőrség rögzíti, hogy az értesítés sikertelen volt, és nem próbálkozik tovább.

A szüleimet, házastársamat akkor is értesíti-e a rendőrség, ha nem akarom?

Nem, csak azt értesíti a rendőrség, akit kérsz. Ugyanakkor, ha büntetőeljárás indulna ellened fiatalkorúként, arról szinte biztos, hogy tudomást fognak szerezni a szüleid vagy a törvényes képviselőd, mert valószínűleg őket is meg fogják hallgatni az eljárásban.

A fogdán van kamera? Mi biztosítja, hogy ott nem bántanak?

A folyosókon van, a lépcsőházakban és kihallgató szobákban lehet, a zárkában és a mellékhelyiségekben nincs kamera. Ez nem jelenti azt, hogy működnek is, 2006-ban például „fura módon” szinte soha nem működött egyetlen kamera sem.

Ezzel együtt az a tapasztalat, hogy az esetek túlnyomó többségében az ellenállást nem tanúsító előállítottat nem bántalmazzák. Természetesen az ellenálló vagy agresszív személyt is tilos bántani az ellenállás megtöréshez szükséges mértéken túl. Szélsőséges esetek ugyanakkor előfordulnak, ilyenkor azonnal meg kell próbálni értesíteni ügyvédet, hozzátartozót, fogdaorvost vagy bárkit, aki tanúsítani tudja a bántalmazást.

Fontos az is, hogy a rendőr jogszerűen alkalmazhat testi kényszert, kényszerítő eszközt (pl. bilincset, gumibotot) önkárosítás, támadás vagy szökés megakadályozására, valamint ellenszegülés megtörésére. A rendőri erőszak ilyen esetben is csak törvényes célokat szolgálhat és arányos lehet, nem irányulhat sérülés okozására.

Mi történik, ha hamis adatokat adok meg a rendőröknek az előállítás során?

A hamis adatok megadása a közokirat-hamisítás egyik fajtája, bűncselekménynek minősül, amiért külön büntetőeljárás indul, és külön büntetés jár.

Jogom van ügyvédhez, ha ki akarnak hallgatni? Csak akkor kaphatok ügyvédet, ha fejből tudom a számát? Vagy jogom van megnézni a telefonomban az ügyvédem számát? Mi van, ha egyetlenegy ügyvéd számát sem tudom?

Ügyvédhez az eljárás minden szakaszában jogod van. Ha ki akarnak hallgatni, akkor legalább két órát kell biztosítani arra, hogy az ügyvéd megérkezhessen. A kihallgatás előtt lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az ügyvéddel zavartalanul beszélj. Az ügyvéd számát nem kell fejből tudni, de ha már elvették a telefont, akkor abban azt megnézni nem lehet, csak ha engedik. Legalább az ügyvéded nevét és lehetőleg a mobilszámát érdemes tudnod, ez alapján a rendőrség már tudja őt értesíteni.

Ha valamiért nem tudsz ügyvédet meghatalmazni és például fogva tartanak, súlyos (legalább 3 év szabadságvesztéssel büntethető) bűncselekménnyel gyanúsítanak, vagy nem múltál el 18 éves, akkor a rendőrség fog kirendelni egyet. Az ügyvédet – ha az értesítéstől két óra eltelt – nem kell megvárni a kihallgatás megkezdésével. Ha 18 évesnél fiatalabb vagy, meg kell várni az ügyvédedet.

Ha gyanúsítottként hallgatnak ki, mondhatod, hogy az ügyvéded nélkül nem akarsz vallomást tenni. Ha mégis elkezdesz vallomást tenni, bármikor meggondolhatod magad, sőt az egyes kérdések között is választhatsz, hogy melyikre válaszolsz. Ha előállítottak vagy őrizetbe vettek, közeli hozzátartozód is hatalmazhat meg számodra ügyvédet, aki ezt követően felveheti a kapcsolatot a hatósággal és felkereshet téged.

Tegyek vallomást ügyvéd jelenléte nélkül?

Ne! Minden józan megfontolás amellett szól, hogy amíg nem volt lehetőséged ügyvéddel konzultálni, ne mondj semmit. Azt javasoljuk, hogy vallomást úgy tegyél, hogy ott van veled egy ügyvéd. A kiszolgáltatott és akár riadt, felzaklatott állapotban szakmai és emberi segítség nélkül – amit egy védő nyújthat – árthatsz magadnak. Ha valaki nyugodt és magabiztos, akkor is követhet el hibát a rutin hiánya miatt.

Gyanúsítotti kihallgatáson köteles vagyok igazat mondani? Bajba kerülök, ha csináltam valamit, de letagadom? Érhet-e hátrány, ha nem válaszolok a rendőr kérdéseire a kihallgatáson?

Gyanúsítottként a vallomástétel jog, nem kötelesség, vagyis senki sem köteles vallomást tenni, vagy a kérdésekre válaszolni. Ezen túl, ha vallomást teszel, nem vagy köteles igazat sem mondani, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan ekkor sem vádolhatsz. Jogilag hátrány nem érhet, ha nem teszel vallomást. A gyakorlat azonban nem ilyen egyszerű, emellett a vallomás megtagadása nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

Ha nem azt írja le a rendőr a kihallgatási jegyzőkönyvbe, amit mondtam, akkor mit tudok csinálni? Utólag tudok változtatni a kihallgatásom során elmondottakon?

Minden egyes mondatot különösen alaposan olvass végig, mielőtt aláírnád a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv kijavítását kell kérni akkor, ha nem az szerepel benne, amit mondtál. Azért is érdemes inkább ügyvéd jelenlétében vallomást tenned, mert erre ő külön is figyel, és jelezni tudja, ha valami nem pontos a jegyzőkönyvben. Utólag lehet új vallomást tenni és megváltoztatni a nyilatkozatokat, de ez szinte soha nem szerencsés, hacsak nincs, ami nagyon alaposan alátámasztja az eltérést. Később a hatóságok (rendőrség, ügyész) vagy a bíróság fogja eldönteni, hogy az ellentmondó nyilatkozatok közül melyiket fogadja el hitelesnek.

Ha a barátaimmal együtt voltam, amikor előállítottak, köteles vagyok-e a rendőröknek kiadni az ő adataikat?

Nem, mivel nem köteles senki vallomást tenni gyanúsítottként.

Ha a kihallgatáson megkérdezik, hogy hol tanulok/mi a munkahelyem, akkor ezeket az intézményeket értesíteni fogja a rendőrség az előállításomról/a büntetőügyemről? Ezeket köteles vagyok elmondani? Ezért kirúghatnak, pl. a suliból?

Ha nem akarod, akkor ezeket az adatokat sem kell megmondani a rendőrnek. Egyébként önmagában arról, hogy valakit bevisznek, a rendőr nem értesítheti a munkahelyet vagy az iskolát, de ha a gyanúsított fiatalkorú, akkor ún. környezettanulmányt kell készíteni, és annak keretében az iskolát is valószínűleg fel fogják keresni. Csak azért főszabályként nem rúghatnak ki a munkahelyedről vagy az iskolából, mert büntetőeljárás indult ellened.

Ha a rendőrségen szondát fújatnak velem és kiderül, hogy ittam alkoholt az előállítás előtt, annak lehet hatása az ügyemre?

Ha erőszakos bűncselekményt követett el valaki, és azt ittas állapotban tette, akkor ez súlyosító körülmény lehet a büntetés kiszabása során, és szigorúbban ítélik meg az ügyet. Fontos, hogy senki sem hallgatható ki súlyosan ittas (vagy kábítószertől, gyógyszertől) befolyásolt állapotban.

Tényleg gyorsabban vége van az előállításnak, ha minden papírt azonnal aláírok? Úgy tényleg gyorsabban elengednek a rendőrök?

A papírok gyors aláírása nem befolyásolhatja az előállítás hosszát. Úgy pedig semmiképpen ne írj alá semmit, hogy annak tartalmát nem ismered és nem vagy biztos benne, hogy az a helyzetnek megfelelő leírást tartalmazza.

Ha aláírom, hogy nincs panaszom/sérülésem a rendőri intézkedéssel összefüggésben, akkor azzal lemondok a későbbi jogérvényesítésről?

Nem, de sokkal nehezebb bizonyítani később, hogy volt panaszod/sérülésed, ha korábban rendőrségi iratban azt nyilatkoztad, hogy nem volt.

Miről köteles a rendőrség iratot adni? Amit nem adnak ki, amikor elengednek, utólag hogyan tudom megszerezni? Miért fontos, hogy megkapjam az ügy iratait?

Az előállítás okáról és időtartamáról kell igazolást adni, illetve ha vallomást tettél, akkor az arról készült jegyzőkönyvről is kaphatsz ingyenesen egy másolatot. Ezt érdemes kérni, ha nem adnák oda automatikusan, mindenesetre szabályosan 15 napon belül kell kiadni. Ezek az iratok azért is fontosak, mert ha valaki panasszal, jogorvoslattal akar élni, akkor ezeket az iratokat az ügy megítéléséhez az ügyvéd kérni fogja. Ha valamilyen tárgyat elvesznek tőled (lefoglalnak, letétbe helyeznek) arról is kell okiratot kapnod.

Ha előállítanak, azzal büntetett előéletűvé válok? Bekerülök a bűnügyi nyilvántartásba, lesz „priuszom”?

Az előállítással senki nem lesz büntetett előéletű. Ha meggyanúsítanak, az bekerül a bűnügyi nyilvántartásba, de még ettől nem leszel büntetett előéletű, mindez kizárólag jogerős bírósági ítélet következménye lehet. Az egyetemi felvételit az eljárás megindítása nem befolyásolja.

Kell valamit csinálnom, miután vége az előállításnak? Vagy majd egyszer értesítenek úgyis?

Az előállítás után mindenképpen érdemes elmenned ügyvédhez a kapott iratokkal. Érdemes az előállítás okát (vagyis azt, amiért bevitték) és az előállítás alatt történteket minél hamarabb részletesen leírnod, mert később rosszabbul fogsz emlékezni. Fontos felírni az esetleges tanúk nevét, elérhetőségét is. Ettől függetlenül az eljárás további sorsáról mindenki kap iratot a rendőrségtől, vagy az ügyészségről, aminek tartalma attól függ, hogy mit tartanak indokoltnak. Ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak – még akkor is, ha később kiderült, hogy azt nem követted el – az ügy irataiba betekinthetsz, azokról másolatot kérhetsz.

Mi történik, ha tanúként hallgatnak meg?

Ha tanúként hallgatnak meg a rendőrségen, köteles vagy válaszolni a kérdésekre és igazat mondani. Nem kell válaszolnod, ha magadat vagy hozzátartozódat vádolnád meg bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével.

Nem csak ügyvéd lehet veled a meghallgatáson, hanem bármilyen, az ügyben nem érintett felnőtt, akiről úgy érzed, hogy tud segíteni.

Mit tehetek, ha úgy érzem, hogy megsértették a jogaimat a rendőrök?

A jogsértő rendőri intézkedésekkel szemben felléphetsz, így a gyülekezés jogellenes megtiltása, annak jogellenes oszlatása, a jogellenes kényszerítő eszköz (pl. fizikai erőszak vagy könnygáz) alkalmazása esetén, vagy ha a büntetőeljárással kapcsolatosan van kifogásod. Tehetsz panaszt, fordulhatsz bírósághoz, polgári pert indíthatsz, végül akár strasbourgi eljárást is indíthatsz. Az egyedi körülmények alapján érdemes mindig csak dönteni, a lényeg, hogy lehetőleg a területen jártas ügyvéddel való egyeztetés után dönts.

Ha az eljárás során bármikor úgy érzed, hogy megsértették a jogaidat, vagy nem megfelelő döntés született, tehetsz panaszt, élhetsz jogorvoslattal. A panaszt később, az arról való döntésig visszavonhatod.

A Magyar Helsinki Bizottsághoz mikor és hogyan érdemes fordulni, ha úgy érzem, jogszerűtlenül jártak el velem szemben a rendőrök?

Ha szeretnél a Magyar Helsinki Bizottságtól segítséget kérni, a fenti elérhetőségeinken keress meg minket. A legjobb, ha emailen leírod előre a lehető legrészletesebben, hogy mi történt, mi az, amit kifogásolsz, és csatolod az összes rendelkezésre álló iratot és egyéb bizonyítékot (kamerafelvétel, más tanú leírása az esetről, stb.). Így tudunk gyorsabban megalapozott döntést hozni arról, hogy tudunk-e segíteni.

A segítségnyújtás további lehetőségeivel kapcsolatban nézd meg a honlapunkra feltöltött anyagokat is!

Az évek óta elérhető Tüntess okosan tájékoztatónkat az események után ismét frissítettük: kiegészítettük a tüntető diákok és szüleik számára most leginkább lényeges kérdésekkel.

Vannak azonban olyan kapcsolódó kérdések, amik kimaradtak kisokosunkból. Ezeket a Reddit magyar közönsége fogalmazta meg nekünk, Bieber Ivóna és Fazekas Tamás ügyvédek pedig válaszoltak.

https://helsinkifigyelo.444.hu/2023/05/16/kerdezz-felelek-a-tuntetesekrol-es-rendori-intezkedesekrol

-- írja a Helsinki Figyelő

Mi számít arányos rendőri fellépésnek?

Az arányosság azt jelenti, hogy az okozott sérelem nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

Minden rendőri intézkedésnek meg kell felelni az arányosság követelményének. A lehetséges intézkedések közül azt kell választania a rendőrnek, ami a legkisebb kárt vagy hátrányt okozza (Rendőrségi törvény 15.§). Az adott helyzetben kell mindent eldönteni. Ha a rendőrség téved, a bíróság tudja megállapítani az ítéletben a hibát.

Szabad-e kordont bontani? Mi jár érte, ha jogtalan?

Ha tartasz a jogi következményektől, nem javasoljuk, mert jó eséllyel büntetőeljárás vagy legalább szabálysértési eljárás lesz a következménye. Ha például tüntetés közben rendőri sorfallal szembe mész neki a kordonnak, az akár hivatalos személy elleni erőszaknak is minősülhet. Amennyiben nincs ott senki, és úgy állsz neki bontani, akkor az az okozott kár összegétől függően minősülhet rongálás szabálysértésnek vagy rongálás bűncselekménynek. (50.000 Ft-nál húzódik a választóvonal a két kategória között.)

Ennek ellenére dönthetsz úgy, hogy morálisan nem értesz egyet a kordonnal, de ez esetben viselned kell az elbontásával járó esetleges jogi következményeket. Ha eljárás indul ellened, fordulj a Magyar Helsinki Bizottsághoz jogi segítségért!

A képviselők mentelmi joga milyen mértékben ad felmentést egy ilyen kordonbontásnál?

Semmilyen különleges elbírálásban nem részesülnek a parlamenti képviselők más állampolgárokhoz képest ebben az esetben.

Általában véve a mentelmi jog célja, hogy a parlamenti képviselőket törvénytelen eljárásokkal ne lehessen a munkájukban megakadályozni. A mentelmi jog tehát nem jelent immunitást mindenféle magatartásra. Ha egy kordont jogszerűen el lehet bontani, azt bárki megteheti, ha nem jogszerű lebontani, akkor senkinek sem az.

Lehet legális módon védekezni a könnygáz ellen előzetesen vagy csak akkor, amikor már éppen lefújnak?

Természetesen lehet. Mindenkinek joga van törvényesen megvédeni a saját egészségét. Arcot eltakarva megjelenni viszont nem lehet a tüntetésen.

Mi számít az arc eltakarásának? Pl. az átlátszó maszkokkal vagy a sminkkel mi a helyzet?

Eltakarásnak az számít, ha nem ismerhetőek fel az arcvonások, az átlátszó maszk nem eltakarás.

A sminkről a törvény nem rendelkezik, a jogalkotó szándéka nem ismert előttünk, de a cél az azonosíthatóság. Jó eséllyel nincs rendben a teljesen elrejtő/megváltoztató smink.

Egészségügyi okokból szabad maszkot viselni tüntetésen? Nem lenne elegendő, ha felszólítás után azonosítanám magamat?

Jelenleg több probléma származik a maszkviselésből, még ha az egészségügyi okból indokolt is lehet. Általános járványveszély jelenleg nincs. A tüntetésen arcot eltakaró maszk főszabály szerint nem viselhető, ezért az egészségügyi maszk eljárás kockázatát hordozza magában.

Felszólítás pedig nem minden esetben történik meg, amikor jogsértés tapasztalható egy helyszínen. Sokszor a beazonosítás nem intézkedés során, hanem felvételek alapján történik utólag, ezért nem elég csak akkor levenni a maszkot, ha a rendőr erre felszólítást ad.

Ha valaki súlyos fertőző betegségben szenved, és mást is veszélyeztet ezzel, akkor az maradjon otthon és gyógyuljon meg.

Mi történik, ha olyanok is részt vesznek a tüntetésen, akik nem értenek egyet annak céljával? Milyen feladatai és felelősségei vannak a tüntetés szervezőjének?

Alapvetően a tüntetéseken azok vesznek részt, akik egyetértenek annak céljával. Aki nem ért egyet azzal, annak a szervező kérésére el kell hagynia a helyszínt. A szervező azonban nem csak ezért kell, hanem minden technikai lebonyolításért felelnie kell valakinek. Ideértve a bejelentést. Ezen túlmenően ha szükséges, akkor a szervező szerzi be az engedélyeket, ő végzi az egyeztetést a hatóságokkal és bizonyos körben ő felel a tüntetéssel okozott károkért is.

Amikor páran jogszerűtlen dolgot csináltak, akkor a mostani esetnél nekiálltak feloszlatni az egész tüntetést. Ez mindig így szokott lenni?

Ha a tüntetők egy része jogszerűtlen, erőszakos magatartást tanúsít, az még nem feltétlenül ok arra, hogy az egész tüntetést feloszlassák. Arra kell a rendőrségnek a szervezővel együtt törekednie, hogy a jogsértőket szólítsák fel, hogy fejezzék be a magatartásukat, és ha nem teszik, akkor menjenek el. Ha ez nem így történik, akkor a rendőrségnek kell lépnie, kiemelve a rendbontókat, akik saját maguk felelnek azért, amit tettek. Ez következik az arányosság elvéből is, és több tüntetésen a rendőrség így is járt el.

Mi történik akkor, ha több száz tüntető leül, így a rendőrségnek egyesével kell őket elállítania? Tömegoszlatás lehetséges ilyenkor?

Többször volt arra példa, hogy nagyobb számú tüntető ült le (lásd: kilakoltatások ellen demonstrációk, hídfoglalások, a közgép telephelye vagy a Parlament körülzárása, stb.). Ez nem akadálya az előállításnak, ilyenkor az embereket több kapitányság közt osztják szét.  Ez itt már logisztikai kérdés: hány autóval, melyik kapitányságra kell/lehet szállítani.

A tömegoszlatás más kérdés, mert önmagában leülni nem erőszakos cselekmény, és tömegoszlatás csak erőszakos magatartás esetén lehetséges.

Bárhova be lehet jelenteni tüntetést?

Nem lehet bárhová tüntetést bejelenteni. Alapvetően közterületen lehet tüntetni, de ott is figyelemmel kell lenni különféle szempontokra, pl. hogy egy adott létesítményt védenek-e, vagy hogy a tüntetés a bíróságok működését ne veszélyeztesse, stb.

Bejelentett tüntetés tarthat akármeddig?

A tüntetés nem jelenti, hogy valaki örökös bérletet kap a közterület használatára. A tüntetés céljának megfelelően tarthat tovább is, mint pár nap, de nincs arra jogszerű lehetőség, hogy a végtelenségig sátrazzanak valamilyen elérhetetlen politikai célból vagy elvi kérdés miatt (pl. "mondjon le a kormány” vagy "legyen világbéke").

Ha a tüntetés már nem jogszerű, fel lehet oszlatni a törvénynek megfelelően.

Ha valakit előállítanak és maximum 72 órára őrizetbe vesznek, mi szokott lenni a menete ennek?

Az előállítás legfeljebb 12 órán át, de mindig csak a szükséges ideig tarthat. Ha 3 óra szükséges, akkor addig. És ezt a rendőrségnek kell alátámasztania. Telefonáláshoz külön jog nincs, de engedhető és a rendőrségnek értesítési kötelezettségei vannak.

A gyanúsítás közlésének időpontja nincs szigorúan meghatározva, természetesen a lehető leghamarabb meg kell történnie. Az ügyvéddel való kapcsolattartást lehetővé kell tenni akkor, amikor megjelenik az ügyvéd. Az első kihallgatás előtt törvény szerint legfeljebb 2 órát beszélhetnek ellenőrzés nélkül.

Ha egy rendőr indokolatlanul/aránytalanul bántalmaz, akkor azt el kell tűrni? Egy rendőrrel szemben csak jogi úton lehet elégtételt venni? Lehet egyáltalán sikeresen bizonyitani egy rendőri visszaélést?

Ha valakit jogszerűtlen rendőri bántalmazás ér, az bűncselekmény. Bűncselekménnyel szemben pedig mindenkit megillet (az Alaptörvény alapján is) a jogos védelem. Ami még bántalmazásnak nem tekintendő, de már nem jogszerű-, vagyis aránytalan rendőri intézkedés, az pedig utólag panaszolható 30 napig a rendőrségen és egy évig az ombudsmannál.

Azért kértük az összes kamerafelvétel lementését és tárolását, hogy ne csak vallomásokon múljon azt kideríteni, hogy pontosan mi történt az egyes esetekben.

Természetesen bizonyíthatóak a rendőri visszaélések, valamelyik könnyebben, valamelyik nehezebben. 2006-ban számtalan példát láttunk mindkettőre.

Van olyan eset amikor tényleg súlyos következménye van a rendőrök általi szabályszegésnek?

A pereink nagy részét meg szoktuk nyerni. Ha kell, akár éveken át is járunk bíróságra, és ha nem Magyarországon fejeződik be az ügy, akkor van, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán ér véget.

Az utóbbi időkben pedig hogyha a panaszügyet megnyerjük, akkor ügyfeleinkkel polgári peres eljárást is indítunk, hogy sérelemdíjjal és bocsánatkéréssel tegyünk pontot az i-re. Ezeket a pereket is meg szoktuk nyerni. Nem állítjuk, hogy ettől holnapra tökéletes lesz a joggyakorlat, súlyos, rendszerszintű problémákat látunk évtizedek óta, de minden egyes jogsértést nagyon fontos kivizsgálni és eljárásokat indítani. Ebben igyekszünk segíteni legjobb tudásunk szerint.

A rendőrség a könnygáz bevetése előtt tájékoztatta az embereket, hogy intézkedni fognak. Ha én siket és rövidlátó vagyok, és nem hallom a felszólítást, mit tehetek?

Se a rendőrségtől, se a szervezőtől nem várható el, hogy minden élethelyzetre felkészüljön egy közterületen tartott demonstrációnál. Természetesen nagyon jó lenne, ha kivetítőn, jeltolmácsok segítenék a koordinációt, de nem az a realitás, hogy ez mindig megoldható. Amit tanácsként tudunk mondani, hogy a szervezőktől kell elsősorban információt kérni, illetve a rendőröktől is elvárható az együttműködés, kivéve, ha épp intézkednek. És jó, ha kísérővel mész, aki tud neked segíteni, s az is remek, ha van az állapotodról igazolás nálad, amit meg tudsz mutatni szükség esetén.

Ha nem hallottad a felszólítást (és pl. elsodródsz a segítődtől), vagy nem vagy képes kommunikálni az állapotod miatt, akkor utólag eredményesen lehet ezzel védekezni, ha eljárás indul. Ha ilyen helyzetbe kerülnél, mindenképp keress meg minket jogsegélyért!

:::::

Magyar Helsinki Bizottság

E-mail: jogisegitseg[kukac]helsinki.hu

Telefon (hétköznap 9–17 óra között): +36 1 321 4323; +36 1 321 41 41

A kisokosunk nyomtatható és hajtogatható pdf-változata itt található.

Nyomtasd színesben, A4-es papírra, nem a nyomtatóhoz igazítva, hanem 100%-os nézetben. Nyomtass mindkét oldalra, a nyomtató a rövid oldal mentén fordítsa át a papírt, ha ezt be lehet állítani rajta.