Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A humorra szükségünk van. Nevetéssel magunkon kívül helyezhetjük,
eltávolíthatjuk és legyőzhetjük azt, ami keserűségre vagy bánatra adhat
okot. De tényleg csak ennyi volna a szerepe? Egyfajta túlélőkés lenne,
amivel a világ beteg részeit kivághatjuk, hogy megszemléljük,
kinevessük - aztán pedig elfelejtsük, amikor begyógyul a seb, mintha
karcolás sem esett volna létünkön?
A humorban, és így a stand-up műfajában is akkor a leghatásosabb egy
poén, ha nem csak feltárja a tályogos sebet, de heget is hagy maga
után. Valamit, ami megmarad az emberekben: egy csipet cinizmust, egy
cseppnyi világlátást, némi józan paraszti eszet - amit lehet mutogatni,
hős katona módjára, aki ép bőrrel megúszta, és egy kicsit megint
dörzsöltebb lett. A stand-up komedista pedig jó gránátos módjára
dobálja a közönségbe a mondanivalóját, és világosan hallható a feltörő
nevetésekből, mikor találja telibe a hallgatóságot. Más
színielőadásokkal szemben a dumaszínházakban nincs ott a negyedik fal;
az előadó csak akkor lehet sikeres, ha meg tudja győzni a közönséget
arról, hogy nincsenek ott az egymást elválasztó határok.
Az együttélés határait persze közösen szabtuk meg, hogy ne essünk
egymás torkának azonnal. Azonban vannak határok, melyek túl merevvé
válnak - többé már nem a közösség érdekeit szolgálják, hanem azokét,
akik saját helyzetük megerősítésére használják fel normarendszerünket.
Különösen érdekes a jó ízlés, a nyelvi illem határairól elgondolkodni.
Orwell óta rendkívül szeretjük "újbeszél"-nek hívni a nagyhatalmak
irányította beszédmódot, mintha azzal, hogy nevet adnánk neki, már
minden véleményünket kifejtettük volna róla. Azonban a mai politikai
korrektség e sommás értékítéletben nem végződhet. Számos kérdést is
felvet a tévében elhangzó sok sípszó: Mi az, amit még illik? Mi az,
amit már nem szép dolog mondani? Mit mondjunk helyette? Kik azok, akik
megsértődnek ezen? Miért nem szeretünk egyes dolgokat meghallani?
Ezek a kérdések sűrűn megfordultak a tősgyökeres New York-i előadó,
George Carlin fejében is. Életét a nyelvnek szentelte, egyszerre
figurázva ki a trendnek megfelelő, modern technoblablát, a sterilizált,
politikailag korrekt beszédmódot vagy a szimplán idióta kifejezéseket.
Rámutat, hogy az élet minden területén szembetalálkozunk a nyelv
használatának perverziójaival, csak már érzéketlenné váltunk irántuk.
És erre az érzéketlenségre, ha kell, húsbavágó módszerekkel is
emlékeztet.
A stand-up comedy legjelentősebb mérföldköve, a tabudöntögető Lenny
Bruce pere után a második leghíresebb humorista-per, mely az egyesült
államokbeli igazságszolgáltatás gépezetébe került, George Carlin esete
volt. Lenny Bruce annak idején azért ítéltetett a "rendszer
ellenségének", mert szívesen használta az utca emberének nyelvét, hogy
mondanivalóját hatásosan tálalhassa, azon kívül pedig híresen keményen
bírálta a katolikus egyházat.
George Carlinnal is valami hasonló történt.
1973-ban az FCC-nek (a helyi ORTT-nek) egy aggódó szülő panaszt
nyújtott be, mert a Pacifica alapítvány tulajdonában levő WBAI rádióadó
leadta Carlin "Hét olyan szó, melyet sosem ejthetsz ki a tévében" című
monológját. A monológ hét szó, a "szar, fos, pina, baszni, fasszopó,
kurva és csöcsök" szavak használatáról szólt (angol eredetiben "shit,
piss, cunt, fuck, cocksucker, motherfucker and tits).
Ez a precedensértékű per nyitotta meg az utat a televíziós humor egy
hatásosabb, gondolatébresztőbb műfajának, ugyanis az eset öt év után a
Legfelsőbb Bírósághoz került, ahol 1978-ban öt a négyhez arányban úgy
döntöttek, hogy a kifogásolt anyag "illetlen, de nem obszcén". A döntés
értelmében a kérdéses anyagot levették a napközbeni és esti órák
műsorszórásából, amikor gyerekek is láthatják. Ezzel egy időben azonban
egy külön időszakot létesítettek a szókimondó műsoroknak, este tíz és
reggel hat között, amit a televíziózás "safe harbor", azaz "csendes
kikötő" időszaknak nevez az Egyesült Államokban. Carlin azonban eddigre
már hírneves volt az egész országban.
A humorista pályáját igen korán kezdte: 1960-ban,
23 évesen Jack Burnsszel, korábbi rádiós barátjával állt össze, és
Burns&Carlin néven duót alakítottak, majd ugyanez év májusában
Hollywoodban kaptak állást a Cosmo Alley nevű kávéházban, ahová a
menedzserük meghívta Lenny Bruce-t és Mort Sahlt - két, Carlin számára
fontos kollégát, akik segítettek neki egyszer-kétszer az
érvényesülésben.
Októberben a Burns&Carlin duó már a tévében jelent meg, az akkor
még Jack Paar nevével fémjelzett Tonight Show-ban. Ez volt az a
fellépés, mely aztán megnyitotta a kaput az igazi dumaszínházak,
kávéházak előtt (melyek ’comedy club’ néven különváltak az átlag
kocsmáktól). Itt a közönség jobban vette a két komikus merészségét, és
szabadon adhatták elő a kissé kockázatosabb, intellektuális és
bevállalós humorukat is.
Másfél év után Burnsszel szétváltak útjaik, és Carlin szólóban kezdett
dolgozni. Nem sokkal ezután a Tonight Showban lépett fel, ahol a
házigazda Mort Sahl fogadta, majd a hírneves Ed Sullivan Show-ban tűnt
fel, ahol a tévés környezetben tiszta, ártalmatlan nevettető oldalára
voltak csak kíváncsiak.
1962-1965
a comedy clubok időszaka, emellett néha a TV-ben is szerepelt,
elvállalt egy-két kisebb filmszerepet, azonban színészi képességei
rengeteg kívánni valót hagytak maguk után. 1967-ben adta ki első
albumát, a "Take-Offs and Put-Ons" c. lemezt, ami Grammy-jelölést is
kapott, és szerepelt rajta akkori repertoárjának jó néhány alakja. Ezek
a fellépések és kisebb munkák egyfelől segítették a showbiznisz
ranglétráját megmászni, de ezzel együtt járt az is, hogy nem szabadott
kockázatot vállalni a műsorában, a biztosra, a könnyed nevetésre
kellett hajtania.
Ezt az álarcot azonban nem bírta sokáig hordani, és a hatvanas évek végére előbújt belőle nonkonformista énje.
A fordulat 1969 októberében történt, amikor is a Las
Vegas-i Frontier Hotel-ben először használta a "segg" szót egyik
számában. Abban az időben ezért a szóért levették a műsorról, de előbb
kifizették a további fellépéseit, és csak aztán rúgták ki. Majd a kor
hippimozgalmai, a szerelem nyara, és az ezzel együtt járó fű és LSD
megtette a hatását: a Carlinban lakozó konformista megadta magát a
lázadó énjének. Szakállat és hosszú hajat növesztett egy sérvműtéte
során, és úgy döntött, megtartja az akkori jólfésült előadói képtől
meglehetősen elütő kinézetét.
A korai hetvenes években a hírnév és a nagy váltás miatt kicsit zűrösebbre fordul Carlin élete. 1971-ben
kiadta "AM/FM" lemezét, mely aranylemez lett és később Grammy-díjat is
nyert. A lemez szimbolikus jelképe a Carlinban lezajló változásoknak, a
fősodorból való kiválásának és "FM-humoristává" alakulásának. 1972-ben
pedig megjelent a "Class Clown", ami szintén aranylemezzé lett. Ekkor
ment el utoljára választani, majd egy életre csalódott a politikában,
és show-jaiban a mai napig előszeretettel emlegeti, hogy a demokrácia
csupán névleges megoldást kínál a hatalom megosztásának és
gyakorlásának problémájára.
Ekkor - a sikerekkel együtt - rászokott a kokainra is, és ugyanez év
júliusában letartóztatták Milwaukeeban, mert szókimondó műsorral lépett
fel olyan közönségben, ahol gyerekek is hallgatták. Igazából a nála
levő kokainra pályáztak, amit viszont ő még gyorsan szétosztott a
zenekar tagjai közt ennek előtte, így a rendőrök csak a nyelvhasználata
miatt tartóztathatták le.
1973-ban a következő az "Occupation Foole" című album, melynek
az 1973-tól egészen 1978-ig elhúzódó jogi huzavona lesz majd fő tárgya,
tekintve, hogy az albumon szerepel a Hét Csúnya Szó néven elhíresült
monológ.
Néhány újabb album megjelenése mellett a következő mérföldkövet az 1975-ös,
azóta is sikeres TV-műsor, a Saturday Night Live első adása jelentette,
ahova felkérték házigazdának. A hivatalos dokumentumfilmekben is
elismerik az SNL-ben dolgozók és SNL-be bedolgozók, hogy a viharos
sikerrel karöltve jártak az előbb egészestés, később az egész hetesbe
forduló kokainpartik.
1977-ben vette fel az első HBO-estjét a Dél-Kaliforniai
Egyetemen, és minden tekintetben érdekes kordokumentum: a csatorna az
adás elé biggyesztett egy, a szókimondó beszédre figyelmeztető rövid
szöveget, amit a Life magazin első női belsős írójának, Shana
Alexandernek szájába adtak. Az FCC kontra Pacifica alapítvány perben
kifogásolt utolsó rész előtt pedig egy, a kimerevített képernyőre írt
szöveggel ismét felhívták a figyelmet az adás szókimondó voltára.
Negyvenegy évesen kapott először szívrohamot, amit gyakorlatilag
meg sem érzett és fel sem vette, saját maga "apró szarság" címszóval
iktatja be netes önéletrajzába. Az elkövetkezendő években újabb
lemezeket adott ki, és rendszeresen csinált HBO-esteket: az "On
Location: George at Phoenix"-et 1978-ban, 1982-ben pedig a "Carlin at
Carnegie"-t, melyben a "Hét Csúnya Szó" mellett négyszáz másikat olvas
fel egy nagy tekercsről a show végén.
1982 folyamán
érte a második szívroham, ezúttal egy Dodger-Mets baseballmeccsen, de
ez sem gátolja, hogy tovább dolgozzon HBO-s műsorain. Emellett az
SNL-ben szerepelt, majd 1986-ban fellépett az első egyesült államokbeli
"Comic Relief"-en, ami az Egyesült Királyság legnagyobb jótékonysági
humorfesztiváljának USA-beli változata. A nyolcvanas évek végén készült
"Bill és Ted zseniális kalandja" c. filmben a főhősök mentorát, Rufust
játssza, ahol még saját bevallása szerint sem érett be színészi játéka.
1991-ben, Bálint-napkor, a Las Vegasba vezető úton újabb
szívrohamot szenvedett, melyet csak a gyógyszerek tudtak rendbehozni. A
sorozatos szívrohamok sem kerülhették el azonban Carlin életének
sorsát: mind beszivárognak az előadás anyagába. Szívesen emlegette
szívroham-háborúját Richard Pryorral, a sikeres fekete humoristával -
úgy mesélt erről, hogy amikor szívrohamot kapott, utána Pryor
egyenlített; aztán 1980-ban Pryor felgyújtotta magát, miközben kokaint
vont ki, ekkor pedig Carlin úgy döntött, hogy inkább vállal még egy
szívrohamot.
1994 novemberében nagy megtiszteltetés érte a humoristát:
beválasztották a "Comedy Hall of Fame"-be, a humorista dicsőségek
csarnokába, Bob Hope-pal és Richard Pryorral egyetemben. Eközben
folyamatosan dolgozott tovább az HBO-estjein, és újabb albumokat adott
ki, tévés műsorokban kérték fel házigazdának, valamint 1997-ben kiadta első könyvét, mely "Brain Droppings" névre hallgat.
1997
azonban nem csak a már rutinná váló siker éve, mely mögött sok-sok
munka áll, hanem ekkor halt meg Brenda Hosbrook Carlin, aki harminchat
éven át volt társa George-nak (még karrierje kezdetén találkoztak, s
hamarosan össze is házasodtak). A fájdalomból azonban kigyógyította a
munka: rendes évi munkamenete mellett 1998-ban Kevin Smith-thel dolgozott együtt a Dogma
című filmben, Glick bíboros szerepét játszva. És nem csak a munka
segített előző feleségét a helyére tenni: ugyanez év nyara és ősze
során összeismerkedett Sally Wade-del, akivel azóta is együtt vannak.
Az új évezred az elismerés jegyében telik Carlin számára. 2001-ben, a tizenötödik American Comedy Awards díjátadó gálán életműdíjat kap, és 2004-ben
a Comedy Central TV-adó száz legnagyobb humoristájából Richard Pryor
után a második helyre szavazzák be. Ezenközben gőzerővel dolgozik
legutóbbi műsorán, a "Life is Worth Losing"-on, amit 2005-ben az HBO önálló estként sugároz.
Carlin most is turnézik országszerte, és 2008 márciusában
a turné letisztult változatát "It’s Bad For You" címmel fogják az HBO-n
vetíteni (korábbi munkacíme a "Haszontalan faszságok parádéja" - Parade
of Useless Bullshit - volt).
Carlin jelenleg a stand-up comedy igazi korelnöke. Bár biztosan vannak
nála idősebb humoristák is, nemzetközi hírnevének, előadói
hitelességének, éles társadalomkritikájának és az Egyesült Államokról,
az angol nyelvről valamint a demokráciáról alkotott nézeteinek
köszönhetően nem lehet olyan humorral foglalkozó sorozatot, könyvet,
dokumentumfilmet vagy akár jogi állásfoglalást írni, ami ne említené
George Carlint.
Ő maga így nyilatkozik életéről, munkájáról:
"Egy jó ideje az előadásaim három forrásból táplálkoznak. Az első az
angol nyelvvel kapcsolatos: szavakból, kifejezésekből, szólásokból,
abból, ahogy mi is beszélünk. Második forrásom, akárcsak a legtöbb
humoristának, a "mi kis világunk"; olyan dolgok, melyek nap mint nap
megesnek velünk: ennivalóink, háziállataink élete, kapcsolataink és más
hasonló ártalmatlan gondolatok. A harmadikat pedig úgy hívom, a
"nagyobbik világ". Ezek a háborúk, a politika, a halál, a társadalmi
ügyleteink.
Az első két terület önmagáért beszél, de a nagyobbik világunkat illetően hadd ejtsek néhány szót:
Örömmel mondhatom, hogy nagyon kevés dolog van ezen a világon, amiben
hiszek. Amikor a humoristák politikai, társadalmi kérdésekről beszélnek
műsorukban, akkor nem tudom nem észrevenni, hogy mondanivalójuk arra az
alapvető hitre épül, hogy korábban valahogy jobban ment a sorunk, és
egy kis erőfeszítéssel rendbe is rakhatnánk a világot. Kiutat,
megoldásokat keresnek, és drukkolnak, hogy úgy menjen a világ sora,
ahogy szerintük kéne, de ez szerintem szükségképpen korlátozza
mondanivalójukat és hangnemüket. Tehetséges és humoros emberek, de így
nem többek a csupán saját megoldásaikat hangoztató papagájoknál.
Engem nem kötnek ilyen célvezérelt világnézetek. Őszintén megmondva,
leszarom, hogy mi lesz ezzel az országgal, vagy akármelyik másikkal, ha
már erre járunk. Szerintem ez már egy régóta lefutott meccs, ami már
akkor eldőlt, amikor a papok és a kalmárok kezébe került a gyeplő, és
most már csak másodhegedűsök vagyunk a végefőcímben. És igazából ez az,
amit olyan mókásnak találok: ahogy a lefolyó körül lassan körözünk, mi,
egykor ígéretes fajta; eközben meg nő az egyre szánalmasabb és
elkeseredettebb hit ebben az országban, hogy tényleg van valamifajta
"Amerikai álom", ami persze teljesen megalapozatlan.
Ha érzelmileg leválunk róla, akkor egészen mulatságossá válik az emberi
kultúra hanyatlása és bukása. Én mindig is tisztes távolból figyeltem
az eseményeket, mert tudtam, hogy nem tartozom közéjük. Sosem voltam
közéjük való, és nem is leszek. Teljesen mindegy, hogyan definiáljuk,
nem tartozom a közösségbe. Legyen szó a bolygóról, a fajról, rasszról,
nemzetről, államról, az egyházról, a pártról, a szakszervezetről, a
klubról, társaságról, a szomszédainkról, a helyi fejlesztési tanácsról
- engem ezek nem érdekelnek. Szeretem és becsülöm az egyes embereket,
akikkel találkozom, de utálom és megvetem a közösségeket, melyekkel
szimpatizálnak, és ahova tartoznak.
Szóval, ha bármi olyasmit hallanának tőlem, mely egy adott politikai
oldalnak kedvez, vagy az ő szekerüket tolná, akkor hajítsák sutba a
politikai részét. Az egész ügy számomra egyedül azért fontos, hogy
megmutathassam, mennyire elkúrtuk, és nem azért, hogy világmegváltó
ötleteimet önök elé tárjam. Ne keverjenek össze azokkal, akik még egy
hajszálnyit is reménykednek. Szeretem elmondani, hogy is állnak a
dolgok, és nem érdekel, hogy is kéne lenniük. Az meg aztán végképp nem
célom, hogy rendbe hozzam a dolgokat. Őszintén hiszem, hogy ha azt
gondolod, van megoldás, akkor te is a probléma része vagy. Az én
jelmondatom: Picsába a reménnyel!
Utóirat: Ha kíváncsiak, elmondanám, hogy jómagam egy hosszú, boldog
házasságban és szerető családban élő, örömtől duzzadó egyén vagyok. A
karrierem sokkalta magasabbra ívelt, mint legmerészebb álmaimban is
gondolhattam volna, és a mai napig emelkedik. Személyemet illetően
optimista vagyok, de minden egyebet illetően szkeptikus. Ami egyesek
számára méreggel telinek hangzik, az valójában együttérző megvetés.
Saját fajtámra a csodálat és a szánalom elegyével tekintek, és a
pusztulásukért szurkolok. És kérem, ne keverjék össze álláspontomat a
cinizmussal: az igazi cinikusok azok, akik azt mondják maguknak, hogy
minden rendben lesz.
Forrás: napvilag.net
|
|
M Imre írta 18 órája a(z) Vegán receptblogok (gyűjtés) blogbejegyzéshez:
Borbás Marcsi szakácskönyve - Csíramálé (2020.03.08.) ...
M Imre írta 19 órája a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:
Kiszivárgott Zalán János igazgatói pályázata | 2025. ...
M Imre írta 1 napja a(z) Uniós szintű digitális tárca / Digitális állampolgárság program blogbejegyzéshez:
* Máris kivezetik az Ügyfélkapu+ azonosítási módot 2025....
M Imre írta 1 napja a(z) 2009-re bekeményít a Nemzeti Hírközlési Hatóság blogbejegyzéshez:
Akinek valamék van a kettőből, ami most egy lett, úgy nem ...
M Imre írta 3 napja a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:
„Ezek a hibák a bizalmat rombolják” – a Magyar ...
M Imre írta 3 napja a(z) Az utolsó szó jogán: Geréb Ágnes beszéde a bíróság előtt blogbejegyzéshez:
Egy anya gondolatai a kiürült fészekben. Fiala Borcsa ...
M Imre írta 3 napja a(z) A Kárpát-haza Őrei: Mónus József világrekorder tradicionális távlövő íjász videóhoz:
D. Tóth Kriszta: Bulin Andrea majdnem 50 éves volt, amikor ...
M Imre írta 3 napja a(z) Az élet terhei kisebbek, mint amennyit az emberek könnyítésként magukra vesznek - riport Kassai Lajos lovasíjásszal (Kalo Jenő TV) videóhoz:
Kadarkai Endre: Szerdán indulunk! Elstartol egy új...
M Imre írta 3 napja a(z) Lázár nem kért bocsánatot... videóhoz:
Közel 30 vasútállomás környékén biztosan tudják már,...
M Imre írta 3 napja a(z) Dresch Quartet on A38 Hajó videóhoz:
Dresch Quartet koncert Dresch Mihály első együttesét 1986-...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Újévi intelmek
Viccek - A helyzet reménytelen, de nem komoly (szerkesztő: Katona Imre)
Októbertől újra lesz hetente Hahota Jóga Klub foglalkozás Újpesten
Májusi nevetés aranyat ér! Hahota Jóga Klub Újpesten!