Pár szó - na jó mondat - a játékszabályokról, mielőtt beszámolnánk a legfrissebb történésekről:

 

Az Európai Parlamentet (EP) az Európai Unió polgárai választják, hogy képviselje érdekeiket. Eredete az 1950-es évekre és az alapító szerződésekre nyúlik vissza, és 1979 óta képviselőit az általuk képviselt polgárok közvetlenül választják.

 

Választásokat ötévente tartanak, és az EU minden polgára jogosult választani és jelöltetni magát, bárhol lakjék is az EU-ban. Legutóbb 2009-ben voltak választások. A választói névjegyzékbe felvett minden európai polgár rendelkezik szavazati joggal.A Parlament ezáltal az uniós polgárok (azaz több mint 490 millió ember) demokratikus akaratát juttatja kifejezésre, és az ő érdekeiket képviseli a többi EU-intézménnyel folytatott párbeszéd során.

Az Európai Parlament képviselői nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai szinten szerveződött képviselőcsoportba tömörülnek. Az európai integrációban létező összes politikai nézet – az erőteljesen pro-föderalista beállítottságtól a nyílt euroszkepticizmusig – képviseltetve van az Európai Parlament képviselői között.

 

Jerzy Buzeket választotta elnökéül az Európai Parlament 2009. július 14-én. A képviselő az elnöki tisztséget két és fél évig (2012 januárjáig) tölti be.

 

Képviselői helyek száma képviselőcsoportok szerint (14.07.2009)

Képviselőcsoport	Rövidítés	Képviselői helyek száma
Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)	EPP	265
Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja	S&D	184
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport	ALDE	84
A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja	Greens/EFA	55
Európai Konzervatívok és Reformisták	ECR	55
Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja	GUE/ NGL	35
A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport	EFD	32
Független képviselők	NA	26
TOTAL		736

 

Képviselői helyek száma országonként (2009–2014-es parlamenti időszak)

 

Ausztria	17	Lettország	9
Belgium	22	Litvánia	12
Bulgária	17	Luxemburg	6
Ciprus	6	Magyarország	22
Cseh Köztársaság	22	Málta	5
Dánia	13	Németország	99
Egyesült Királyság	72	Olaszország	72
Észtország	6	Portugália	22
Finnország	13	Románia	33
Franciaország	72	Szlovákia	12
Görögország	22	Szlovénia	7
Hollandia	25	Spanyolország	50
Írország	12	Svédország	18
Lengyelország	50	ÖSSZESEN	736

 

Hol van a Parlament központja?

Az Európai Parlamentnek három „munkahelye” van: Brüsszel (Begium), Luxemburg és Strasbourg (Franciaország).

Luxemburg ad otthont az igazgatási irodáknak (más néven a „Főtitkárságnak”). A teljes parlamenti üléseket, vagyis a „plenáris üléseket” Strasbourgban és néha Brüsszelben tartják. A bizottsági üléseket ugyancsak Brüsszelben tartják.

 

Mi a Parlament szerepe?

A Parlamentnek három fontos szerepe van:

 

1. Európai jogszabályok elfogadás – számos politikai területen a Tanáccsal együtt. Mivel az EP közvetlenül választott testület, ezáltal garantált az európai jogalkotás demokratikus legitimitása.
2. A Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az uniós intézmények, különösen a Bizottság felett. Jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a biztosok kinevezését, és bizalmatlanságát fejezheti ki a Bizottság egészével szemben.
3. Költségvetési hatalom A Parlament a Tanáccsal közösen felügyeli az uniós költségvetést, és e jogcímén befolyásolhatja az EU kiadásait is. Az eljárás végén a Parlament teljességében szavazza meg vagy utasítja el a költségvetést.

Most lássuk ezt a három feladatkört részletesebben is!

 

1.  Európai jogszabályok elfogadása

A jogszabályok elfogadásának leginkább bevett eljárása az “együttdöntés”. Ezen eljárás egyenlő erőviszonyt teremt az Európai Parlament és a Tanács között, és a jogszabályok széles körében alkalmazzák.

Bizonyos politikai területeken (mint például a mezőgazdaság, gazdaságpolitika, vízumok és bevándorlás) a Tanács az egyedüli jogalkotó, de konzultálnia kell a Parlamenttel. Emellett bizonyos fontos döntéseknél, mint például újabb országok EU-hoz történő csatlakozása, a Parlament beleegyezésére van szükség.

 

A Bizottság éves munkaprogramjának átvizsgálásával a Parlament ösztönözhet új jogszabályokat, figyelembe véve, hogy milyen jogszabályok lennének megfelelőek, és kérheti a Bizottságot e javaslatok előterjesztésére.

 

2.  Demokratikus felügyelet

A Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai intézmények felett. Ezt többféle módon teheti.

Egy új Bizottság hivatalba lépésekor tagjait az európai tagállamok kormányai jelölik, de a Parlament jóváhagyása nélkül nem nevezhetik ki őket. A Parlament mindegyikükkel – beleértve a Bizottság leendő elnökét – külön-külön elbeszélget, és szavazással dönt arról, hogy jóváhagyja-e a Bizottság egészét.

 

Hivatali ideje alatt a Bizottság politikai felelősséggel tartozik a Parlamentnek, mely „bizalmatlansági indítványt” kezdeményezhet, melyben arra kéri a Bizottságot, hogy az testületileg mondjon le.

Általánosabban fogalmazva: a Parlament azáltal gyakorolja ellenőrző hatáskörét, hogy rendszeresen átvizsgálja a Bizottság által hozzá továbbított jelentéseket (általános éves jelentés, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, stb.). Sőt mi több, a parlamenti képviselők kérdéseket intéznek a Bizottsághoz, melyeket a biztosok kötelesek megválaszolni.

 

A Parlament a Tanács munkáját is felügyeli: a parlamenti képviselők rendszeresen kérdéseket intéznek a Tanácshoz, illetve a Tanács elnöke részt vesz az EP plenáris ülésein és a legfontosabb vitáiban.

 

A Parlament további demokratikus ellenőrzést gyakorol az állampolgároktól érkező petíciók vizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával.

Végül a Parlament valamennyi uniós csúcstalálkozóhoz (az Európai Tanács valamennyi ülése) hozzájárul gondolataival. A csúcsértekezletek megnyitásakor a Parlament elnökét felkérik, hogy ismertesse a Parlament nézeteit és kételyeit az aktuális kérdésekről, valamint az Európai Tanács napirendjén szereplő pontokról.

 

3.  A költségvetési hatalom

Az Unió éves költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament közösen dönt. A Parlament két, egymást követő olvasatban vitatja meg azt, és a költségvetés addig nem lép hatályba, amíg azt a Parlament elnöke aláírásával jóvá nem hagyja. 

A Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (COCOBU) felügyeli a költségvetési kiadásokat, és évről évre a Parlament dönt arról, hogy az előző pénzügyi évre vonatkozóan jóváhagyja-e a költségvetés Bizottság általi kezelését. Ezt a jóváhagyási eljárást nevezik „mentesítésnek”.

A döntő szavazás 338 igen - 338 nem eredménye azt jelentette, hogy az Olaszországot diszkriminatívan elítélő határozat nem kapta meg a többséget.

A magukat baloldalinak nevező erők határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben Olaszországot az emberi jogok - a sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság - megsértése miatt kívánták elítélni.

Történt ez egy nappal azután, hogy Barroso elnök azon kérdésemre, hogy az EU miért nem tiltakozott a 2006. őszi magyarországi rendőri brutalitások, szemkilövések, önkényes bebörtönzések és koncepciós büntetőeljárások ellen, úgy válaszolt: az EU nem avatkozhat be a tagállamok belügyeibe.

Felháborítónak és szégyenteljesnek tartottuk azt a kettős mércét, amelyet "Európa" alkalmazni kívánt, beavatkozva egy állítólagos lényegesen kisebb jogsértés esetén (Olaszország vonatkozásában) és magára hagyva egy tagállamot a legdurvább, kirívó súlyú jogtiprás elszenvedésekor (Magyarország vonatkozásában). Ellentétben másokkal, mi, független képviselők lévén, nem frakciófegyelem alapján, hanem kizárólag a lelkiismeretünkre hallgatva, az igazságosság alapján szavaztunk, elutasítva a diszkriminációt, a kettős mércét.