Mit tanítanak az állatok a társadalmi igazságosságról? | 2025. február 18.

A legújabb kutatások szerint a moralitásnak van egy erős biológiai alapja, ami már az állatvilágban is megtalálható. A patkányok figyelnek a fair játék szabályaira, a majmok ismerik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, és számos állat törekszik az egyenlő elosztási helyzetekre. Morális természetünk az önző ember képével ellentétben meglepően egyenlőségelvű.

Az emberi erkölcs biológiai gyökerei: mit tanulhatunk a patkányoktól és a majmoktól?

Mi igazságos, és mi nem? Ezek a kérdések a kezdetektől foglalkoztatják az embereket és a morálfilozófusokat. Sokszor morális ítéleteink állnak a jogszabályok mögött, ez határozza meg, hogy egy vitában kinek adunk igazat, vagy épp kit közösítenek ki. Azonban nem csak a filozófia és a jog, hanem a pszichológia is tanulmányozza a morális döntések érzelmi hátterét.

A morális érzelmeket egyes pszichológusok úgy ragadják meg, mint a Homo sapiens és a Homo oeconomicus közötti különbséget (Bányai–Varga [szerk.], 2014: 477–485). Ezt azonban nem úgy értik, hogy az érzelmek eltérítik az embereket a racionális döntéshozataltól és irracionálissá teszik őket. Ennek éppen az ellenkezőjét gondolják.

### Ennek a szövegnek az eredeti változata az Új Egyenlőség oldalán jelent meg.
Az Új Egyenlőség rendszeresen közöl olyan társadalom-, politika-, gazdaságelméleti írásokat, amelyek hasznos szempontokat, kereteket nyújtanak a közéleti gondolkodáshoz, vitákhoz. A lap öndefiníciója szerint „a gazdasági demokrácia alapértékeit – egyenlőség, szabadság, igazságosság és szolidaritás – képviseli”. A Mérce – az Új Egyenlőség szerkesztőivel egyeztetve, olykor szerkesztve – rendszeresen közli újra a magazin szövegeit.
https://ujegyenloseg.hu/mit-adhatnak-az-allatok-a-tarsadalmi-igazsagossagnak/

Az evolúciós érvekkel felvértezett modern affektív pszichológia szerint a morális intuíciók gátat szabnak a pillanatnyi önérdekeinknek annak érdekében, hogy önmagunk és közösségünk hosszú távú jólétét segítsék elő (Bereczkei, 2008). Ennek a morális ösztönnek a gyökere a tág értelemben vett állatvilágba nyúlik vissza, ahova mindmáig tartozunk, még ha ezt sokszor el is felejtjük.

A természetünk részét képező, megismerési rendszerünkbe kódolt morális megérzések elmélete egészen új helyzetet teremthet az igazságosságról való gondolkodásban. Ha a morál biológiailag meghatározott, nem minden érték szavazás kérdése. Valójában, mint a cikkből kiderül,

-- a csoportos élőlények empatikusak, mélyen egyenlőségpártiak, és az igazságtalan helyzetek érzelmi szenvedést okoznak nekik.

Mindez elgondolkodtató azzal kapcsolatban, például mit okoz ma az embereknek, a világban egyre fokozódó egyenlőtlenség.
Erkölcsös elmék: hogyan tervezte a természet a helyes és helytelen egyetemes érzékét?

Honnan jönnek az erkölcs alapjául szolgáló morális megérzések? Egyes kutatók szerint ezek nemcsak társadalmi konstrukciók, hanem evolúciós múltunkhoz kötődő, belénk programozott erkölcsi intuíciók. E szemlélet szerint ugyanúgy, ahogy alapvető nyelvi ösztönnel jövünk a világra (Chomsky, 1978), rendelkezünk egy alapvető morális ösztönnel is (Hauser, 2006).

Az evolúció során a gyakran felmerülő problémákra a túlélést segítő agyi programok alakultak ki, így logikusan a morális problémák feloldását segítő háttér is biológiailag meghatározott. Ismétlődő szelekciós kihívásokra, mint például egy csoporton belüli osztozkodás vagy a potyautas magatartás büntetése, az élőlényekben morális viselkedéses hajlamok vannak jelen (Bereczkei, 2008).

Ez a háttérben meghúzódó közös morális ösztön természetesen nem mond ellent annak, hogy különböző kultúrákban és környezetben eltérő morális szabályrendszerek alakuljanak ki. Ugyanúgy, ahogyan a nyelv hátterében meghúzódó egyetemes grammatikai érzékből sem következik, hogy minden emberi civilizáció pontosan ugyanazt a nyelvet beszélje.

Az együttműködés például sok élőlény túlélésének záloga, így csoportos majmok hasonló szelekciós problémával néztek szembe, mint az emberek. Frans De Waal holland etológus szerint pont ezért, már ezen állatoknál is megfigyelhető egyfajta (proto)moralitás. Hogy ezt igazolja, barna kapucinus majmokat figyelt meg egyenlőtlen elosztási helyzetekben.

Először két kapucinus majmot uborkaszeletekkel „fizetnek” ki egy egyszerű feladat elvégzéséért. Ebben az egyenlő munkáért egyenlő bér fázisban a majmok fennakadás nélkül, boldogan végzik el a feladatot, és eszik meg az adott jutalmat. Ha azonban a majmok azt érzékelték, hogy egy fajtársuk vonzóbb jutalmat, például egy finom szőlőszemet kapott ugyanazért az erőfeszítésért, dühöngtek, és megtagadták az uborkaszelet elfogadását. Emellett sokszor agresszívak is lettek.

A hatás felerősödött, ha a másik majom egyáltalán nem végzett feladatokat, és még úgy is kapott valamilyen jutalmat (Brosnan–De Waal, 2003).

-- Vajon mit szólnának ezek a majmok ahhoz, hogy az amerikai háztartások leggazdagabb 1 százaléka 2020-ban átlagosan 104-szer annyi jövedelemmel rendelkezett, mint az alsó 20 százalék?
https://inequality.org/facts/income-inequality/

A fair játék: hogyan viselkednek patkányok, majmok és gyerekek morális helyzetekben?

A kortárs kapitalista ideológia szerint az emberek önző és önérdekkövető lények, akik szinte kizárólag saját érdekükben működnek együtt másokkal. A fentihez hasonló kutatások azonban újra meg újra azt mutatják meg, a természet sokkal inkább az együttműködést preferálja.

Egy kutatásban majmok és a kisgyerekek is két zseton közül választhattak. Az egyik zseton mindkét játékosnak egyenlő jutalmat kínált, míg a másik zseton csak a választónak kedvezett. Meglepő módon mind a gyerekek, mind a majmok az egyenlő elosztást részesítették előnyben, és együttműködően viselkedtek (Proctor és társai, 2013).

Mindez arra utal, hogy az emberi igazságérzetnek hosszú evolúciós múltja van, és már kora gyermekkorban megjelenik. Amikor általános iskolás gyerekek azt a feladatot kapták egy másik kísérletben, hogy osszanak szét néhány színes radírt, megjutalmazandó a többi gyereket, inkább kidobtak egy felesleges radírt a kukába, minthogy egyenlőtlen elosztási helyzetet hozzanak létre (Shaw–Olson, 2012).

Nemcsak majmok, de távolabbi emlős rokonaik is hajlanak betartani az igazságosság hagyományos szabályait. Amikor fiatal patkányok játszanak, a fifty-fifty szabályt alkalmazzák egymás harapdálásában és megtámadásában. A patkányok egyszerűen abbahagyják a játékot azokkal a játszótársakkal, akik nem adnak nekik egyenlő esélyt a visszavágásra (Pellis–Pellis–Reinhart, 2010).

A fair játék szabályait már kis rágcsáló rokonaink is betartatják.

Egy másik kísérlet egészen megdöbbentő. Kinyitható csapdába helyeztek el egy elzárt patkányt, majd betettek egy másikat, aki ki tudta szabadítani, majd ki is szabadította foglyul ejtett társát (Bartal–Decety–Mason, 2011). Ez már önmagában tisztességes magatartásnak mondható, de a patkánymorál ennél is kifinomultabb.

Ezután egy olyan helyzettel szembesítették a patkányokat, amiben két elzárt ketrecet is kinyithatott az éppen szabadon lévő patkány. Egyben ugyanúgy egy elzárt, másik patkány volt, egyben pedig ízletes csokoládé. A szabad patkányok tipikusan kinyitották mindkét ketrecet, és megosztották az ételt ahelyett, hogy egyedül ették volna meg a finom csokoládét, míg másik társuk bezárva szenved.

-- Bár a köznyelvben a „patkányság” a morális rossz szinonimája, valójában empatikus és meglepően együttműködő viselkedést mutató élőlényekről van szó.

A patkányok nem vakon haszonmaximalizálók és önérdekkövetők, de nem is farkastörvények szerint élnek. Ezek a patkányok biztos nem helyeselnék, hogy a világ 85 leggazdagabb milliárdosának több vagyona legyen, mint annak a 3,5 milliárd embernek, akik a bolygó lakosságának felét teszik ki (Wearden, 2014).

Az agresszió új felfogása

Az igazságtalan helyzetekre sokszor az agresszió és a harag a válaszunk. A harag ezért nem is mindig rossz tanácsadó, ugyanis olyan cselekvésre motiválhat, amely végül egy jobb közösségi egyensúlyhoz vezet.

Az 1970-es évek amerikai feminista mozgalma például nagymértékben támaszkodott az alulról szerveződő, tudatosságra nevelő csoportokra, amelyek éppen a negatív érzésekre, a dühre és az elégedetlenségre próbálták ráébreszteni a nőket, hogy ezáltal politikai cselekvésre ösztönözzék őket (Kravetz–Marecek–Finn, 1983). Ahhoz persze, hogy a harag morális érzés legyen, természetesen fontos, hogy proszociális célok felé vigyen. A kicsinyes bosszú vagy a büntető fékezés az utakon nem tartozik ezek közé.

Az agressziót a korai elméletek valamilyen hidraulikus modellben írták le, vagy ösztönös feszültségként, ami előbb felhalmozódik bennünk, majd kitör. Ez azonban, ma úgy tűnik, nem igaz.

Az agresszió sokkal inkább a konfliktusrendezés biológiai „zárköve”; egy utolsó opció, ha más nem működik. Ami viszont ezeknél is érdekesebb, hogy az agresszió nem mond el sokat a csoportok működéséről. Ennél sokkal fontosabb, hogy milyen viselkedés követi az agressziót.

https://merce.hu/2025/02/21/amikor-a-ferfivendeg-azt-hiszi-attol-hogy-kiszolgalod-hasznalhat-is-teged/

Válasz

Cser Zoltán: Jóga a buddhizmusban - könyvbemutató
A Tan Kapuja | 2023. ápr. 3.

A Hétfő Esték A Tan Kapuján 2023-as tavaszi második eseményén Cser Zoltánnak, A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatójának első könyve, a Jóga a buddhizmus című kötet kerül bemutatásra.

A könyvbemutatón a szerzővel Karsai Gábor, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora beszélget.

https://www.youtube.com/watch?v=T3MIlIn-6Gg

Cser Zoltán könyvéről bővebben itt írtunk:

https://tkbe.hu/egyhazi-hirek/megjelent-cser-zoltan-joga-buddhizmusban/

A Jóga a buddhizmusban című könyv megvásárolható A Tan Kapuja Kiadó webáruházában.

https://webshop.atankapujakiado.hu/termek/joga-a-buddhizmusban-6410bbd2a232cc00130028ea

Válasz

A szamszára új játékszere – Pressing Lajos Lílávadzsra a mesterséges intelligencia és a buddhizmus kapcsolatáról

-- „Ez egy kétélű dolog… az biztos, hogy az élet nagy kérdéseit nem fogja a mesterséges intelligencia megoldani. Az éppen úgy – ahogy minden korszakban ez volt a helyzet, – továbbra is az ember személyes dolga, vagy életfeladata marad, hogy tisztázza az élete értelmét, hogy utat találjon, vagy teremtsen magának a szamszárában.”

Beszélgetés Dr. Pressing Lajos Lílávadzsrával a mesterséges intelligenciáról.
https://open.spotify.com/embed/episode/0GNvIsvF4CpJ0qapN5oJVO

Riporter: Bende Zsuzsanna (2023)
https://www.buddhafm.hu/musorajanlo/a-szamszara-uj-jatekszere-pressing-lajos-lilavadzsra-a-mesterseges-intelligencia-es-a-buddhizmus-kapcsolatarol/

Válasz

Az életigenlő gazdaságért füzet

A COVID-19 világjárvány sokakat ráébresztett arra a tényre, hogy globalizált életünk sérülékeny, nem fenntartható. A vírus terjedése nem lett volna ilyen veszélyes és gyors, ha nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált, másrészt a gazdasági hatásai sem lettek volna ilyen pusztítóak egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben. A Magyar Természetvédők Szövetsége komplex javaslatcsomagot dolgozott ki egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kialakítása érdekében. A javaslatcsomag főbb elemeit tartalmazza ez a kiadvány.
https://mtvsz.hu/uploads/files/Eletigenlo_gazdasag_jav.pdf
___

Pénzrendszerváltást! füzet

Belátható, hogy a pénzrendszer anomáliáinak közvetlen hatása van fenntarhatóságra. Amelyik állam a GDP-je jelentős részét fordítja adósságvisszafizetésre, állandó növekedési kényszerben van, és elkerülhetetlenül a környezetre és társadalomra terheli e növekedés külső költségeit. A profitnövelésben érdekelt kereskedelmi bankok hitelezési politikái kevéssé veszik figyelembe a közérdeket, a gazdaságot a környezetileg és szociális káros beruházások felé terelik. Több jelentős nemzetközi kezdeményezés szerint a jelenlegi pénzrendszer fenntarthatóságra gyakorolt negatív hatásait jelentős mértékben kiküszöbölné, ha az országok bevezetnék az állami pénzrendszert. Ha elolvassák füzetünket rádöbbenhetnek, hogy miért is lenne alapvető fontosságú az állami pénzrendszer bevezetése.
https://mtvsz.hu/uploads/files/Penzrendszervaltast_Joob_Mark(1).pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/penzrendszervaltas

#####

Húsatlasz - A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében 2022

A tudósok több mint egy évtizede azt hangsúlyozzák, hogy egy éghajlat- és biodiverzitás-barát étrend kevesebb mint feleannyi húst tartalmaz, mint amennyit ma az iparosodott országokban fogyasztunk. A húsatlasz legújabb kiadásában a fogyasztás mellett többek között a húsfeldolgozás, a húsipar finanszírozásának, legfontosabb kérdésköreit is körbejárjuk, de szó van benne a pásztorló állattenyésztés szerepéről is. Az elemzések, adatok, összefüggések megértését grafikonok, ábrák teszik könnyűvé.
https://mtvsz.hu/uploads/files/husatlasz2022.pdf
___

A gazdálkodás jövője - Adatóriásoktól a gazdák erejéig

Innovációk, amelyekre szükségünk van a fenntartható élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekhez.

A digitalizáció kulcsfontosságú tényező Európa mezőgazdaságának modernizálásában. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) készítői ígéretet is tesznek a korszerűsítésre, de biztos, hogy a digitális mezőgazdaság az egyetlen út előre?

Milyen innovációkat kínál az agroökológia ökoszisztémákat és a társadalmi jólét hatékonyan védelmére, helyreállítására?
https://mtvsz.hu/uploads/files/FoEE_Future_of_Farming_report_HUNGARIAN.pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/mezogazdasag-es-elelem

#####

Rovaratlasz - Tények és számadatok barátainkról és ellenségeinkről a gazdálkodásban 2022

A Rovar Atlasz szerint világszerte csökken a rovarok száma az iparszerű gazdálkodás és a nagy mértékű növényvédőszer-felhasználás miatt, ami veszélyezteti az élelmiszer-előállítást.
A rovarok működtetik bolygónk ökológiai rendszerét, és biztosítják élelmiszer-ellátásunkat – legfontosabb növényeink 75%-a a rovarok beporzásától függ. A rovarok emellett a trágya és az elhalt növényi anyagok lebontásával javítják a talajminőséget és csökkentik a növényi kártevőket.
A Rovar Atlasz rámutat, hogy a rovarfajok és a beporzók száma súlyos hanyatlásban van a növényvédő szerektől függő iparszerű gazdálkodás miatt. A kiadvány emellett javaslatokat is megfogalmaz a döntéshozók számára a folyamat megfordítása érdekében.
https://mtvsz.hu/uploads/files/rovaratlasz2022.pdf
___

ZÖLD HELYREÁLLÍTÁS? Hogyan hagyta cserben a Helyreállítási Alap a természetet, és mi az, ami még menthető

2021. februárjában, válaszként a COVID-19 világjárvány okozta pénzügyi válságra, egy egyedülálló, 672,5 milliárd eurós finanszírozási eszköz lépett hatályba az Európai Unióban: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz.

Hogyan költik el a kelet- és közép-európai tagállamok ezt a támogatást? Valóban olyan zöldek a helyreállítási tervek, mint amilyennek mutatják magukat?

Jelentésünk célja, hogy rávilágítsunk kilenc közép- és kelet-európai ország gazdaságélénkítő terveinek ellentmondásos intézkedéseire, beszámoljunk a terveket megelőző konzultációs folyamat hiányosságairól, és javaslatokat tegyünk arra, hogy miért és hogyan kell a finanszírozást úgy kialakítani, hogy a biodiverzitás védelmét garantálni lehessen.

Például Magyarországon, a Helyreállítási Alapból finanszírozni tervezett Homokhátság vízpótlási projekt rövid távon enyhítheti ugyan az aszály közvetlen hatásait, de nem kínál hosszú távú megoldást az elsivatagosodásra. A döntéshozók nem tettek erőfeszítéseket a földhasználat gyakorlatának megváltoztatására, sem a talaj vízmegtartó képességének növelésére, amelyek pedig az első lépések kellettek volna, hogy legyenek egy valódi megoldás felé vezető úton. A tervezett intézkedés valószínűleg a legdrágább, egyben legkevésbé hatékony módja az elsivatagosodással kapcsolatos problémák kezelésének – általa csupán a tünetek enyhítése valósulna meg, az okok kezelése nélkül.
https://mtvsz.hu/uploads/files/zoldhelyreallitas_kiadvany.pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/termeszetvedelem

Válasz

Tenzin Wangyal Rinpocse előadás
2023. szeptember 27. szerda, 18 órától

Magyar szinkronfordítással:
http://ligminchamagyarorszag.mixlr.com/
Élőben:
https://www.facebook.com/tenzinwangyalrinpoche/

Ha másokkal összehasonlítgatjuk magunkat, néha érezhetjük azt, hogy a másik ember sikere a mi kudarcunkat jelenti. Elkeseredhetünk, és a versengésre hajtó kínzó vágy gyötörhet minket. Azon kaphatjuk magunkat, hogy azt gondoljuk: "Hogy lehet az, hogy nekik sikerült, nekem meg nem?"
https://tinyurl.com/TWR2023szept27

Az online tanítás során Tenzin Wangyal Rinpocse végig vezet minket, hogy a testünkben, beszédünkben és tudatunkban tapasztalható féltékenységre nyitottsággal és melegséggel nézzünk rá, így tisztítva meg az utat, amely az eredendően teres természetünkhöz vezet.
A közvetítés Rinpocse egész éves programjának, "Az élet bölcsességgel és együttérzéssel való átölelése" című programjának a része. A tanítás ingyenes és mindenki számára nyitott!
Korábbi felvételek: Tenzin Wangyal Rinpocse élő közvetítéseinek teljes programja, és a korábban rögzített webcast-ok kereshető archívuma:
https://cybersangha.net/video-archives/
Korábbi online tanítások magyar fordításai:
https://ligminchamagyarorszag.mixlr.com/recordings

Válasz

Freedom for Tibet
https://www.facebook.com/photo/?fbid=653882673410855&set=a.183031473829313

Lamayuru kolostorának noviciusai -
http://www.tibet.hu/epocha-reszletek/varga-ilus-20180209

Válasz

Vizsy Ferenc: (11.) "Bahia" Kálmán

Egy érzékeny ember és egy misztikus bolt különös szimbiózisa

Sághy Kálmánt Mosonmagyarváron legtöbben a Bahia bolt révén ismerik, a tüzetes Facebook-látogatók pedig talán a késő este posztolt hangulatverseiről. Kálmán a költeményeivel, keleties hangulatot árasztó bolti portékáival, elvarázsolt személyiségével sokak számára egy rejtelmes entitás. A legtöbbször csak azért megyek a Bahiába, hogy beszélgethessek vele. A napokban is ezt tettem.

Mit jelent neked a Bahia?

– Nem is tudom… Még így soha nem tettem fel magamnak a kérdést… Az biztos, hogy nekem ebből kell megélnem, fedeznem a létfenntartás költségeit, a családi ház, a kert kiadásait. Ez persze, igaz, de… de nekem nem ez a Bahia, az én számomra a Szabadságot jelenti. Igen, ez a jó szó, a Bahia az én szabadságom szimbóluma. A Bahia és én szimbiózisban élünk, azaz mondhatjuk úgy is, hogy egyek vagyunk.

És melyikőtök hat jobban a másikra?

– Micsoda kérdések! Amikor még a Kötélgyártó utcában voltunk, akkor a Bahia volt az üzlet én meg az eladó. Aztán amikor elköltöztem ide, a nagyapám házába, kialakult közte és köztem egy bizonyos intimitás. Beépült a személyes zónámba, én pedig az övébe. Melyikünk hat jobban a másikra? Szerintem mind a ketten hatunk egymásra, de abban bízom, hogy én talán jobban, hiszen mégis csak én vagyok a főnök!

Te mindig csak költesz, házra, élelemre, árura. A vásárló az egyedüli, aki pénzt hoz, hogy aztán másnap ismét költeni tudj. Hogy tekintesz arra, aki belép ezen az ajtón?

– Nem úgy, mint akinek el kell adnom valamit, csakhogy ki tudjam fizetni a rezsit. Aki megtiszteli a boltot, az az én hajlékomat tiszteli meg, ezért a vendégemnek tekintem. Arra törekszem, érezze jól magát nálunk. Mármint a boltomban és nálam. Örülök, ha vásárol, hiszen ez az első lépés ahhoz, hogy majd újra felkeressen.

A Bahia a maga portékáival olyan keleties, már-már spirituális hangulatot áraszt.

– Ha a keleties kifejezés mögött nem a bazárt, a tömjént és a fakírt kell elképzelnem, hanem például Buddha megtisztulást kereső meditációját, akkor elfogadom. Ha a spirituális alatt nem a túl misztifikált ezoterikát érted, hanem a mindig létezőt, a számunkra felfoghatatlant, az ember felettit, akkor igaz. Ezt én is így érzem. Egyébként minden emberben van misztikum, bennem is, benned is… Már maga az, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen.

Azt mondod, hogy „az illúzió szebb, mint a valóság.” Te melyikben élsz szívesebben?

– Már megint ilyesmivel jössz, most aztán töprenghetek… Hm! A való világban élek, itt van a házam, a boltom, a barátaim, a lányaim. De, mint minden embernek, nekem is van lelki életem. Eleinte arra gondoltam, milyen jó oda visszavonulni… Ma ez a két világ nem különül el markánsan, hanem át- meg áthatja egymást.

A verseidből messze kiviláglik, hogy Te egy nagyon érzékeny ember vagy, s néha nagyon dekadens, mintha számodra csak alulnézetből létezne a világ. Azt írod: „Összetört, tönkrement, megrepedt. Durván bántak vele. Megnémult, behorpadt, berekedt. Semmibe vették.”

– Vagyok, amilyen vagyok. Én elfogadtam magam ilyennek. Örülök az örömnek, de számomra fontosabb a borult idő, a szomorúság, a fájdalom, mert ezekből a megszenvedett érzésekből hajt ki a remény, a jó, a boldogság. Éppen ezért tartom magam pozitív gondolkodónak. A nyárban, a magasban könnyű kockázat nélküli optimistának lenni, de lent a porban, a szomorúságban, ott hinni, bízni, tenni kell azért, hogy kisüssön a nap. Ez az igazi derűlátás, mert megszenvedtél a jobbért, és így az értékesebb.

Valóság és álom! Fény és árnyék! Úgy értsem az előzőket, mint amit a 700. című opusodban írtál: „Hétszáz remény. Hétszáz kétségbeesés. A hétszázát! Értelmetlen, mégse bánom. Hétszáz ébredés, és hétszáz álom.”

– Az álom és az ébrenlét az két külön világ. Mindkettő bennem él, és sokszor éppen az álmokból merítek erőt a való világi élethez. Ez az én karmám, ez a sorsom.

Szerintem meg menekülsz attól, hogy minden ember maga felelős önnön sorsáért.

– Persze, persze. Bennem is van dilemma ezzel kapcsolatban: eleve elrendelés és szabadakarat… Mégis, amikor egy problémába ütközöm, egy kellemetlen helyzetbe kerülök, azt úgy veszem, mintha a Sors állította volna elém próbatételként, és én úgy bizonyítom életrevalóságomat, hogy nem megkerülöm, hanem alulról nézve föl rá, leküzdöm azt… Bocsáss meg, vendégem jött… Majd folytatjuk!
https://www.facebook.com/vizsy.ferenc/posts/pfbid02hwzoArj8JsrZwuEbJzWRtw7bYtVN2Sd1KreuPVdebXzY88uUPxJKfvcMDQ7C4EgPl

Válasz

A Buddha valójában nem különleges. A buddha szó egy szanszkrit igéből származik, amely azt jelenti „felébredni”.

Megismered saját gondolkodásodat, eljutsz saját igazi önmagadhoz, és felébredsz szenvedő
álmodból. Egy kiváló tanító szerint „az elme a Buddha és a Buddha az elme”. Ha megismered saját elmédet – ami azt jelenti, ha
eljutsz saját igazi önmagadhoz – akkor Buddhává leszel.

Így a buddhizmus tanítása egyszerűen az, hogy Sákjamuni Buddha eljutott önmagához.
Tökéletesen megismerte saját elméjét, ami azt jelenti, minden lény elméjét megismerte.

Felismerte a helyes használatát ennek az elmének, ami nem más, mint segíteni az összes többi élőlénynek.

Ez egy nagyon fontos pont.
Ezért a buddhizmus nagyon egyszerű: kérdezd meg – nagyon mélyen – önmagadtól: „Mi vagyok én?” Csak nem tudom… A Buddha
meditációba mélyedve hat éven keresztül ült ilyen nemtudom-elmével.

Bódhidharma, a nagy zen pátriárka Shaolinban kilenc évig ült ugyanilyen
nemtudom-elmével. Így én is azt kérdem tőled, ki vagy valójában?

Amikor megszülettél, honnan jöttél? Amikor meghalsz, hová mész?

Amikor választ találsz ezekre a kérdésekre, igaz önmagadra ébredsz rá, és a legmagasabb rendű állattá leszel. De ha nem érted meg, olyan,
mintha macska, kutya vagy bármi más állat lennél.

Könyvek által, pénz által nem juthatsz el ennek felfogásáig. Még a Buddha vagy valamilyen
isten sem adhatja neked ezt a felismerést. Ezért olyan fontos a meditáció helyes gyakorlása.

Hogyan érhetem el igaz önmagamat, és valósíthatom meg teljes egészében az igazságot és a helyes életet?
Számos utat követhet valaki, hogy elérje ezt a pontot.
Sok vallás és szellemi út létezik. Valójában azonban csak kétféle vallás van ezen a világon: szubjektum és objektum vallás.

Objektum vallást követni annyi, mint valamiféle istenben, vagy hatalomban, vagy veled szemben
álló lényben hinni önmagadon kívül. Valamiféle olyan hatalomban hinni, amely irányítja ezt a világot, és irányítja az emberi lényeket.

Az ember úgy véli, ha hisz ebben az istenben vagy hatalomban, akkor hozzájuthat valamihez: boldogságban vagy jóérzésben részesül.
Különleges energiára vagy mágikus erőkre tehet szert, vagy szent lehet. Talán a Mennybe jut.

E hagyomány követői közül némelyek „eggyé akarnak válni” ezzel az istennel, és valamilyen meditációs gyakorlatot végeznek, hogy elérjék ezt. Ez azonban mégiscsak azt jelenti, hogy csinálsz magadnak egy objektumot, amivel eggyé akarsz válni, úgyhogy ez objektum vallás.

A buddhizmus viszont szubjektum vallás. Magának a létezésnek a természetébe igyekszik közvetlenül belelátni, legelőször is a saját létünk természetébe.

„Mi vagyok én?” „Mi ez az »én«, és honnan jön?”
„Amikor megszülettem, honnan jöttem a világra? Amikor meghalok, hová megyek?”

Amikor csak felteszed magadnak ezeket a kérdéseket, az az a pont, amikor minden gondolkodás tökéletesen megszűnik.

A kint és a bent teljesen eggyé válik. A szubjektum és az objektum is tökéletesen eggyé válik, mivel gondolkodás nélkül szubjektum vagy
objektum sincs.

Amikor felteszed a kérdést: „Mi vagyok én?” „Csak
nem tudom...” – akkor te, a világegyetem és minden – HOPP! – eggyé
válik.

Így a buddhista tanítás mindig közvetlenül az elméd természetére mutat rá. „Az emberi lény olyan, mint ez és ez és ez. Így merül fel
a szenvedés, és így szüntetheted meg a szenvedést.”

Ez nem könyveken és nem tanuláson múlik, és nem is valami istenen vagy külső hatalmon, aki valahogy megválaszolja számunkra e kérdéseket.

A buddhista
tanítás egésze azt mutatja, hogyan jutsz el e kérdés – „Mi vagyok én?” – feltevése által a „nem tudom”-hoz, ami az igaz természeted,
igaz önmagad.

A buddhista tanítás mindig igaz természeted közvetlen megtapasztalására vezet rá téged úgy, hogy végül elérhesd a helyes utat, a helyes igazságot s a helyes életet. Így beláthatod azt is, hogy a Buddha tanítása egyáltalán nem is vallás: a buddhizmus út.
https://fbshort.com/BuddhizmusFelebredniUt

Válasz

Az általános iskolákban lehetőség van 1-8 osztályos gyermekeknek a heti 1x45 perces kötelező Hit és Erkölcstan keretén belül, a Buddhista Órát választani. Általában a titkárságon kell jelezni a szándékot egy egyszerű nyilatkozattal, amit évente lehet módosítani májusig (bármely évfolyam esetén elkezdhető az igénylés).
További információért keressétek Csörgő Zoltán -t:
https://fbshort.com/Mz9U

Válasz

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola felvételt hirdet buddhista tanító alapképzéseire.
Jelentkezési határidő: 2023. május 1. hétfő.
Rövid videó a budapesti nappali munkarendű alapképzésről Karsai Gábor rektor úr interpretálásában:
https://youtu.be/nSE1GfaCVSI
Fontos információk, részletek a Főiskola honlapján:
https://www.tkbf.hu/felveteli/felveteli-tajekoztato-2023/

Válasz