Buddhista megközelítésben a krisztusi evangélium is a tudat természetéről és a felszabadulás lehetőségéről szóló metaforikus tanításként értelmezhető. Bár a két nagy hagyomány eltérő szellemi és kulturális környezetben született, közös bennük, hogy mindkettő megújulást jelentett a korabeli vallási tanításokhoz képest. Míg a korábbi kultuszok elsősorban a teremtéssel és a világ spirituális rendjével foglalkoztak, addig Jézus és Buddha egyaránt a megváltást, illetve a világból való felszabadulást állította előtérbe. Ha tanításaikat nem egy hitrendszer megfogalmazásának, hanem a szellemi valóság természetéről szóló hiteles kinyilatkoztatásnak tekintjük, akkor a nyelvi és kulturális különbségek mögé tekintve számos mély párhuzamot fedezhetünk fel. A krisztusi tanítások buddhista fogalmakba történő „átfordításával” e tanok értelmezésének új dimenziója nyílik meg.
# Pressing Lajos

*** Jézus és Buddha találkozása a piliscsabai Álomvölgyben, 1. rész

https://www.youtube.com/watch?v=YE8GwxWByC8

*** Jézus és Buddha találkozása a piliscsabai Álomvölgyben, 2. rész

https://www.youtube.com/watch?v=Ic_mUq-vFPk

*** Jézus és Buddha találkozása a piliscsabai Álomvölgyben, 3. rész

https://www.youtube.com/watch?v=a3-AzaeG0fs

*** Jézus és Buddha találkozása a piliscsabai Álomvölgyben 4. rész

https://www.youtube.com/watch?v=s5Z_ZCz7OAo

Válasz

November 2-án, vasárnap, 15:00 és 17:00 óra között Javas gyakorlónap – Aktualitások a hagyomány, az asztrológia és az élettan területén.

A gyakorlónap élő online közvetítése a honlapon keresztül lesz elérhető.

https://javas.hu/javas-gyakorlonap/

Előzmény

Válasz

Tudás, ami túlmutat a jógaszőnyegen | Nyílt nap

Ősszel nemcsak az órát állíthatod át, hanem a figyelmedet is – magadra. Itt egy újabb lehetőség arra, hogy az élet egy igazán fontos célja (önismeret, fejlődés) még inkább előtérbe kerülhessen: gyere el a Jóga Főiskolájának nyílt napjára!

Egy nap, hogy más szemmel lásd a világot

Próbáld ki a Jóga Főiskoláját 1 napra! November 15-én, szombaton, nyílt nap a BHF jógamester és teológia képzésén!

Ez alkalommal olyan órákba tudsz belesni, mint a

-- Bhagavad-gítá (a jóga alapirodalma)
-- Jógaélettan
-- Ájurvéda specializáció
-- Védikus asztrológia
-- India művészete
-- A titokzatos szanszkrit nyelv
-- Mantrameditáció
-- Információk a BHF-ről (Intézményi tájékoztató), de nézd meg a teljes listát, hátha épp azt hagytuk ki, amire a leginkább kíváncsi vagy.

FONTOS! A nyílt napon regisztráció után vehetsz részt (személyesen Budapesten vagy online bárhonnan a világból).

Regisztrálni november 12-ig lehet, itt:

https://felveteli.bhf.hu/nyiltnap/
___

Jóga: a csendes válasz az óraátállításra

Minden évben ugyanaz történik: eljön az óraátállítás, és vannak, akik hirtelen máshogy kezdenek működni. Korábban álmosodnak, mégis nehezebben alszanak el. A napok sötétebbek, a test fáradtabb, az idegrendszer pedig valahogy nem találja a ritmust. Pedig a világ csak egy órát tolt arrébb – a testünk mégis hetekig próbálja utolérni…

Ha kíváncsi vagy, hogy a jóga és a tudatos légzés hogyan segíthet helyreállítani a belső egyensúlyt, olvass tovább:

https://jogapont.hu/joga-a-csendes-valasz-az-oraatallitasra/

A jóga tanítása egyszerű: ha uralod a légzésed, uralod az elméd is. Ha az elmédet sikerül lelassítani, minden más is követni fogja. Az óraátállítás ilyenkor csak arra emlékeztet minket, mennyire mesterséges, ahogyan mi, emberek az időt irányítani próbáljuk. A test azonban a saját rendje szerint él, mert nem a naptárhoz, hanem a napfényhez igazodik.

Előzmény

Válasz

Ötrészes kurzus kezdőknek | A mesterséges intelligenciáról érthetően – nem csak 50 felettieknek!

Könnyed és szórakoztató betekintés: Lépj be bátran az AI világába!

Előadó: Csesznegi Dénes, AI szakértő és szoftverfejlesztő

Időpont: 2025. november 17-től, heti rendszerességgel hétfő esténként (18:30–20:00)

4 online alkalom + 1 személyes záró találkozó (2025. december 20., szombat 14:00–17:00)

Kinek ajánljuk?

-- Akik szeretnék érteni, mit csinál a ChatGPT vagy a Copilot
-- Akik nem “techguruk”, de nyitottak az újra
-- Akik 45–70 között is szeretnének naprakészek maradni
-- Akiknek fontos, hogy az AI az ő nyelvükön szóljon

Részvételi díj:

*** Október 27-ig: 28.000 Ft (kiemelt kedvezmény!)
*** November 10-ig: 31.000 Ft
*** November 11-től: 34.000 Ft

Bővebb info a tematikáról | Az előadóról | Jelentkezés:

https://szintezis.info.hu/ai-otreszes-kurzus-kezdoknek/

30 napig visszanézhető
Digitális jegyzetek
Ajánlott szakirodalom

Válasz

Pressing Lajos Lilávadzsra: - Van úgy, hogy te is unod a banánt?

https://www.facebook.com/reel/1159947939339078

Előzmény

Válasz

Egy tanítvány egyszer megkérdezte a Mestert:
– Hol kezdődik a bölcsesség?
A Mester egy pohár vizet mutatott neki.
– Mi ez? – kérdezte.
– Víz.
– És mit tudsz róla?
– Hogy nedves, átlátszó, …
– Elég – vágott közbe a Mester. – Most tedd le mindezt, és igyál.

Pressing Lajos Lílávadzsra: Szabad, szerencsés emberi születés

https://dakiniland.net/buddhizmus/aktualis/esemenyek/felkeszules-koztes-letre

Válasz

Mit tanítanak az állatok a társadalmi igazságosságról? | 2025. február 18.

A legújabb kutatások szerint a moralitásnak van egy erős biológiai alapja, ami már az állatvilágban is megtalálható. A patkányok figyelnek a fair játék szabályaira, a majmok ismerik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, és számos állat törekszik az egyenlő elosztási helyzetekre. Morális természetünk az önző ember képével ellentétben meglepően egyenlőségelvű.

Az emberi erkölcs biológiai gyökerei: mit tanulhatunk a patkányoktól és a majmoktól?

Mi igazságos, és mi nem? Ezek a kérdések a kezdetektől foglalkoztatják az embereket és a morálfilozófusokat. Sokszor morális ítéleteink állnak a jogszabályok mögött, ez határozza meg, hogy egy vitában kinek adunk igazat, vagy épp kit közösítenek ki. Azonban nem csak a filozófia és a jog, hanem a pszichológia is tanulmányozza a morális döntések érzelmi hátterét.

A morális érzelmeket egyes pszichológusok úgy ragadják meg, mint a Homo sapiens és a Homo oeconomicus közötti különbséget (Bányai–Varga [szerk.], 2014: 477–485). Ezt azonban nem úgy értik, hogy az érzelmek eltérítik az embereket a racionális döntéshozataltól és irracionálissá teszik őket. Ennek éppen az ellenkezőjét gondolják.

### Ennek a szövegnek az eredeti változata az Új Egyenlőség oldalán jelent meg.
Az Új Egyenlőség rendszeresen közöl olyan társadalom-, politika-, gazdaságelméleti írásokat, amelyek hasznos szempontokat, kereteket nyújtanak a közéleti gondolkodáshoz, vitákhoz. A lap öndefiníciója szerint „a gazdasági demokrácia alapértékeit – egyenlőség, szabadság, igazságosság és szolidaritás – képviseli”. A Mérce – az Új Egyenlőség szerkesztőivel egyeztetve, olykor szerkesztve – rendszeresen közli újra a magazin szövegeit.
https://ujegyenloseg.hu/mit-adhatnak-az-allatok-a-tarsadalmi-igazsagossagnak/

Az evolúciós érvekkel felvértezett modern affektív pszichológia szerint a morális intuíciók gátat szabnak a pillanatnyi önérdekeinknek annak érdekében, hogy önmagunk és közösségünk hosszú távú jólétét segítsék elő (Bereczkei, 2008). Ennek a morális ösztönnek a gyökere a tág értelemben vett állatvilágba nyúlik vissza, ahova mindmáig tartozunk, még ha ezt sokszor el is felejtjük.

A természetünk részét képező, megismerési rendszerünkbe kódolt morális megérzések elmélete egészen új helyzetet teremthet az igazságosságról való gondolkodásban. Ha a morál biológiailag meghatározott, nem minden érték szavazás kérdése. Valójában, mint a cikkből kiderül,

-- a csoportos élőlények empatikusak, mélyen egyenlőségpártiak, és az igazságtalan helyzetek érzelmi szenvedést okoznak nekik.

Mindez elgondolkodtató azzal kapcsolatban, például mit okoz ma az embereknek, a világban egyre fokozódó egyenlőtlenség.
Erkölcsös elmék: hogyan tervezte a természet a helyes és helytelen egyetemes érzékét?

Honnan jönnek az erkölcs alapjául szolgáló morális megérzések? Egyes kutatók szerint ezek nemcsak társadalmi konstrukciók, hanem evolúciós múltunkhoz kötődő, belénk programozott erkölcsi intuíciók. E szemlélet szerint ugyanúgy, ahogy alapvető nyelvi ösztönnel jövünk a világra (Chomsky, 1978), rendelkezünk egy alapvető morális ösztönnel is (Hauser, 2006).

Az evolúció során a gyakran felmerülő problémákra a túlélést segítő agyi programok alakultak ki, így logikusan a morális problémák feloldását segítő háttér is biológiailag meghatározott. Ismétlődő szelekciós kihívásokra, mint például egy csoporton belüli osztozkodás vagy a potyautas magatartás büntetése, az élőlényekben morális viselkedéses hajlamok vannak jelen (Bereczkei, 2008).

Ez a háttérben meghúzódó közös morális ösztön természetesen nem mond ellent annak, hogy különböző kultúrákban és környezetben eltérő morális szabályrendszerek alakuljanak ki. Ugyanúgy, ahogyan a nyelv hátterében meghúzódó egyetemes grammatikai érzékből sem következik, hogy minden emberi civilizáció pontosan ugyanazt a nyelvet beszélje.

Az együttműködés például sok élőlény túlélésének záloga, így csoportos majmok hasonló szelekciós problémával néztek szembe, mint az emberek. Frans De Waal holland etológus szerint pont ezért, már ezen állatoknál is megfigyelhető egyfajta (proto)moralitás. Hogy ezt igazolja, barna kapucinus majmokat figyelt meg egyenlőtlen elosztási helyzetekben.

Először két kapucinus majmot uborkaszeletekkel „fizetnek” ki egy egyszerű feladat elvégzéséért. Ebben az egyenlő munkáért egyenlő bér fázisban a majmok fennakadás nélkül, boldogan végzik el a feladatot, és eszik meg az adott jutalmat. Ha azonban a majmok azt érzékelték, hogy egy fajtársuk vonzóbb jutalmat, például egy finom szőlőszemet kapott ugyanazért az erőfeszítésért, dühöngtek, és megtagadták az uborkaszelet elfogadását. Emellett sokszor agresszívak is lettek.

A hatás felerősödött, ha a másik majom egyáltalán nem végzett feladatokat, és még úgy is kapott valamilyen jutalmat (Brosnan–De Waal, 2003).

-- Vajon mit szólnának ezek a majmok ahhoz, hogy az amerikai háztartások leggazdagabb 1 százaléka 2020-ban átlagosan 104-szer annyi jövedelemmel rendelkezett, mint az alsó 20 százalék?
https://inequality.org/facts/income-inequality/

A fair játék: hogyan viselkednek patkányok, majmok és gyerekek morális helyzetekben?

A kortárs kapitalista ideológia szerint az emberek önző és önérdekkövető lények, akik szinte kizárólag saját érdekükben működnek együtt másokkal. A fentihez hasonló kutatások azonban újra meg újra azt mutatják meg, a természet sokkal inkább az együttműködést preferálja.

Egy kutatásban majmok és a kisgyerekek is két zseton közül választhattak. Az egyik zseton mindkét játékosnak egyenlő jutalmat kínált, míg a másik zseton csak a választónak kedvezett. Meglepő módon mind a gyerekek, mind a majmok az egyenlő elosztást részesítették előnyben, és együttműködően viselkedtek (Proctor és társai, 2013).

Mindez arra utal, hogy az emberi igazságérzetnek hosszú evolúciós múltja van, és már kora gyermekkorban megjelenik. Amikor általános iskolás gyerekek azt a feladatot kapták egy másik kísérletben, hogy osszanak szét néhány színes radírt, megjutalmazandó a többi gyereket, inkább kidobtak egy felesleges radírt a kukába, minthogy egyenlőtlen elosztási helyzetet hozzanak létre (Shaw–Olson, 2012).

Nemcsak majmok, de távolabbi emlős rokonaik is hajlanak betartani az igazságosság hagyományos szabályait. Amikor fiatal patkányok játszanak, a fifty-fifty szabályt alkalmazzák egymás harapdálásában és megtámadásában. A patkányok egyszerűen abbahagyják a játékot azokkal a játszótársakkal, akik nem adnak nekik egyenlő esélyt a visszavágásra (Pellis–Pellis–Reinhart, 2010).

A fair játék szabályait már kis rágcsáló rokonaink is betartatják.

Egy másik kísérlet egészen megdöbbentő. Kinyitható csapdába helyeztek el egy elzárt patkányt, majd betettek egy másikat, aki ki tudta szabadítani, majd ki is szabadította foglyul ejtett társát (Bartal–Decety–Mason, 2011). Ez már önmagában tisztességes magatartásnak mondható, de a patkánymorál ennél is kifinomultabb.

Ezután egy olyan helyzettel szembesítették a patkányokat, amiben két elzárt ketrecet is kinyithatott az éppen szabadon lévő patkány. Egyben ugyanúgy egy elzárt, másik patkány volt, egyben pedig ízletes csokoládé. A szabad patkányok tipikusan kinyitották mindkét ketrecet, és megosztották az ételt ahelyett, hogy egyedül ették volna meg a finom csokoládét, míg másik társuk bezárva szenved.

-- Bár a köznyelvben a „patkányság” a morális rossz szinonimája, valójában empatikus és meglepően együttműködő viselkedést mutató élőlényekről van szó.

A patkányok nem vakon haszonmaximalizálók és önérdekkövetők, de nem is farkastörvények szerint élnek. Ezek a patkányok biztos nem helyeselnék, hogy a világ 85 leggazdagabb milliárdosának több vagyona legyen, mint annak a 3,5 milliárd embernek, akik a bolygó lakosságának felét teszik ki (Wearden, 2014).

Az agresszió új felfogása

Az igazságtalan helyzetekre sokszor az agresszió és a harag a válaszunk. A harag ezért nem is mindig rossz tanácsadó, ugyanis olyan cselekvésre motiválhat, amely végül egy jobb közösségi egyensúlyhoz vezet.

Az 1970-es évek amerikai feminista mozgalma például nagymértékben támaszkodott az alulról szerveződő, tudatosságra nevelő csoportokra, amelyek éppen a negatív érzésekre, a dühre és az elégedetlenségre próbálták ráébreszteni a nőket, hogy ezáltal politikai cselekvésre ösztönözzék őket (Kravetz–Marecek–Finn, 1983). Ahhoz persze, hogy a harag morális érzés legyen, természetesen fontos, hogy proszociális célok felé vigyen. A kicsinyes bosszú vagy a büntető fékezés az utakon nem tartozik ezek közé.

Az agressziót a korai elméletek valamilyen hidraulikus modellben írták le, vagy ösztönös feszültségként, ami előbb felhalmozódik bennünk, majd kitör. Ez azonban, ma úgy tűnik, nem igaz.

Az agresszió sokkal inkább a konfliktusrendezés biológiai „zárköve”; egy utolsó opció, ha más nem működik. Ami viszont ezeknél is érdekesebb, hogy az agresszió nem mond el sokat a csoportok működéséről. Ennél sokkal fontosabb, hogy milyen viselkedés követi az agressziót.

https://merce.hu/2025/02/21/amikor-a-ferfivendeg-azt-hiszi-attol-hogy-kiszolgalod-hasznalhat-is-teged/

Válasz

Cser Zoltán: Jóga a buddhizmusban - könyvbemutató
A Tan Kapuja | 2023. ápr. 3.

A Hétfő Esték A Tan Kapuján 2023-as tavaszi második eseményén Cser Zoltánnak, A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatójának első könyve, a Jóga a buddhizmus című kötet kerül bemutatásra.

A könyvbemutatón a szerzővel Karsai Gábor, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora beszélget.

https://www.youtube.com/watch?v=T3MIlIn-6Gg

Cser Zoltán könyvéről bővebben itt írtunk:

https://tkbe.hu/egyhazi-hirek/megjelent-cser-zoltan-joga-buddhizmusban/

A Jóga a buddhizmusban című könyv megvásárolható A Tan Kapuja Kiadó webáruházában.

https://webshop.atankapujakiado.hu/termek/joga-a-buddhizmusban-6410bbd2a232cc00130028ea

Válasz

A szamszára új játékszere – Pressing Lajos Lílávadzsra a mesterséges intelligencia és a buddhizmus kapcsolatáról

-- „Ez egy kétélű dolog… az biztos, hogy az élet nagy kérdéseit nem fogja a mesterséges intelligencia megoldani. Az éppen úgy – ahogy minden korszakban ez volt a helyzet, – továbbra is az ember személyes dolga, vagy életfeladata marad, hogy tisztázza az élete értelmét, hogy utat találjon, vagy teremtsen magának a szamszárában.”

Beszélgetés Dr. Pressing Lajos Lílávadzsrával a mesterséges intelligenciáról.
https://open.spotify.com/embed/episode/0GNvIsvF4CpJ0qapN5oJVO

Riporter: Bende Zsuzsanna (2023)
https://www.buddhafm.hu/musorajanlo/a-szamszara-uj-jatekszere-pressing-lajos-lilavadzsra-a-mesterseges-intelligencia-es-a-buddhizmus-kapcsolatarol/

Válasz

Az életigenlő gazdaságért füzet

A COVID-19 világjárvány sokakat ráébresztett arra a tényre, hogy globalizált életünk sérülékeny, nem fenntartható. A vírus terjedése nem lett volna ilyen veszélyes és gyors, ha nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált, másrészt a gazdasági hatásai sem lettek volna ilyen pusztítóak egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben. A Magyar Természetvédők Szövetsége komplex javaslatcsomagot dolgozott ki egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kialakítása érdekében. A javaslatcsomag főbb elemeit tartalmazza ez a kiadvány.
https://mtvsz.hu/uploads/files/Eletigenlo_gazdasag_jav.pdf
___

Pénzrendszerváltást! füzet

Belátható, hogy a pénzrendszer anomáliáinak közvetlen hatása van fenntarhatóságra. Amelyik állam a GDP-je jelentős részét fordítja adósságvisszafizetésre, állandó növekedési kényszerben van, és elkerülhetetlenül a környezetre és társadalomra terheli e növekedés külső költségeit. A profitnövelésben érdekelt kereskedelmi bankok hitelezési politikái kevéssé veszik figyelembe a közérdeket, a gazdaságot a környezetileg és szociális káros beruházások felé terelik. Több jelentős nemzetközi kezdeményezés szerint a jelenlegi pénzrendszer fenntarthatóságra gyakorolt negatív hatásait jelentős mértékben kiküszöbölné, ha az országok bevezetnék az állami pénzrendszert. Ha elolvassák füzetünket rádöbbenhetnek, hogy miért is lenne alapvető fontosságú az állami pénzrendszer bevezetése.
https://mtvsz.hu/uploads/files/Penzrendszervaltast_Joob_Mark(1).pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/penzrendszervaltas

#####

Húsatlasz - A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében 2022

A tudósok több mint egy évtizede azt hangsúlyozzák, hogy egy éghajlat- és biodiverzitás-barát étrend kevesebb mint feleannyi húst tartalmaz, mint amennyit ma az iparosodott országokban fogyasztunk. A húsatlasz legújabb kiadásában a fogyasztás mellett többek között a húsfeldolgozás, a húsipar finanszírozásának, legfontosabb kérdésköreit is körbejárjuk, de szó van benne a pásztorló állattenyésztés szerepéről is. Az elemzések, adatok, összefüggések megértését grafikonok, ábrák teszik könnyűvé.
https://mtvsz.hu/uploads/files/husatlasz2022.pdf
___

A gazdálkodás jövője - Adatóriásoktól a gazdák erejéig

Innovációk, amelyekre szükségünk van a fenntartható élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekhez.

A digitalizáció kulcsfontosságú tényező Európa mezőgazdaságának modernizálásában. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) készítői ígéretet is tesznek a korszerűsítésre, de biztos, hogy a digitális mezőgazdaság az egyetlen út előre?

Milyen innovációkat kínál az agroökológia ökoszisztémákat és a társadalmi jólét hatékonyan védelmére, helyreállítására?
https://mtvsz.hu/uploads/files/FoEE_Future_of_Farming_report_HUNGARIAN.pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/mezogazdasag-es-elelem

#####

Rovaratlasz - Tények és számadatok barátainkról és ellenségeinkről a gazdálkodásban 2022

A Rovar Atlasz szerint világszerte csökken a rovarok száma az iparszerű gazdálkodás és a nagy mértékű növényvédőszer-felhasználás miatt, ami veszélyezteti az élelmiszer-előállítást.
A rovarok működtetik bolygónk ökológiai rendszerét, és biztosítják élelmiszer-ellátásunkat – legfontosabb növényeink 75%-a a rovarok beporzásától függ. A rovarok emellett a trágya és az elhalt növényi anyagok lebontásával javítják a talajminőséget és csökkentik a növényi kártevőket.
A Rovar Atlasz rámutat, hogy a rovarfajok és a beporzók száma súlyos hanyatlásban van a növényvédő szerektől függő iparszerű gazdálkodás miatt. A kiadvány emellett javaslatokat is megfogalmaz a döntéshozók számára a folyamat megfordítása érdekében.
https://mtvsz.hu/uploads/files/rovaratlasz2022.pdf
___

ZÖLD HELYREÁLLÍTÁS? Hogyan hagyta cserben a Helyreállítási Alap a természetet, és mi az, ami még menthető

2021. februárjában, válaszként a COVID-19 világjárvány okozta pénzügyi válságra, egy egyedülálló, 672,5 milliárd eurós finanszírozási eszköz lépett hatályba az Európai Unióban: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz.

Hogyan költik el a kelet- és közép-európai tagállamok ezt a támogatást? Valóban olyan zöldek a helyreállítási tervek, mint amilyennek mutatják magukat?

Jelentésünk célja, hogy rávilágítsunk kilenc közép- és kelet-európai ország gazdaságélénkítő terveinek ellentmondásos intézkedéseire, beszámoljunk a terveket megelőző konzultációs folyamat hiányosságairól, és javaslatokat tegyünk arra, hogy miért és hogyan kell a finanszírozást úgy kialakítani, hogy a biodiverzitás védelmét garantálni lehessen.

Például Magyarországon, a Helyreállítási Alapból finanszírozni tervezett Homokhátság vízpótlási projekt rövid távon enyhítheti ugyan az aszály közvetlen hatásait, de nem kínál hosszú távú megoldást az elsivatagosodásra. A döntéshozók nem tettek erőfeszítéseket a földhasználat gyakorlatának megváltoztatására, sem a talaj vízmegtartó képességének növelésére, amelyek pedig az első lépések kellettek volna, hogy legyenek egy valódi megoldás felé vezető úton. A tervezett intézkedés valószínűleg a legdrágább, egyben legkevésbé hatékony módja az elsivatagosodással kapcsolatos problémák kezelésének – általa csupán a tünetek enyhítése valósulna meg, az okok kezelése nélkül.
https://mtvsz.hu/uploads/files/zoldhelyreallitas_kiadvany.pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/termeszetvedelem

Válasz