Ökologika a képzőművészetben avagy művészetbe ültetett tudomány

Filozófiai gondolatok alapján megvalósuló óriáskompozíciók, ökokultúra, a múlt, jelen, jövő, tudományunk átörökítése, Földünk megőrzése, időkapszula, nagyvárosi búzamező, Földünk egy bárkában, amit elveszíthetünk...ezt értelmeztük Agnes Denes kiállítását végigkísérve. Érdeklődéssel hallgatta az élvezetes stílusú tárlatvezető előadását biokúltúrára érzékeny csoportunk. Nagyon sok továbbgondolandó eszme, izgalmas gondolatok.

Lesz minek utánanézni az interneten e témában...

Agnes Denes magyar származású, nemzetközi hírű amerikai képzőművész életművét az egyes tudományterületek felhalmozott ismeretanyagának és a művészet szabad és kritikai szellemének egymásba ötvözése határozza meg. Agnes Denes az első kortárs művészek közé tartozik, akik a művészet és a tudomány kapcsolatát kezdték vizsgálni, s képzőművészeti munkásságával egyenrangú elméletírói, akadémiai és oktatói tevékenységet is folytat.

A hatvanas évektől kezdve következetesen képviseli azt az alkotói meggyőződést, hogy az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes emberi tudás, a tudomány és az alkotó, vizionárius individuumok által megteremtett művészet a 20. század végétől elválaszthatatlanul egymásra vannak utalva, s csak ebben az együttműködésben és közös gondolkodásban formálódhatnak meg, azok a globálisan érvényes változtatási javaslatok, amelyek megteremthetik az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében a globális túlélés lehetséges feltételeit.Városi és természeti környezetben megvalósított nagyléptékű „public art" projektjei, maradandó emlékművei az ökológiailag tudatos, felelős gondolkodás szükségességének.

A globális környezeti változások következtében fellépő társadalmi-, gazdasági-, demográfiai- és kulturális-krízishelyzetek tudatosítását is szolgálják matematikai törvényszerűségek felhasználásával készült, a logika kérlelhetetlen szigorán alapuló, mégis légiesen könnyed rajzai és grafikái. A ténylegesen létrehozott grandiózus vízióiról, a köztéri projektekről és installációkról készült dokumentációkkal egyenrangú értékűek és azonos intellektuális, művészi erőt sugároznak azok a projekt-tervei, vázlatrajzai, makettjei, amelyek az eddig még meg nem valósított elképzeléseit demonstrálják. 

A budapesti Ludwig Múzeumban megrendezett retrospektív kiállítás – amely a pennsylvaniai Bucknell University, Samek Galleryben megkezdett észak-amerikai utazó kiállítás első európai állomása – gazdag áttekintést nyújt erről a kivételes jelentőségű életműről.

A Föld kulturális emlékezetének rekonstrukciójára racionális társadalmi cselekvéseket provokáló modellszerű alkotásokkal több művész is kísérletet tett. A magyar származasú Agnes Denes számos művészeti akcióját is idesorolhatjuk.

Közülük talán a legismertebb és leglátványosabb a Búzamező - Konfrontáció (Wheatfield - A Confrontation, 1982), melynek keretében a World Trade Center mellett, Manhattan legdrágább építési területén, az akkor 4,5 milliárd dollár értékű Battery Park két hektárnyi földjén - átmenetileg - engedélyt kapott arra, hogy a területet megtisztítása után (ide hordták a WTC építése során keletkezett rengeteg építési törmeléket, ezt kellett elegyengetni, termőfölddel beborítani) búzával bevesse és nyáron learathassa. Négy hónapon keresztül a folyamatosan változó képet mutató búzamező paradicsomi, ám abszurd képe a zsúfolt, nyüzsgő belváros közepén a személyes értékek fontosságára, az értékek prioritására kérdez rá, de egy eltűnő életformára, az életet adó táplálékkal való közvetlen kapcsolat hiányára is utal.

Denes szerint a művész új szerepe a dekorációnál, árucikknél vagy politikai eszköznél magasabb rendű művészet létrehozása. Az efféle művészet kitűzött életcéljainkat, azok fenntarthatóságát kérdőjelezi meg, a végeláthatatlan ellentmondásokat, melyeket elfogadunk és jóváhagyunk. Feltár és lendületbe hoz, gondolati folyamatokat, és intelligens alternatívákat állít elénk."