Az első nemzeti színház
1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád
ébredése című drámájával nyitotta meg kapuit A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ,
melynek első igazgatója Bajza József volt.
Olvasd el a megnyitóról írt korabeli megemlékezést
A színház meglehetősen dísztelen egy emeletes épület lett. A klasszicista stílusú épületet Zitterbarth Mátyás építette Telepy György tervei alapján.
Az épület – az akkor a város szélének
számító – Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt,
szemben a mai Astoria szállóval.
A közadakozásból és Pest megye támogatásával
felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban –
Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. A Pesti Magyar Színház az 1840-es
országgyűlésen hozott törvény értelmében Nemzeti Színházként működött tovább.
1875-ben a színházépületet Szkalnitzky
Antal megnagyobbította, még egy emeletet húztak rá, és
hozzáépítették a négyemeletes bérházat, amely a színházi műhelyeket és
színészlakásokat is magában foglalta.
A színházépület így beékelődött a Rákóczi
úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé.
1908 nyarán az
épületet tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, a társulat elköltözött. Az új Nemzeti
Színház felépítéséről szóló határozattal egy időben született meg a döntés a
régi színházépület lebontásáról.
1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét
lebontották. Az épületben 71 évig játszott a társulat. A telken később mozit,
bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a
telket egy svéd-magyar vállalatnak, amely üzletközpontot építettek rá.
Kommentáld!