A városok és falvak ünnepévé vált a Nemzeti Vágta

A Nemzeti Vágta országimázs fesztivál 2008-ban valósult meg először. Az esemény középpontjában egy történelmi hangulatú lovasverseny áll, amelyre az indulók heteken, hónapokon át készülnek lovukkal, lovasukkal és azokkal a helyi jellegzetes tárgyakkal, étkekkel, hagyományokkal, amelyeket az Andrássy úton, a Vágta Korzón mutatnak be ország-világnak.

A fesztivál középpontjában idén is a lovashagyományok bemutatói, a fergeteges huszárrohamok, a lovasparádék lenyűgöző látványvilága, valamint a települések bemutatkozását szolgáló Vágta Korzó áll majd. Emellett folyamatos koncertprogramok és változatos műsorok színesítik a kínálatot a versenyt körülölelő Pünkösdi hétvégén, május 30-31. és június 1-je között.

Úgy tűnik, a hagyományteremtő szándékkal létrejött országimázs fesztiválon való részvétel komoly tekintéllyel jár.

Lassan egyetlen település sem marad ki szívesen a rendezvényből. Így nem maradt más hátra, mint tovább öregbíteni a nagyszabású, történelmi hangulatú ünnepet, és hungaricummá tenni egyedülálló lovasversenyünket, amely idő közben a falvak és városok ünnepévé vált.

Jelenleg hazánkban krízishelyzet van – nyilatkozta a Nemzeti Vágtáról április 21.-én tartott sajtótájékoztatón Dr. Tamás István, a Nemzeti Vágta elnöke. Nem válság – a válságban lévő ország ugyanis passzív résztvevője a folyamatoknak, míg krízisben kezünkben a döntési lehetőség, hogy végül a jó, vagy rossz irányba haladunk-e tovább.

A szervezők is sokat gondolkoztak azon, hogy mi lenne a helyes lépés, jelen gazdasági helyzetben meg kellene-e rendezni a Vágtát, avagy sem. Azonban az elmúlt év pozitív visszhangját tekintetbe véve végül a rendezvény megtartása mellett döntöttek. A közvélemény-kutatások felmérései szerint ugyanis a megkérdezettek ¾ -e pozitív véleménnyel volt a rendezvényről.

Tavaly a Vágta előtt sokan buta ötletnek tartották, hogy a város közepén egy ilyen versenyt rendezzenek – de az esemény után a megkérdezettek 90%-a szerint bizonyult kiváló ötletnek. Előző évben a legfőbb célkitűzés az volt, hogy egy hagyományt indítsanak útjára – ami sikerült is, hiszen idén is lesz Nemzeti Vágta!

Nevezési feltételek, díjazás

Ebben az évben, a tavalyi győztes kivételével, minden település nettó kétmillió forint nevezési díj ellenében vágtázhat. A verseny összdíjazása 52 millió forint. Az előfutamok győztesei 1 millió forinttal térhetnek haza, míg a döntőbe jutott lovasok nevezőinek díja további egymillió forint.

A nevezési díjért a település jogot nyer a versenyen való indulásra, versenyöltözéket kap, továbbá az Andrássy úti Vágta korzón pavilont rendezhet be, amelyben a képviselt önkormányzat és/vagy a nevező cég bemutathatja az adott település kulturális értékeit, illetve a cég termékeit, büszkeségeit, amelyekkel hozzájárulnak hazánk kulturális életének felpezsdítéséhez.

A Vágta megrendezése mellett szól az az érv is, hogy már számos település jelezte nevezési szándékát; megjelentek a támogatást biztosító magánvállalkozók; az RTL Klub pedig idén is élőben jelentkezik a helyszínről. S a fő támogató, a Szerencsejáték Zrt. Idén is nagy összegű nyereményeket ajánlott fel a helyezetteknek.A verseny első helyezettje huszonnyolcmilliót nyer, tehát mindösszesen harmincmillióval gazdagabban távozhat a 2009-es Nemzeti Vágtáról.

Nemzeti Vágta a településekért

Suták Vanda a tavalyi évben Nyíregyházának szerzett dicsőséget. A fiatal lány idén szeretne ismét kimagasló teljesítményt nyújtani, és újra elnyerni városának az első díjat, ezért megint nyeregbe pattan. „Már javában készülünk a versenyre.

Szerencsére kiváló lovasaink vannak, akik szeretnének a városnak dicsőséget szerezni. A tavalyi győzelem után olyan szimpatikus visszajelzéseket kaptunk, ami páratlan reklámot jelentett Nyíregyházának. A környező településekkel, városokkal eddig is nagyon jó viszonyt ápoltunk, de a Vágta óta még szorosabb lett a kapcsolatunk” - mesélte Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonya.

Az április 21.-én ünnepélyes keretek között megtartott sajtótájékoztatón került sor a Vándordíj, azaz a Nemzeti Vágta Kard visszaadására. A Kardot, melyet a nyíregyházai polgármesteri hivatal épületében őriztek az elmúlt egy évben; a Tavalyi győztes, Suták Vanda Nyíregyháza polgármester asszonya, Csabai Lászlóné kíséretében nyújtotta át Székely Tibornak, a Magyar Katonai és Huszár Hagyományőrző Szövetség elnökének, aki egyben a Vágta Főkapitányi tisztét is betölti.

A nagy dicsőséggel és presztizssel járó versenyen való szereplés mind több települést mozgat meg határon innen és túl. Előző évben Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kalotaszenkirály, Nagyvárad, Révkomárom és Sepsiszentgyörgy csatlakozott a versenyhez. Idén is számíthatunk egyre több országhatáron túli magyar település nevezésére.

Geszti Péter március folyamán már két határon túli sajtótájékoztatót tartott. Szlovákiában, Dunaszerdahelyen és Szerbiában, Szabadkán. Mindkét esemény nagy sikerrel zárult. Révkomárom szintén lelkes a versennyel kapcsolatban, amelyre éppen a határon túli települések miatt az eredeti határidő helyett április 30-ával bezáróan lehet nevezni.

Követőkre talált a Nemzeti Vágta

A tavalyi indulókon túl több olyan település jelezte részvételi szándékát, amely a sikeres Nemzeti Vágta láttán kapott kedvet a versenyzésre. Olyannyira, hogy a Bajai Kistérség saját elődöntőt rendez a térségben, Bácskai Vágta néven, amelyet április 26-án közel harminc lovassal és húsz fogattal indítanak el.

A verseny győztese képviseli a Bajai Kistérséget a Nemzeti Vágtán. Az ő példájuk mutatja, hogy nemcsak városok, hanem kisebb falvak is összefoghatnak a közös cél érdekében: a Nemzeti Vágtán való részvételért.

Magyarország egyik húzóágazata a turizmus, mely segíthet abban, hogy hazánk kilábaljon a krízisből. Mindehhez pedig a Nemzeti Vágta is hozzájárulhat, hiszen mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmust fellendíti. Számos település önkormányzata nevezett a versenyre, megjelenési lehetőséget kapva a rendezvényen. A nemzetközi turizmus számára pedig érdekes eseményekre van szükség, hogy minél több külföldi látogasson el hozzánk.

2008-ban mintegy 150 ezer néző látogatott el a helyszínre, mely turisztikai szempontból sem elhanyagolható; és további 1 millió ember nézte a televízió képernyői előtt a versenyt. Ezek a magas nézőszámok is segítették a rendezők döntését arra vonatkozóan, hogy idén is legyen Vágta – hiszen ez az esemény is szerepet vállalhat a krízis kezelésében.

A Nemzeti Vágta tulajdonképpen nem más, mint egy magyar tradíciókra épülő történelmi lovasverseny, mely egyben a településmarketing új formájának megszületését is jelenti: hiszen a Vágtakorzó nagyszerű bemutatkozási lehetőséget kínál az egyes falvaknak, városoknak, akik megmutathatják, mire a legbüszkébbek.

A Nemzeti Vágta és a tradíciók

Székely Tibor, a Magyar Katonai és Huszár Hagyományőrző Szövetség elnökének szavaival élve a mintegy 160 esztendőre visszatekintő polgári demokrácia egyik alapértéke a hagyományok megőrzése, melyek a nép közt születnek, s az egész közösség érdekeit szolgálják. Az 1848-as szabadságharc során nagy közösségi áldozatokra volt szükség, melynek felelevenítésében az idei Vágta is szerepet vállal. Dr. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgató-helyettese szerint míg tavaly csak szakmai kapcsolatot ápolt a múzeum és a Vágta, addig idén már szorosabb együttműködés valósulhat meg.

Pontosan 160 évvel ezelőtt; 1849-ben is krízis volt hazánkban, s ebben a krízishelyzetben az Alpokban szolgálatot teljesítő Nádor-huszárok nem tudtak hazajönni a haza hívó szavára. A Nádor-huszárok mégis otthagyták megszokott környezetüket, életvitelüket; és parancsot szegve hazaszöktek, hogy csatlakozhassanak a szabadságharcban küzdő társaikhoz. A megtorlás azonban nem maradt el: s, kevéssé ismert tény, hogy közülük 13-an vértanú-halált haltak a mai Szlovénia és Ausztria területén. Az idei Vágta nekik is emléket állít.

Azonban nem feledkezhetünk meg a gyerek-hősökről sem, hiszen a honvédek mellé rengeteg 12-15 éves korú gyermek is csatlakozott, akik éppoly kiváló katonának bizonyultak; mint felnőtt társaik. Közülük sokan lelték halálukat a harcokban, pedig ők nem is voltak katonák…

Értük, az ő dicsőségükre került kiírásra idén a „Kicsi Hősöm” rajzpályázat, melyben az iskolás gyermekek megalkothatják saját ’kicsi hősüket’ – elképzelve; hogy milyen lehetett gyermekként harcolni a hazáért.

Geszti Péter remekül megragadta a Vágta lényegét: „Ez egy olyan rendezvény, ahol modernitás és tradíció ötvöződik, hiszen e két fogalom egymás nélkül nem létezik; kölcsönösen feltételezik egymást; s egymásban is kell megtalálniuk a továbbélés lehetőségét!”

Nemzeti Vágta a gyermekeknek és a gyermekekért

Az országimázs-fesztivál minden évben valamely hősünk emlékére rendezi meg futamait. Tavaly Hunyadi Mátyásnak ajánlották a versenyt, ebben az évben pedig az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Gyermekhőseinek. Mivel a Vágta célja, hogy egy összekovácsolt, békés nemzet saját településeit és országát népszerűsítve együtt tudjon ünnepelni, egyértelmű, hogy a gyerekek is részesei kell, hogy legyenek a fesztiválnak.

A rendezvény idén egyrészt a huszár-hősiességet igyekszik feleleveníteni, másrészt viszont a szabadságharc gyermek-hőseinek állít emléket. Mindezt kiválóan fémjelzi a rendezvény időpontja is: hiszen május 31.-re esik idén a Gyermeknap; illetve ehhez a dátumhoz köthető a Magyar Hősök Emléknapja is. Kevesen tudják, hogy sok kicsi hősünk volt a Szabadságharcban, hiszen a honvédek mellé rengeteg 12-15 éves korú gyermek is csatlakozott, akik éppoly kiváló katonának bizonyultak; mint felnőtt társaik. Közülük sokan lelték halálukat a harcokban, pedig ők nem is voltak katonák… Értük, az ő dicsőségükre került kiírásra idén a „Kicsihősöm” rajzpályázat, melyben az iskolás gyermekek megalkothatják saját ’kicsi hősüket’ – elképzelve; hogy milyen lehetett gyermekként harcolni a hazáért.

A rajzpályázat mellett a gyermekek számára Kishuszár Vágta is indul a Nemzeti Vágtán, amelyet a Magyar Póniklub Szövetség rendez és amelyre 16 éves korig lehet benevezni. A jelentkezők jótékonysági futamon vesznek részt, amelyen 138 cm marmagasságú pónival lehet indulni. A versenyzők egy-egy magyarországi gyermekotthon nevében versenyeznek majd. A győztes a maga választotta intézménynek ajánlja fel az értékes nyereményt. Három előfutam után alakul ki a döntő mezőnye, amelyet hétfőn, a Nemzeti Vágta döntője előtt bonyolítanak le. A táv egy körrel rövidebb, mint a Vágtáé, azaz másfél kör, 700 méter.

Jótékonysági sztárfutam

Nemcsak díjért megy majd a harc. Idén ismét elindul a jótékonysági sztárfutam, amelyen Oszter Alexandra, Terecskei Rita, Stohl András, Pintér Tibor már biztosan vágtázik. Ők a nyereményüket jótékony célra ajánlják fel.

A Celeb-futamban részt vevő további "sztár-zsokék" neve egyenlőre még kérdéses; Hajas László és Sebestyén Balázs például még gondolkoznak a felkérésen. „Tavaly nagyon jól éreztem magam, miért ne indulnék idén is? – tette föl a kérdést Stohl, aki reméli, ezúttal is ép bőrrel, baleset nélkül megússza a versenyt. Neki éppúgy szívügye a Vágta, mint Geszti Péternek, a rendezvény megálmodójának és kreatív igazgatójának.

Színes kísérőprogramok a Nemzeti Vágtán

A fesztivál középpontjában a lovas hagyományok bemutatói, a fergeteges huszárrohamok, a lovas parádék lenyűgöző látványvilága, valamint a települések bemutatkozását szolgáló Vágta Korzó áll majd. A versenypályán kiegészítő programként két hivatalos díjugrató versenyszámot láthat a közönség: magasugratást és korlátugratást. A két, igen látványos versenyszámban a magyar díjugrató ranglista legjobb 10-10 párosa vesz részt magas pénznyereményért. A korlátugratás magyar rekordja 1976 óta 190 cm, most reálisnak tűnik ennek a csúcsnak a megdöntése. Igazi show lesz!

A hétfői napon lesz az olimpikonok futama, ahol négy volt öttusázó olimpiai-, illetve világbajnok verseng majd egymással a Hősök terén. A futam egyben megemlékezése az 1989-es, húsz évvel ezelőtti budapesti öttusa világbajnokság felejthetetlen győzelmi pillanatainak. A futamban többek között Fábián László egykori olimpikon is indul – illetve a 20 évvel ezelőtt Budapesten megrendezett Öttusa Világbajnokság olimpiai bajnok csapata: Martinek Jánost, Mizsér Attilát, Kálnoki Kiss Attilát láthatjuk többek között nyeregben.

A mozgáskorlátozott lovasok is bemutatkoznak a Vágtán, hiszen a Vágta az esélyegyenlőségre is fel kívánja hívni a figyelmet. A Velo Alapítvány közreműködésével a szolidaritás és egyenlőség nevében a mozgáskorlátozott lovasok Keszthelyről indulnak útra lóháton, s egészen a fővárosig lovagolnak. A több hetes országjáró túrára végső állomása Budapest, Hősök tere lesz. Az Alapítvány tagjai közül néhányan bemutatót tartanak a versenypályán, valamint a közönség megtekintheti a hongkongi Paralimpia díjlovaglóját, Katarina Jobbagyovat is, aki egy magyar lovon ért el előkelő helyezést a versenyen.

A Nemzeti Vágta következő újdonsága az Országkonyha, amely Magyarország népi szakácsművészetéből ad ízelítőt a háromnapos fesztivál teljes időtartama alatt. Szinte egész Magyarországot végig lehet majd kóstolni. A megyénként kiállított pavilonokban tájjellegű étkek várják majd a megéhezett vendégeket. A Felvonulási téren a Műcsarnok és az 56-os Emlékmű közötti területen felállított nádtetős faházakban a magyar tájegységek gasztronómiája mutatkozik be. Az egytálételek, levesek, sültek, pörköltek, krumpli- és zöldségételek kínálatában mindenki megtalálja az ízlésének és pénztárcájának megfelelőt.

A tájjellegű ételek mellett tájjellegű borok és pálinkák is az asztalra kerülnek. A látogatók a faházak között csaknem 30 méter hosszan felállított „ország asztalánál” lakmározhatnak. Az Országkonyha színpadán három napon keresztül népzenei produkciókat élvezhet a közönség a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatóinak előadásában. Az Országkonyha bejáratát három méter magas, népi fakapu jelzi.Az Andrássy úton berendezett Vágta Korzón pedig minden induló magyar település megmutathatja majd büszkeségeit, amelyekkel hozzájárulnak hazánk kulturális és kulináris életének felpezsdítéséhez.

Érdekes adatok a készülődésről:

• A Hősök terén 6200 négyzetméter, kimondottan lovasesemények céljára készített, több nemzetközi versenypályán is bizonyított, speciális talajt biztosító granulátumot terítenek le, ezt 60 kamion szállítja a helyszínre
• A granulátum összetétele: 3 különböző féle homok, többféle geotextília, glicerin, melyet vízzel locsolva kemény felületté alakítanak – tökéletes versenyfelületté
• A körpálya hossza: 500 m
• A versenytáv 2 és fél kör: 1250 m
• A pályát összesen 1 km kordon veszi körül
• 65 ember 6 napon át készítette elő a rendezvényt, a verseny napjain kb. 2000 ember fog dolgozni az eseményen a lóápolótól, a kiállítókon, biztonsági szakembereken és vendéglátósokon át, a közterület-fenntartókig
• Körülbelül 250 ló vesz részt a Nemzeti Vágta programjain

Esélyegyenlőség és biztonság a Nemzeti Vágtán

Geszti Péter kifejtette, hogy az idei évben sokkal nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a lovasok biztonságára, hogy ez a lovas szempontból ismeretlen pálya még biztonságosabb legyen. Ennek érdekében több intézkedést is foganatosítottak.

Az egyik ilyen lépés az volt, hogy a start utáni 100-120 méteres egyenes szakaszt követő első, a tavalyi évben túl éles ívűnek bizonyuló bal kanyart megszelídítették; egyrészt nagyobb ívűre építik és kiszélesítik, másrészt pedig mintegy 10 méterrel hosszabb szakaszon több védőszivacsot fognak alkalmazni.

A lovas világ egyik legnagyobb félelmét a 2008-as Nemzeti Vágtával kapcsolatban a talaj minősége jelentette. A direkt erre a célra kifejlesztett speciális homok-granulátum azonban megállta a helyét, és kiválóan megfelelt a célnak, így idén is ilyen talajon fognak futni a lovak. A zsokék biztonsága, testi épségük megóvása is előtérbe került. A kobak és a gerincvédő használata idén is kötelező. De így idén mér csak olyan gerincvédőt lehet használni, mely a teljes gerincoszlopot és felsőtestet védi; ezt a nyergelőbíró fogja ellenőrizni.

Nem csupán a lovasokra, hanem a lovakra vonatkozó előírások is szigorodtak. Ugyanis a 2009-es Nemzeti Vágtán olyan lóval nem lehet indulni, mely 2006-2007-2008 években 65-nél magasabb general handicap számot ért el. Evvel azt akarják elérni a szervezők, hogy a legkiemelkedőbb galopp-lovak, a "csúcstelivérek" itt ne indulhassanak, ezzel is növelve a nyerés esélyegyenlőségét. Az intézkedéssel tehát nagyobb esélyegyenlőséget kívántak az indulók számára biztosítani; illetve szeretnék elérni, hogy ne csak az angol telivérek szerepeljenek illetve érjenek el eredményeket, hanem a többi hagyományos lófajta is szerepet kaphasson.

Biztonsági tudnivalók:

• A rendezők a lovak biztonságának érdekében arra kérik a látogatókat, hogy tartsák be a szigorú biztonsági előírásokat
• A versenypálya környékén a fényképezéshez ne használjanak vakut
• Az esernyők és a nagyobb méretű transzparensek használatát a pálya közelében mellőzzék

A Nemzeti Vágta elérte célját

A történelmi hangulatú lovasverseny elérte célját. A Nemzeti Vágta a kultúra, a turizmus, a gasztronómia és a történelem jegyében megvalósuló országimázs fesztivállá vált, szigorúan politikamentesen. „Ma már minden ünnepünk túlpolitizált lett.

Míg a lakosság egyik része indulatokkal közelíti meg a jeles eseményeinket, a másik letargikusan, közönyösen. Egyik sem jó. A Nemzeti Vágta már az első alkalommal hangsúlyozta, hogy ez egy politikamentes össznépi ünnep. És erre bizonyítékot is kaptunk tavaly. Bízunk benne, hogy ez idén is megvalósul” – mondta Nemzeti Vágta elnöke, Dr. Tamás István.

Geszti Péter, a Vágta kreatív igazgatója a rendezvény szellemiségét hangsúlyozza:

„Büszkék vagyunk rá, hogy sokan megértették a Vágta szimbolikus jelentőségét és, hogy az idei nehéz évben is sok település ünnepli majd velünk a magyar kultúra és a hagyományok sokszínűségét. Igyekezeteink, erőfeszítéseink eredményeképpen az idei Vágta megrendezésével újabb komoly lépést tettünk, hogy a magyar városok és falvak ünnepe évente visszatérő, szép hagyománnyá váljon, és, újszerű módon iratkozzunk fel Európa turisztikai térképére.”
 
A rendezők több százezer vendéggel számolnak a három nap alatt, amelyre a MÁV START jóvoltából 50%-os vonatjegy-kedvezménnyel utazhatnak az érdeklődők. Magát a lóversenyt, a Hősök terén tribünök és kivetítők segítségével, mintegy 30 ezren láthatják egyszerre élőben. Az esemény döntő mozzanatait az RTL Klub élőben közvetíti június 1-jén.

Az idei tehát „nagyon lovas év lesz” – ahogyan Geszti Péter a sajtótájékoztatón fogalmazott; hiszen a tavaly év végi Világkupa illetve Overdose sikerei révén, mintha valami megmozdult, elindult volna a hazai lovas életben és kultúrában. Nyeregbe hát, Magyarország!

Bizonyítsuk be, hogy valóban lovas nemzet vagyunk!

http://www.lovasok.hu