Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Baji Béla írása a Magyar Permakultúra Szövetség honlapján
A tarack föld alatti inda, azaz hosszú szártagú módosult szár. Vékony, sűrűn elágazó, a talajban vízszintesen növekvő indaféle. Duzzadt csomóiból járulékos gyökereket fejleszt, ezáltal az ivartalan szaporodás fontos eszköze. Jó példa rá a tarackbúza.
Tarackirtás
Azzal az esettel kezdem, amikor egy teljesen, évelő gyomokkal borított
területből akarunk egy zöldségparcellát kialakítani. A dolog lényege az,
hogy a növényt kiéheztetjük, tartalék tápanyagainak felélésére
kényszerítjük. A növények a zöld részeiket napelemként működtetve fogják
fel az életükhöz szükséges energiát, amit aztán testfelépítésükhöz
használnak el, vagy keményítőbe, cukrokba építve tárolnak.
Ha a zöld részeket a fénytől elzárjuk, azaz letakarjuk,
életfolyamataikat egy ideig tovább folytatják, de ahhoz az energiát az
akkumulátoroktól, vagyis a gyökerekben felhalmozott tartalékokból
szívják el. Ez a folyamat egy hét- tíz napig tart, amíg el nem
pusztulnak.
Ezt követően a gyökerek- szintén a tartalékokból- új hajtásokat hoznak.
Ezek két-három hét alatt nőnek meg akkorára, hogy érdemes legyen újra
letakarni őket, amikor is a készletek felélése újra kezdődik. A
legmakacsabb gyomok is két-három ilyen ciklus után kipusztulnak.
A takarás hogyanja-mikéntje, anyaga, időpontja nagyon változatos lehet,
szándékunktól, lehetőségeinktől függően. Ha azonnal akarunk kertet
készíteni, akkor Bill Mollison javaslatát alkalmazzuk: Szerezzünk jó
vastag papírokat, rossz zsákot, ruhát, stb. Ezzel hézagmentesen fedjük a
parcellát, majd kb. 10 cm vastag. földréteggel terítsük, amire korhadt
falevelet, esetleg szénát-szalmát teszünk. Ebben az esetben, az első
évben csak nagyobb magvú, nagytermetű növényeket, palántákat ültethetünk
fészekszerűen. A fészek alatt a takaróréteget késsel át kell szurkálni,
hogy a gyökerek le tudjanak menni. Az instant módszer hátránya az, hogy
meglepően sok papírt, miegymást, és rövid idő alatt sok munkát igényel.
Az első évben csak gyomfojtó növényeket ültethetünk. (Burgonya,
tökfélék)
A legjobb és legkényelmesebb az, ha tudunk majdnem egy évet várni.
Legjobb májusban kezdeni, amikor a zöld részek a leggyorsabban
növekednek, és a talajban van még nedvesség. Az elején elmondottak miatt
a zöld részeket nem szabad levágni, kikapálni, stb. A takaróanyag lehet
fűkaszálék, föld, útban lévő fákról, bokrokról levágott leveles ágak,
vagy ezek kombinációja. Tehetünk bele hulladékpapírt is, vagy bármit,
ami elbomlik. Nem fontos, hogy a takarás tökéletes legyen - van időnk.
Három-négy hét múlva a tarack újra sarjad. Jó, ha a második réteg az
elsőtől eltérő jellegű. Pl., kezdhetünk leveles ágakkal, esetleg egy kis
földet közé dobálva.
Három hét múlva jöhet szalma, vagy fűkaszálék. Ezt
harmadszorra kövesse egy kis föld, vagy komposzt. Ezután már nem sok
évelő gyom lesz a területen. Jól tesszük, ha egy erős kapával, baltával
kombinálva felverjük a területet, főleg, hogy a gallyakat felaprogassuk.
Meglepően könnyű lesz, mert a giliszták már a talajt fellazították Ha
száraz a föld, előtte jól öntözzük be. Egyébként a gallyakat nem kell
kiszedni, nem lesznek útban. Ősszel már ültethetünk facsemetét,
málnasarjat, ribizkét. Tavasszal hagyma és sárgarépa kivételével bármit
vethetünk, ültethetünk, ezeket csak a következő tavasszal, mivel nem
szeretik a friss szervesanyagot, megrothadhatnak.
Az ismertetett két véglet között bármilyen köztes megoldás lehetséges a
kezdés időpontját illetően. Tehát kezdhetünk, később, nyáron, koraősszel
is. Csak az a fontos, ne aszályban, amikor a gyomok lesárgultak, és
úgysem akarnak nőni. Minél később kezdünk, annál alaposabbak legyünk a
takarásokkal, hogy tavasszal kezdeni tudjuk az ültetést.
A tarackirtásnak egyéb, furmányos módszereit is alkalmazom: Nyáron a
felső 15-20cm-es réteget gyeptéglázva leszedem. A gyeptéglákat az előre
odakészített leveles ágakra, papírra, stb. gyökérrel felfele ráhelyezem,
a kiásott területtel szomszédosan. Két-három hét alatt a Nap csonttá
szárítja. Ezalatt a kiásott helyen földben maradt tarackgyökerek pont
kihajtanak., akkor mindkét területet letakarjuk valamivel. Télen, ha
fagy van, de még tudunk ásni, (füves területet tovább lehet) a fenti
módon kiásva a gyeptéglákban is, és a kiásott részen is kifagy a gyom,
ha nem esik rá hó. Kemény fagyos idő beálltakor szoktam ezt tenni, ha
nem várható havazás.
Ha az ágyásainkat előzetes elképzelés nélkül, össze-vissza készítjük, a
kertünk pár év múlva olyan lesz, mintha egy jó nagy vakond össze-vissza
túrta volna. Nálam az újabb ágyások helyének kiválasztása egy
előzetesen kialakított tereprendezési elképzelésnek megfelelően
történik, amely során az eredetileg vízszintes terepen egy esztétikus,és
praktikus domborzat fog hosszabb távon kialakulni. Ennek elveit
ismertetem "Terepplasztika és mikroklíma alakítás" c. írásomban.
Ha a fent leírtakat elég ügyesen végeztük, akkor jobbára csak egynyári
gyomokkal van dolgunk a zöldségparcellában. Ezek csak pár hónapig élnek,
miután elszórták magjukat, elpusztulnak. Ezért kevesebb tartalék
energiát halmoznak fel, (úgymond kisebb az akkumulátoruk), könnyebb
elpusztítani őket, mint az évelőket.
Jó, ha tudjuk, hogy kelésük, növekedésük és magszórásuk időpontját illetően az egynyári gyomok kétfélék:
I. Azok, amelyek kora tavasszal tűnnek a szemünkbe (tyúkhúr,
pásztortáska, rozsnok, ragadós galaj) szeptember-októberben kelnek ki az
első őszi esőkkel, áttelelnek, majd a melegedő tavaszi időben szöknek
szárba, nyár elején magot érlelnek, majd el is tűnnek maguktól.
Többnyire kistermetűek, igazán gondot csak a korai vetésű zöldségeknél
(petrezselyem, sárgarépa, borsó. retek) okoznak.
II. A másik csoport az, amelyik tavasz második felétől kel,
folyamatosan akár őszig. Magjuk nyár végén-ősszel érik be, viszont csak
jövő év tavaszán kel ki. Ilyen a disznóparéj, libatop és a retteget
parlagfű is. Főleg ezekkel van bajunk a zöldségesben.
Általában ne legyen célunk a teljes kiirtásuk, hanem tartsuk egy
többé-kevésbé állandó szinten állományukat. Ez azt jelenti, hogy
magasságuk ne haladja meg a zöldségnövények magasságának harmadát-felét.
Ha pl. egy elgyomosodott parcellából az utolsó szálig kigyomlálunk,
előfordulhat, hogy a mocskospajorok (bagolylepke hernyója) amelyek eddig
a gyomokat rágták, most nekiesnek a káposztának, babnak, paprikának.
Fontos az is, hogy minél kisebb erőfeszítéssel érjük el célunkat.
Például kezdjük először a kapálással a sorok, tövek közén, majd várjunk
egy-két napot, míg a kikapált gyom elfonnyad, és jól látjuk, hogy mit
hagyott meg a kapa. A sorokat, tövek környékét csak azután gyomláljuk. A
kikapált, kigyomlált zöldtömeget felesleges kiszedni, összehúzni,
hagyjuk nyugodtan a helyén. Ha sok a gyom, és kevés az időnk, időt
nyerhetünk azzal, hogy pl. a terület egyik feléről kigyomlált gyomot a
másik felének gyomosan maradt sorközeire szórjuk, és ezzel elérjük, hogy
ezt a felét ráérünk néhány nap múlva gyomlálni.
A parcellák széleit, gyalogösvényeket kaszáljuk, a sorközöket is lehet
esetenként sarlózni, ha már több mint fél méteresek a növényeink
Gyomlálás helyett mulcsozhatjuk is a sorok, tövek közeit. Ezzel
megspórolhatunk egy-két kapálást. Ez akkor célszerű, ha nagyobb
mennyiségben van fűkaszálék, vagy a parcellák, utak széléről kaszált,
gyomlált zöldtömeg. Akármilyen hihetetlen, a mulcsozott területet is
lehet kapálni, igaz, hogy egy kicsit nehezebben mozog a kapa, de
kevesebb a gyom, és ráadásul lágyabb a szára-gyökere, könnyebben kijön.
Ha tartósan esős az idő, inkább mulcsozzunk, mert a kikapált-gyomlált
gyom visszaered. Ha száraz az idő, akkor viszont kapálás előtt két
nappal öntözzük be a parcellát, mert száraz földben sokkal nehezebb
kapálni-gyomlálni.
A fiatal, lágyszárú gyomokat könnyebb eltávolítani, ezért sohase várjuk meg, míg a száruk elfásodik.
Korai vetésű, kistermetű zöldségnövények alá fontos az alapos
gyomirtás. Már vetés előtt két héttel sekélyen kapáljuk át a területet,
majd vetés előtt közvetlen még egyszer. A magvetést szükség szerint
gyomláljuk.
A későbbi vetésű-ültetésű zöldségek parcelláiban április közepéig-végéig
hagyhatjuk nyugodtan nőni a kora tavaszi gyomokat. Amikor elérik a
30-50 cm magasságot, vastagon mulcsozzuk le őket, vagy földdel takarjuk.
Ha kevés az időnk, takarjuk le egy megfelelő méretű használt fóliával. A
Nap kb. két hét alatt kiégeti őket. A maradékot már könnyű lesz
kikapálni. A szárát hagyjuk ott mulcsnak a parcellában. Hordhatunk rá
fűkaszálékot, őszi levelet, ezzel késleltetjük a nyári gyomok kelését,
szárba szökését. Földön kúszó növényeknél (tökfélék, uborka, krumpli)
ágakat is tehetünk a parcellára, ezek megtartják a szárát.
Ha vadkártól kell tartanunk, némileg segít, ha a parcellákat földre
fektetett ágakból képzett sövénnyel vesszük körbe. Ezeket ősszel
fölszedjük, tüzelőként hasznosítjuk, vagy az első részben leírt módon
földdel betemetve nagyobbítjuk velük a parcellát.
|
|
M Imre írta 2 órája a(z) November 25.: a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja blogbejegyzéshez:
Ha még nem döntöttél, akkor... : Adód 1%-ával fejezd ki a ...
M Imre írta 12 órája a(z) Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma képhez:
Egyszer volt egy nagy kolostor Kína egyik részén, ahol ...
M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Háy János: Elem - Szkéné/Ördögkatlan | péntek, 19:00, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. (Törőcsik Mari emlékére) 2024.03.29.
M Imre írta 1 napja a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:
A világ legjobb pedagógusa-díj nyertese, a finn Jukka ...
M Imre írta 1 napja a(z) Kicsivel később: most (tíz éves a Fortepan) blogbejegyzéshez:
Ukrán katonaszobrok – fotókiállítás nyílik a Három Hét ...
M Imre írta 1 napja a(z) Egyszerűen az elnöki kegyelmi eljárásról videóhoz:
Tóta W. Árpádnak még lennének kérdései Varga ...
M Imre írta 1 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:
A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7...
M Imre írta 1 napja a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:
Március 27 – Színházi Világnap 1957. március 27-én volt a ...
M Imre írta 2 napja a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:
„Jelentős változás van előkészülőben az oktatási ...
M Imre írta 2 napja a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:
Zebraszerda | 2024. március 20. https://www.facebook....
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!