Fotó: kep-ter.blogspot.com

A történet mindig ott kezdődik, hogy megnyit az áruház, pedig nem beépítetlen területre épült  - épp ezért ragaszkodom hozzá, hogy ejtsünk pár szót arról is, minek a helyére húzták fel. Érdekes lesz, ígérem: Budapest egyik első mozgókép színháza, az 1912-ben megnyílt Apolló Mozi állt a helyén. Akkor még nem létezett a mai Blaha Lujza tér, ott kezdődött a Népszínház utca, az akkor még álló Népszínházzal szemben.

Ugye, ismerős a jobb oldali épület? (Fotó: egykor.hu)

A Projectograph cég égisze alatt nyílt Apolló Mozi furcsa, kevert műfajú intézményként működött. Az apró, néhány perces jelenetek külső helyszíneit vászonra vetítették, a belső jeleneteket azonban a színpadon játszották. A mozi-orfeum törzsgárdájába tartozott többek közt Kabos Gyula és Gózon Gyula, itt készítette első filmjeit Kertész Mihály.

A mozi 1915-ben alakult kabarévá a Vígszínház későbbi igazgatója, Roboz Imre vezetésével, aki többek közt Berky Lilit és Mály Gerőt is leszerződtette az Apollóhoz. A jelenetek, kuplék, dalok írói között szerepel Karinthy Frigyes, de még Móricz Zsigmond is írt egyfelvonásosokat a kabaré számára. Nevét 1918-ban Apolló Színpadra változtatta, de 1922-ben máris kereshetett új helyet a társulatnak, ekkor kezdték ugyanis építeni a Corvint. (Fotó: mazsike.hu)

 A Corvin Áruház 1926. március elsején nyitotta meg kapuit. Üzemeltetésére a hamburgi M.J. Emden & Söhne cég hozott létre részvénytársaságot 1922-ben. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott. A látszólag egyemeletes homlokzat valójában négy emeletet rejtett maga mögött, ablakai teljes négy emelet magasságban összefüggtek, és ezeket alig észrevehető fabetétek választották el. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikusművész munkái díszítették.

A '30-as években (Fotó: retronom.hu)

Első igazgatója, a többségi német tulajdonos által kinevezett Lewin Miksa német vállalkozó "speciális szaküzletek elmés közösségének" nevezte az áruházat, aminek a 30-as években 52 osztálya volt és három utcára néző 33 kirakatával vonzotta a vásárlókat.

(Fotó: konyves.blog.hu)

Nemcsak hagyományos ruhaboltok, kalapszalon, méteráruüzlet kapott helyet, hanem étterem, kávéház, vasúti menetjegyiroda, gyorsfényképészet, szőnyegbolt, színházjegyeket árusító kioszk, háztartási edényeket forgalmazó üzlet is volt itt. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben, a vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták. 

1931-es árlista (Vízveder 1.68; Sütőlapát 0.95...). Fotó: retronom.hu

1931-ben itt helyezték üzembe az ország első mozgólépcsőjét is. (Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de kényszert érzek, hogy elmondjam: 1926. december 23-án a közelben, a Rákóczi út-Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét.)

Egy '35-ös cikk az áruházról, központban természetesen a mozgólépcső (Fotó: retronom.hu)

1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára így írt az áruházról: „Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött… Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel.”

Úridivat osztály

,

női konfekció osztály,

...és élelmiszer osztály a 30-as, 40-es évek fordulóján (Mindhárom fotó: profila.hu)

"rendeljen póstán!" (Fotó: retronom.hu)

Az áruház 1944 karácsonyán bezárt. Kiégett ugyan, de viszonylag kevés sérüléssel vészelte át az ostromot. Német tulajdonként 1947-ben jóvátétel fejében szovjet tulajdonba került, a magyar állam 1952-ben kapta vissza. Az újjáépítés után az Állami Áruházak csoport tagjaként, néhány évig Budapest Nagyáruház néven működött.

1948-ban, az államosítás után (Fotó: fortepan.hu)

1956-ban sokkal súlyosabb károkat szenvedett az épület, mint a világháború alatt. Az akkori állapotokról sajnos nem találok fotót, találtam viszont egy kis színest:

1956. szeptember 11. Szabad Nép: tv-néző tömeg a Corvin kirakata előtt (Fotó: regiujsag.blog.hu)

haztajidizajn.blog.hu