A KSH adatai szerint ma Magyarországon 3 millió honfitársunk él szegénységben, vagyis az 50 ezer Ft-os létminimum alatt, 

a kétgyermekes családok 35%-a,

a három vagy több gyermekes családok pedig 60%-a él létminimum alatt.

Mottó: „A szegénység elfogadhatatlan, tegyünk ellene!”

A 2010-es év sok szempontból fontos és meghatározó. Nekünk magyaroknak azért, mert tavasszal országgyűlési, ősszel pedig helyhatósági választásokat tartunk. Az év nagy része tehát a tervezés, a kampányok hevében fog zajlani. Nekünk európai uniós állampolgároknak azért is, mert 2010 a 2000-ben meghirdetett Lisszaboni Stratégia megvalósításának határideje. Azaz itt az ideje egy számvetésnek azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyit sikerült elérni a 2000-ben megfogalmazott célkitűzésből, miszerint „meghatározó előrelépést kell tenni a szegénység megszüntetése terén 2010-ig”. Fontos azért is, mert 2011 első felében mi adjuk az Európai Unió soros elnökségét, s ennek fényében folyik majd a felkészülés. Mindezek mellett fontos, mert 2010-et az Európai Unió a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánította.

Hogy miért is fontos nekünk ez az év? Azért mert egy civil kezdeményezés eredménye, hiszen az Európai Szegénységellenes Hálózat és más európai civil szervezetek javasolták évekkel ezelőtt az Európai Bizottságnak, hogy 2010 a szegénység elleni küzdelem éve legyen. Fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy európai szerte egy éven keresztül szó legyen erről a témáról, hogy olyan ügyeket, kérdéseket vessünk fel, amelyek egyébként kevésbé kapnának teret a közbeszédben, hogy azok is halljanak és szólhassanak a szegénység ügyéről, akiket egyébként a téma nem ért el eddig, vagy nem kaptak lehetőséget arra, hogy hallassák a hangjukat.

Az európai év kereteit, a megvalósítás prioritásait és irányvonalait az Európai Bizottság által megfogalmazott Stratégiai Keretdokumentum  szabályozza. Ez a dokumentum határozza meg, hogy milyen szereplőkkel és milyen keretek között kell előkészíteni az évet, illetve koordinálni a megvalósítását. Az európai év tagállami megvalósításához az országok meghatározott mértékű forrást kapnak az Európai Unió költségvetéséből. Ez az összeg az Év „büdzséjének” felét adja, a másik felét minden ország a saját költségvetéséből állja (a teljes keret Magyarországon kb. 160 millió forint lesz).

Az európai év elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet az európai szegénység mértékére, a szegénység elleni küzdelem fontosságára. A teljesség igénye nélkül néhány kiragadott példa az Uniós szinten megfogalmazott célkitűzésekből: ismerjük jobban a jogainkat, csökkenjenek az előítéletek, erősödjön a különböző szereplők (különösen a döntéshozók) elköteleződése a szegénység elleni küzdelem iránt.

Az évre történő hazai felkészülés már 2008 augusztusában megkezdődött, ekkor ültek le a Magyar Szegénységellenes Hálózat és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselői egyeztetni a civil részvétel fontosságáról és lehetőségeiről az év kapcsán. 2009 első felére elkészült a Hálózat saját javaslata az Év ún. Nemzeti Programjára. Ez az a dokumentum, amelyet minden ország elkészített és benyújtott az Európai Bizottságnak jóváhagyásra, s amely az egyes országok terveit tartalmazza az Év megvalósítására vonatkozóan.

Szintén az év elején felállt a – felerészben civil szervezetek, fele részben az államigazgatás delegáltjaiból álló – Konzultatív Testület, s megvitatta, majd jóváhagyta előbb a Nemzeti Program alapelveit, majd magát a teljes dokumentumot.

A dokumentum szerint az Európai Év hazai megvalósításának elsődleges célja a társadalmi és politikai támogatás megnyerése a társadalmi összetartozás ügyének, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek. Az Évvel kapcsolatos alapvető elvárás, hogy olyan változtatások, folyamatok elindítását generálja, amelyek hatása túlmutat a 2010-es éven.

Az Év nemzeti prioritásai:

1. A politikai elköteleződés erősítése

- jogszabályok és döntések szegénységre és kirekesztésre gyakorolt hatásának kiemelt szempontként történő kezelése;
- a meglévő források hatásosabb felhasználása a szegénység elleni küzdelemhez, valamint a lehetőségekhez mérten további források bevonása;

2. A társadalmi tudatosság növelése és véleményformálás

- a szegénység hátterében álló okok, társadalmi folyamatok, helyzetek bemutatása;
- toleranciára nevelés, előítéletek csökkentése;
- folyamatos közbeszéd generálása a szolidaritás növelése, a megoldási lehetőségek feltárása és megvitatása érdekében;

3. A szegénységben élő emberek társadalmi részvételének erősítése

- a szegénységben élő emberek bekapcsolódási lehetőségeinek bővítése a helyi és országos döntéshozatali folyamatokba;
- a szegénységben élő emberek önszerveződésének segítése;
- innovatív módszerek a részvételre, a különböző társadalmi csoportok, a döntéshozók és az érintettek közötti párbeszédre;

Az eddig történtek alapján elmondhatjuk, hogy a 2010-es európai év előkészítése a civil társadalom bevonása mellett zajlott le. A tervek és az eddigi megállapodások szerint a civil szervezetek nem csak a tervezés, hanem az év tevékenységeinek megvalósítása során is kardinális szerepet játszanak majd. Várhatóan az év végén megjelennek a civileknek szóló pályázati felhívások. Érdemes már most azon elgondolkodnia minden érdekelt szervezetnek, hogy milyen programmal, akcióval, hosszabb távú együttműködéssel tudná ő a fenti prioritások megvalósulását elősegíteni.

Márton Izabella
Magyar Szegénységellenes Hálózat
marton.iza@hapn.hu 

Az európai év hivatalos európai honlapja: www.2010againstpoverty.eu

Az év hivatalos magyar honlapja (hamarosan elérhető): www.szegenyseg2010.hu

Az Európai Szegénységellenes Hálózat honlapjának 2010-es évvel foglalkozó része: http://www.eapn.eu/content/view/65/34/lang,en/

Az 2010-es év megvalósítására létrehozott európai civil összefogás honlapja: www.endpoverty.eu