Zol Szilágyi | 2013. jan. 7.
https://www.youtube.com/@zolszilagyi3180

Küldeném Mindenkinek!
___

A három nővér (Lukáts Andor, 1991, részlet)
Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum | 2022. ápr. 1.

Csehov drámája Lukáts Andor rendezésében a késő kádárizmus fáradt kilátástalanságáról és az oroszok kivonulásáról is szól.

Egy emlékezetes jelenet:
Kardos Sándor kreatív kameramozgásokkal, tükröződésekkel, fényjátékokkal varázsolta filmszerűvé a dialógusaiban és színészi játékában teátrális adaptációt. Mása (Tóth Ildikó) és Versinyin ezredes (Andorai Péter) cigizni vonulnak el egy szobába, ám hamar eljutnak a szerelmi vallomásig. A film második felére rátelepedő árnyékos, sötét hangulat itt még intimnek mutatja magát, hiszen arcukat két fénypászma világítja meg. Ám a bensőségesség illúziója hamar szertefoszlik, és amikor megzavarják őket, hirtelen kinyílik a tér, de a kamera a magányos álldogáló Versinyinnel marad, s az ő magára hagyottságát hangsúlyozza ki. Később az ezredes arról beszél, hogy a boldogság csak a jövő generációi számára, a távoli jövőben lesz elérhető, az ő feladatuk pedig az, hogy ezért dolgozzanak. Ez a csehovi gondolat a (rendszer)változásra várva megfásult, ám mégis annak érdekében dolgozó nemzedék életérzését is tökéletesen megfogalmazza.

https://www.youtube.com/watch?v=NfAD81IoVgE

Bővebben a filmről:

https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilmek-filmek/jatekfilm/a-harom-nover.html
___

Én nem tudnék a Vidnyánszkyval tárgyalni." - Lukáts Andor a Klubrádióban (2020.12.04.) | 2020. dec. 5.

Pálinkás-Szüts Róbert második vendége a 2020. december 4-i Reggeli személyben Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, volt a vendég, aki elmondta, miért nem szabad tárgyalni az SZFE vezetőivel, illetve azt is, hogyan éli meg a jelenlegi járványhelyzetet.

https://www.youtube.com/watch?v=PdkFqKRru6E

Az adás hanganyaga:

https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyorsreggeli-szemely-2020-december-04-pentek-0900-sarkadi-balazs-es-lukats-andor-14388
___
Lukáts Andor messziről kezdte a színi pályát: a középiskola után lakatosként, majd dekoratőrként dolgozott, aztán a Pinceszínház amatőr színésze, díszletfestője és színpadmestere volt. 1972-ben lett a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, öt év múlva már a társulat „rendes” tagja, és egyre fontosabb szerepeket kapott. Mintegy két évtizedet töltött a színházban, amelynek szellemisége meghatározó lett számára, mivel ismerte meg azokat, akik egész életére nagyon erős hatással voltak, és akikkel legendás előadásokban játszott együtt, például Peter Weiss Marat/Sade vagy Molnár Ferenc Liliom című darabjában.

1994-től és 2008-ig a budapesti Katona József Színház tagja volt, ahol a színészi munka mellett rendezéssel is foglalkozott. Ő állította színpadra a színház négy évtizedes történetének legtöbbször játszott darabját: Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiáját 1998 októberében tűzték műsorra, és 2018 októberében, napra pontosan húsz évvel a bemutató – a 423. előadás – után vették le a repertoárról.

2008-ban alapította meg a Sanyi és Aranka Színházat az egykori Stúdió „K” színház helyén. (A nevet egy Halász Péterrel, a kísérleti színház legendás alakjával közös, egy hajléktalan házaspárról szóló improvizációs előadás ihlette, amely a Kamrában ment estéről estére.) A színház induláskor meghirdetett fő profilja az abszurd és az opera volt (innen az Apropera kifejezés). A több mint egy évtizedig működött intézményben többek között pályázatot írt, világított, játszott és rendezett, és egy idő után a színház alkotóműhellyel is kiegészült.

Lukáts Andor pályája során egyformán hitelesen alakította a klasszikus és kortárs darabok hőseit. Játszott a Bácskai Júlia által szervezett Pszichoszínház rendhagyó előadásain, színpadra lépett a Radnóti Színházban (Térey János: Protokoll, Gogol: Holt lelkek), a Nemzeti Színházban és a Budaörsi Latinovits Színházban (Pintér: Hazatérés, Moliere: Képzelt beteg.) A Belvárosi Színházban szerepelt a Závada Pál Jadviga párnája című regényéből készült előadásban, az Apa című darabban az Alzheimer-kórban szenvedő címszereplőt alakította, de szerepelt A folyón túl Itália című komédiában, a Rózsavölgyi Szalonban Ibsen Rosmersholm című drámájában, illetve az Örkény Színház Zűrzavar 2045 című előadásában is.

https://papageno.hu/intermezzo/2025/01/elhunyt-lukats-andor/
___

Petőfi Sándor: A magyarok Istene

Félre, kislelkűek, akik mostan is még
Kételkedni tudtok a jövő felett,
Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség
Őrzi gondosan a magyar nemzetet!

Él az a magyarok istene, hazánkat
Átölelve tartja atyai keze;
Midőn minket annyi ellenséges század
Ostromolt vak dühhel: ő védelmeze.

Az idők, a népek éktelen viharja
Elfujt volna minket, mint egy porszemet,
De ő szent palástja szárnyát ránk takarta,
S tombolt a vihar, de csak fejünk felett.

Nézzetek belé a történet könyvébe,
Mindenütt meglátni vezérnyomdokát,
Mint a folyóvízen által a nap képe,
Áthuzódik rajta aranyhíd gyanánt.

Igy keresztüléltünk hosszu ezer évet;
Ezer évig azért tartott volna meg,
Hogy most, amidőn már elértük a révet,
Az utósó habok eltemessenek?

Ne gondoljuk ezt, ne káromoljuk őtet,
Mert káromlás, róla ilyet tenni fel,
Nem hogy egy isten, de még ember sem űzhet
Ily gunyos játékot gyermekeivel!

A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke,
S büntetéseit már átszenvedte ő;
De erénye is volt, és jutalmat érte
Még nem nyert... jutalma lesz majd a jövő.

Élni fogsz, hazám, mert élned kell... dicsőség
És boldogság lészen a te életed...
Véget ér már a hétköznapi vesződség,
Várd örömmel a szép derült ünnepet!

Pest, 1848. április

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1848-F625/a-magyarok-istene-F80A/