Magyarországi Evangélikus Egyház
https://www.youtube.com/channel/UC-4Lu1qpbWfdtaaeUvXNiuw

(30'04")
Szegletkő (2000. március)
A Nobel-békedíjas evangélikus lelkész, teológus, Bach-kutató, orgonaművész és orvos neve sokak számára ismerős. Hafenscher Károly teológiai professzor és Oláh Vilmos sebész orvos, valamint számos, Schweitzer műveiből vett idézet, továbbá a munkásságát megörökítő archív-felvétel segítségével minden korábbinál közelebb kerülhet hozzánk a 125 éve született keresztyén bizonyságtevő alakja. A dokumentumfilm nem egyszerűen az életrajzi kereteket tárja föl, hanem bepillantást enged Schweitzer gondolati rendszerébe is, amelynek egyik pillére az élet tisztelete. Számos példát ismerhetünk meg arról, hogyan cselekedett gondolati rendszerének megfelelően a gyakorlatban mind orvosként és igehirdetőként Lambarénében (Gabon), mind pedig békeharcosként a második világháború idején. Vallotta: „Jézust nem a könyvekből lehet megismerni, hanem a követésből".
Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás, műsorvezető: Gáspár Mónika, operatőr: Zalányi Ferenc H.S.C., rendező: Tóth Béla


A Pál apostol misztikája, az Indiai gondolkodók világszemlélete, és az Élet tisztelete című könyveivel vált világszerte ismertté az 1930-as években.
https://www.antikvarium.hu/konyv/albert-schweitzer-az-elet-tisztelete-90557-0

Szilárd meggyőződése volt, hogy az élet tisztelete a legmagasabb rendű alapelv, ezzel bevallottan ugyanazt az irányzatot képviselte, mint Lev Nyikolajevics Tolsztoj és Mahatma Gandhi. Néhányan Assisi Szent Ferenchez hasonlították, ami ellen nem tiltakozott.

Schweitzer véleménye szerint az élet és a szeretet ugyanazon az alapelven nyugszik: tisztelet az élet minden megnyilvánulása iránt és személyes szellemi kapcsolat a világmindenséggel. Ennek megfelelően, az etika abban áll, hogy minden egyes élőlénynek az élni akarását ugyanolyan tisztelettel kell fogadni, mint a sajátunkat.

Ahogy belépünk a világba, szörnyű dráma játszódik le: mindenki élni akar, és ha együtt nézzük ezeket az egyéni vágyakat, akkor egymással szembefordulnak. Csak a gondolkodó élet az, amely tudatában van a többiek élni akarásának és szolidaritást vállal vele. Ez azonban nem válik valóra, mert az emberi élet nem tud kiszabadulni abból a kényszerből, hogy más ellenében kell megélnie. De egy etikus lény igyekszik kiszabadulni ebből a szorításból, valahányszor csak alkalma nyílik rá.

Schweitzer egész életében az élet tiszteletének a védőügyvédje volt. Úgy vélte, hogy a felvilágosodás kora lezüllesztette saját magát, mert a gondolkodása nem volt elég megalapozott. Ezért az emberiség új reneszánszában és felvilágosodásában reménykedett. Egy olyan emberiségben hitt, amely sokkal mélyebben tudatában van a világegyetemben elfoglalt helyének.

Az élet tisztelete, amely a saját életakarás megismeréséből származik, oda vezeti az egyént, hogy életét más emberek és minden élő teremtmény szolgálatának szentelje. Schweitzer azzal vívta ki a tiszteletet, hogy ezt az elméletét a gyakorlatba is átültette.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Schweitzer