Szabad prédává vált a Balaton-part, és ezt csak erősítené egy készülő szabályozás
narancs.hu 2024. március 12.

Fonyódon államosítani, majd lezárni terveznek másfél kilométernyi Balaton-partot, a Club Aligában a Kádár-sziget mellé Balaton-meder is jár az új, vízpartig érő telkek tulajdonosainak. Itt a tavasz, élénkül a tó környéke: polgármesterek szólalnak fel sorra a Balaton partját szabályozó új terveket kifogásolva, miközben Fonyódon a Nők a Balatonért Egyesület készül demonstrációra, Balatonvilágoson pedig a helyi fürdőegyesület vívja harcát a Club Aliga partjáért.

„Magánérdekeknek kedvez”

Balaton-partjukat féltik azok a polgármesterek is, akik felszólaltak az új Vízparti Terv ellen; a tópart településenkénti újraszabályozásának tervezetét – mely évekre, évtizedekre meghatározhatja a települések Balaton-partjának arculatát – az elmúlt hetekben véleményezhették az egyeztetésekre meghívott polgármesterek és szakemberek. Koncz Imre balatonakali polgármester szerint – aki a hirbalaton.hu-nak nyilatkozott a múlt héten– a zöld területek szabályozása több esetben a magánérdekeknek kedvez a társadalmi érdekekkel és a nemzeti vagyonnal szemben. Például vannak olyan területek, melyeken a helyi önkormányzat szabadon bejárható parti sétányt alakítana ki az alapvető törvényi cél elérése érdekében, amint arra pénze lesz, esetleg állami támogatást kap hozzá – számos esetben ezeket a közcélvárományos területeket eltörölné az új tervezet. Koncz Imre felidézte: több mint húsz éve az SCD Holding (melynek vezetőjeként először tűnt fel a nyilvánosságban Jászai Gellért jelenlegi 4iG-vezér) úgy szerezte meg a balatoni kempingeket a megyei önkormányzatoktól, hogy azoknak a beépíthetősége korlátozott volt, majd a parlament ezt követően ezt megemelte, s az így értéknövekedéshez jutott ingatlanokat az SCD fejlesztés helyett eladogatta.

Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet:

-- a terv szerint csorbulna az önkormányzatok elővásárlási joga a vízparti területekre

(ami akkor is erős jog, ha nincs pénzük, mert így legalább értesülnek róla, hogy mi épül a parton és később akár még visszaszerezhetik köztulajdonba), továbbá fontosnak tartaná, ha a helyhatóságok beleszólhatnának abba, hogy mi létesül a vízben, a partjaik előtt. Fürdőházak, vízisípályák, vízi játszóterek, kikötők, hullámtörők és hasonló létesítmények esetében is ki kéne kérni szerinte településképi szempontból az önkormányzatok véleményét.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szabad-predava-valt-a-balaton-part-es-ezt-csak-erositene-egy-keszulo-szabalyozas-266342
___

Nem lehet kiadni a Lázár-minisztérium új Vízparti Tervét, mert nem tükrözi a minisztérium álláspontját | 2024. 03. 04.
https://24.hu/belfold/2024/03/04/epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-vizparti-terv-nem-nyilvanos/

Válasz

A Kenderföldek Tihanyrév községrészhez tartozó terület, a komp bekötőútjától jobbra eső zöld, erdős részről van szó, ahogy elindulunk felfelé a falu irányába. Tihanynak ez a része a 20. század második felében kezdett beépülni, de máig ritkán lakott maradt

Tósoki Imre (Fidesz-KDNP) polgármester 2006 óta vezeti a községet, amely látványos fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor az elmúlt években a túlméretezett villák is megszaporodtak. A Kenderföldek ügyében Tósoki régóta azon az állásponton van, hogy a problémás terület rendezését egy nagy ingatlanfejlesztéstől várja

Az idők folyamán... a Kenderföldekre a község vezetése megoldatlan problémaként kezdett tekinteni. Annyiban okkal, hogy ökológiai rehabilitációra mindenképpen szükség lett volna, de a település erre soha nem tudott pénzt szerezni. A megoldást ezért az ingatlanfejlesztéstől kezdték várni, de ennek ára van: a zöldterület nagy részének feláldozása. A Tósoki Imre polgármester vezette önkormányzat

-- az egybefüggő területet elkezdte kisebb telkekre darabolni, és ezeket aztán értékesítette.

Az Átlátszó tárta fel néhány évvel ezelőtt a magánosítás folyamatát:
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/04/22/letarolnak-tihanyban-a-balaton-partot-egy-medences-luxusszallo-miatt/
-- Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt

Így... a jelenlegi tulajdonosok valóban mondhatják, hogy ingatlanfejlesztésre kijelölt területet vettek meg, és Futó Péter és Nyíri Viktor cége pedig természetesen építkezni akar. Nem is akárhogy: a legújabb elképzelés szerint 45 egymásra zsúfolódó villatelket alakítanának ki a zöldterület helyén, közel száz lakással. A természetből csak mutatóba maradna meg egy kevés. A Válasz Online úgy értesült, hogy a környezetromboló beruházásnak zöld utat adó megállapodásról ma délután dönt a tihanyi képviselőtestület sebtében összehívott, rendkívüli ülésen.
https://www.valaszonline.hu/2024/03/05/tihany-kenderfoldek-beepites-kornyezetrombolas-balaton-lakopark-omega-99-tosoki-imre/

Válasz

Máshogy pusztul a nád a Balatonban, mint régebben

A hetvenes években a nyílt víz felől fogyott a nádas, most a part közelében.

Pusztul a nád a Balatonban, jellemzően a part közelében – írja a sonline.hu.

A Somogy megyei napilap beszámolója szerint a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetnél nyár eleje óta többen is bejelentették, hogy a tó több pontján, ahol tavaly még nádas nőtt, most egyáltalán nem nőttek ki a nádszálak.

Tóth Viktor, az intézet limnológusa azt mondta a jelenségről, hogy míg a hetvenes, nyolcvanas évek idején a nyílt víz felől pusztultak a Balaton nádasai, most a part közelében zajlik ugyanez. És elsősorban ott, ahol a környezet „erőteljes emberi hatásnak van kitéve”.

-- „Intenzíven feldarabolt részekről van szó, olyanokról, melyeket stégek, csónakbeállók szelnek ketté. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a Balatonban több helyen eltűnt a nád, a helyén megjelent a sás és a gyékény. Ez egyébként egy természetes folyamat, mely évtizedek, évszázadok alatt zajlik le, csak most sajnos felgyorsul” – mondta a limnológus.

Tóth Viktor szerint a nádpusztulást úgy lehetne lassítani, ha hagyná az ember, hogy a Balaton vízszintingadozása természetes módon történjen.

-- Emellett településenként korlátozni kellene a stégek számát.

Az is sokat javítana az állapotokon, ha olyan eljárással vágnák a nádat, ami nem okoz nagy kárt a tövében.

A lap szerint bár most alacsony a Balaton vízszintje, ez nem kritikus állapot, hiszen szerdán 97 centimétert mértek, tavaly ilyenkor 70-et, a sokéves átlag pedig 84 centiméter.
https://magyarnarancs.hu/belpol/mashogy-pusztul-a-nad-a-balatonban-mint-regebben-261838

Arról, hogy többek között milyen emberi tevékenység alakítja át a Balatont, ez a cikkünk szól:
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terkepen-mutatjuk-hogyan-epiti-korbe-a-ner-a-balatont-260005

Válasz