Amikor néhány napja Magyarországra látogatott Hszi Csin-ping, Kína teljhatalmú ura, a magyar rendőrség újfent vegzálta a tibeti aktivistákat. A Telex erről is kérdezte Orbán Viktort, aki a korabeli parlamenti csörtét felidézve, hű maradt 2011-es önmagához:

-- „Itthon véleménynyilvánítási szabadság van, de az ideérkező vendégeket megilleti a vendégjog. Ezt a két jogot kell összehangolni”

– fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: nem engedik meg, hogy a Magyarországra érkező vendégek látogatásának értékét lerombolják, ezért „térben elválasztják a tiltakozókat és a vendég üdvözlését.”

A miniszterelnöki érvelés több sebből is vérzik.

A Sólyom László-féle Alkotmánybíróság talán legfontosabb alapjogvédelmi döntése, a 13/2013. (VI. 17.) AB. határozat nyomán ma is felhívható 30/1992. (V.26.) AB. határozat foglalkozott az orbáni „két jog” ütközésének esetével: „Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el.”

Jelen esetben azonban szó sincsen két jogról: a miniszterelnök által emlegetett „vendégjogot” ugyanis az Alaptörvény nem ismeri. Ebben a döntésben a testület azt is rögzítette, hogy a véleménynyilvánítási szabadság egy „kommunikációs anyajog”, kapcsolódik hozzá a gyülekezési jog is. Az Alkotmánybíróság ugyanitt fejtette ki az úgynevezett szükségesség-arányosság tesztet is. („Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.”)

Ez azóta belekerült nem csak a „látható alkotmányba” (Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés), hanem a hatályos gyülekezési törvény 13.§ (1) bekezdésébe is. A 30/1992. AB. határozat egyik örökérvényű tétele pedig arról szól, hogy a kommunikációs jogok a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védik, mert egyedül ez felel meg annak az ideológiai semlegességnek, amelyen az 1989–90-es rendszerváltó alkotmányozás alapult. Amikor a 2006-os rendőrterrort követően „a szabadság városát” vezető Demszky Gábor a többi között az erősítők helyhatóság engedélyeztetését írta elő, az erről szóló fővárosi rendeletet indítványomra az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A ma is hivatkozható 4/2007. (II.13.) AB. határozat ezt mondja ki:

-- A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények elválaszthatatlanul kapcsolódnak a demokratikus nyilvánosság értékéhez, e rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. (…) „Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl.

Az orbáni „térben elválasztásról” a Kúria május 13-án ítéletet mondott és – keresetünknek helyt adva – az arról szóló rendőrségi határozatot megsemmisítette. A kúriai döntés elvi tartalma így szól: „Ha a gyülekezési hatóság a közrend védelme érdekében korlátozza a gyűlés megtartását, határozata indokolásában értékelnie kell, hogy a gyűlés mennyiben érinti a közrendet, a korlátozás vagy megtiltás nélkül milyen mértékben sértené azt, továbbá, hogy az enyhébb korlátozások – ha van ilyen – miért nem vezetnének eredményre. Mindezen szempontok okszerű értékelésével a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó határozat felel meg a gyűlés megtartásának feltételeit előíró döntéssel szemben támasztott törvényi követelményeknek.”

Orbán Viktor korábban maga jelentette be, hogy Magyarországon nem lesz Gáza melletti szolidaritási tüntetés.

-- Ahogyan a miniszterelnök a jogkorlátozásokat kezeli akkor, ha a jogkorlátozástól konkrét politikai – a gyülekezési jog korlátozása esetén rendre elsősorban külpolitikai – hasznot remél, pontosan mutatja viszonyát a jogállamhoz.

A jogállami működésnek az a lényege, hogy a legitim módon meghozott szabályok – és különösen az alkotmányos játékszabályok – mindenkire, így a számunkra ellenszenves és szimpatikus nézeteket képviselő személyekre is egyformán érvényesek, továbbá feltétlenül – értsd: a hatalom aktuális érdekeitől függetlenül – érvényesülnek, tehát akkor is áthághatatlan korlátot jelentenek a hatalom számára, ha a korlát áthágása pillanatnyilag jó ötletnek látszik.
https://24.hu/belfold/2024/05/15/tibet-kina-vendegjog-alkotmany-alapjogok-orban-viktor-elemzes-velemeny/
___

Nem jön vissza Hszi Csin-ping...
https://www.youtube.com/live/-l0cMqN56dg?si=V2LEql_oZRY7bINP&t=2696

Előzmény

Válasz

Ma este megérkezik Budapestre a kínai kormányküldöttség, emiatt péntekig komoly közlekedési dugókra számíthatunk. A hírt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján közölte MTI-vel. Eszerint lezárások várhatók május 8-án, szerdán várhatóan 19 és 20 óra között, valamint május 10-én, pénteken 16:30 és 17:30 között, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető utat 30-40 percre lezárják.

A Budai Vár forgalomkorlátozása május 8-án, szerdán este, május 9-én, csütörtökön egész nap tart. Ahogy május 10-én, pénteken napközben 10 és 17 óra között a Budai Várban is. A Budai Vár a Deák Ferenc tér felől a Dísz térig közlekedő 216-os autóbusszal, a Széll Kálmán tér felől a csak Kapisztrán térig közlekedő 16A és 116-os buszokkal érhető el. A 216-os autóbusz forgalmát több esetben is megállíthatják 10-15 percre. Hosszabb zárás esetén a járat terelve közlekedik, a Dísz tér helyett a Krisztina térig jár.

Május 10-én, pénteken 11:30 és 14 óra között több alkalommal 30-40 percre korlátozásra kell számítani a Krisztina körúton és a budai felső rakparton. De várakozásra és hosszabb menetidőre kell számítani az 19-es, a 41-es, a 47-es, a 49-es és az 56A villamosok esetében. Ahogy az 5-ös, a 7-es, a 8E, a 107-es, a 108E, a 110-es, a 112-es, a 133E, a 153-as és a 154-es autóbuszok forgalmában is.

A közúti lezárásokról részletes információk a police.hu weboldalon találhatók.
https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/utinfo/forgalmirend-valtozasok

A valós idejű közlekedési változások folyamatosan frissülnek a közösségi közlekedéssel kapcsolatosan a BKK Info oldalon.
https://bkk.hu/bkk-info/

A közúti információk pedig a BKK Info – Közút oldalon
https://kozut.bkkinfo.hu/
is olvashatók...
https://acnews.hu/leterdel-budapest-kozlekedese-pentekig-a-kinai-delegacio-miatt/

Bővebben:
https://bkk.hu/hirek/2024/05/kozlekedesi-valtozasok-a-fovarosban-szerdatol-pentekig-delegacio-kozlekedese-miatt.12600/

Válasz

A tibetiek ügyével szimpatizáló sok szervezet is létrejött globálisan. Magyarországon például a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ működik, ami a Városháza téren tart többnapos, sátras-kitelepülős demonstrációt Hszi Csin-ping magyarországi látogatása alatt.

Hendrey Tibor, a társaság alapító elnöke azt mondta a Telexnek szerdán, hogy alapvetően „a konvoj útvonalára szerettünk volna foglalni, hogy valamilyen módon szembesítsük a kínai vendéget avval, hogy Magyarországon sokan gondolnak Tibet helyzetére”. Végül nem kaptak olyan útvonalra engedélyt, aminél legalább látótávolságra került volna az elnöki konvoj. Próbálkoztak a Dózsa György téren, a Hess András téren is, de ezt a helyet kapták meg. Hendrey ennek is örül, sok a turista, az érdeklődő, forgalmas a környék.

Balog Zoltán akkori emberi erőforrások miniszter 2008-ban még törvényjavaslatot nyújtott be a tibeti szempontok figyelembe vételéről. A javaslatból akkor nem lett semmi (bár még Kőrösi Csoma Sándorra és 1956-ra is hivatkoztak indoklásakor). A 444 emlékeztetett 2017-es cikkében, Li Ko-csiang akkori kormányfő 2008-as látogatásakor Balog még tibeti zászlót lengetett a Kossuth téren, szűk évtizeddel később már jogosnak nevezte egy Tibet-párti tüntető leteperését. Pont abban az évben ítélt meg félmillió forintot kamatostul a Kúria Hendreynek egy korábbi hasonló leteperésért.

-- „ha én a járdán állok, és felemelem a tibeti zászlót, akkor engem se a kínai, se a magyar rendőr ne teperjen le”.

Szerda este Franciaország és Szerbia után Magyarországra érkezik Hszi Csin-ping kínai elnök, akinek szuperhatalmi politikájával sokan nem értenek egyet. Az egyet nem értők egy jelentős rétegét a Kínában élő, erőteljes eszközökkel asszimilálódásra késztetett kisebbségek adják, mint például a tibetiek. 1950 óta több, elbukott Kína-ellenes felkelés zajlott le a régióban, sokan pedig száműzetésbe kényszerültek.
https://telex.hu/belfold/2024/05/08/hszi-csin-ping-latogatas-tibetet-segito-tarsasag-tuntetes-varoshaza-ter
___

Durva, de ez megy épp a budai Várban | 2024. május 8.

„Üdvözöljük Hszi Csin-ping elnököt, aki Magyarországra látogat”. A Google Translate szerint ez áll a molinón, amit vörös baseballsapkás, vörös zászlót lengető kínaiak tettek ki a budai Várban arra a kordonra, ami előtt várhatóan elhalad majd a kínai elnök konvoja.

Hogy pontosan kicsodák ezek az emberek, az egyelőre nem világos, de több olvasónk is jelezte, hogy az I. kerület több pontján találkozott velük, dobozokból osztottak nekik zászlókat és sapkákat.

-- A Karmelita és a Sándor-palota felé vezető utat elkordonozták, a zászlólengetők a kordonon kívül várakoznak.
-- Persze vannak köztük olyanok is, akik inkább mobiloznak, amíg nem kezdődik az akció.
-- Aki megszomjazna, kaphat vizet is.

Hszi Csin-ping Franciaország és Szerbia után érkezik Magyarországra, programjaiból a nyilvánosság keveset láthat, de útlezárásokból sokan érezni fogják, merre jár éppen a kínai elnök.

A látogatás ellen a Tibetet Segítő Társaság is tiltakozik.
https://telex.hu/zacc/2024/05/08/budai-var-hszi-csin-ping-latogatas-budapest-kinaiak-zaszlok

Válasz