sulthanwargha | 2012. márc. 15.
https://www.youtube.com/@sulthanwargha
___

Összeszedtünk egy csokornyi érdekességet a szőrmentén Jézus Krisztus megszületésével és későbbi életével is foglalkozó kultfilmről.

Brian eredetileg a 13. apostol lett volna, aki folyton lemarad Jézus életének legfontosabb pillanatairól. A filmet istenkáromlás miatt számos helyen indexre tették, Svédországban viszont így reklámozták: „olyan vicces film, hogy Norvégiában betiltották!” A port.hu írása.

I. Eredetileg sokkal inkább Jézus életéről szólt volna a Brian élete. A film jól ismert helyzetkomikuma az, hogy Brian (Graham Chapman) a véletlenek összjátéka folytán pont ugyanott és ugyanakkor született (majd halt meg végül), ahol Jézus Krisztus. A Terry Jones rendezésében elkészített film első verziója azonban még úgy nézett ki, hogy Brian a 13. apostol, aki folyamatosan lemarad Jézus életének minden fontos pillanatáról, egyebek között az utolsó vacsoráról is. Ehelyett a végső változatban Krisztus mindössze két alkalommal jelenik meg a filmben: először a jászolnál (amikor a napkeleti bölcsek először tévedésből nem előtte hódolnak, hanem Brian előtt), majd pedig a hegyi beszéd elmondásakor.
...
III. George Harrison nélkül sosem készült volna el a film. A The Beatles legendás gitárosa, a Monty Python társulat jó barátja és elkötelezett rajongója a saját pénzéből invesztált egy komolyabb összeget (egészen pontosan 4 millió dollárt) a forgatási előkészületekbe, miután az EMI Films https://www.youtube.com/watch?v=jbZRNM-9RKokihátrált a produkcióból a vallásos téma érzékenysége miatt. Harrison ehhez létrehozott egy saját filmstúdiót Handmade Films néven, de nem csak producerként járult hozzá a kultfilm létrejöttéhez, hanem egy cameo szerep erejéig is feltűnt benne: ő az alábbi jelenetben a piros burnuszt viselő alak a jobb oldalon.
https://www.youtube.com/watch?v=jbZRNM-9RKo
...
IV. Számos országban tiltólistán volt a film. A Brian élete ugyanis egyesek szerint nem más, mint a szervezett egyházak nyílt provokációja, így nem egy országban istenkáromló és szentségtörő alkotásnak bélyegezték meg a maga korában, amit a „cenzúrának be kellene tiltania". A filmet Nagy-Britanniában néhány város vezetősége indexre tétette - ezt azonban könnyű volt kijátszani, mivel a nézők egyszerűen átutaztak egy másik város mozijába, és ott vettek rá jegyet. Írországban nyolc, Norvégiában egy évig nem engedélyezték a vetítését - Svédországban viszont pont ezen utóbbi döntés miatt így reklámozták a Brian életét: „olyan vicces film, hogy Norvégiában betiltották!". Olaszországban egészen 1990-ig nem mutatták be.
...
VII. Míg a Gyalog-galopp már '76-ban szinkronos verziót kapott, a Brian élete nehezen találta meg az útját Magyarországra. Bár a rendszerváltás környékén már idehaza is játszotta a filmet néhány mozi (lásd alább, az 1990-es Filmvilág-cikkből vett idézeteket), átütő sikert csak azután aratott, hogy a Flamex/Interstar forgalmazásában 1995-ben megjelent VHS-kazettán. Az ehhez készített kultikus szinkront valamikor 1993 és 1995 között rögzítették (ennél pontosabb adatot még a témában igen precíz ISzDb adatbázis sem tud), amely számos szólásmondássá nemesedett, a köznyelvbe mára szervesen beépült idézettel gazdagította a magyar kultúrát a Mit adtak nekünk a rómaiak?-tól kezdve a Dobjátok a padlóla le!-ig.
...
X. A Filmvilág évtizedek óta csakis szuperlatívuszokban beszél a Brian életéről. Takács Ferenc például ezt írta a filmről 1990-ben a patinás szakfolyóiratba: "(...) a Monty Python-mozik gondosan reprodukálják ezeknek a történeteknek a vizuális sztereotípiáit, mindazt, amit a néző - ilyen vagy olyan formában - már számtalanszor látott ezen tartós kulturális cikkek fogyasztójaként, (...) így „hozza" a Brian élete az utóbbi évtizedek Krisztus-filmjeinek sívó homokját, biblikus rongyait, gubancos szakállait, piszkát, vérét és verítékét, mégpedig bámulatos pontossággal. Tetejébe még némi profetikus előrelátással is: Scorsese vagy Zeffirelli újabb keletű Jézus-produkcióit elnézve azt kell mondanunk, hogy sokat nem sikerült frissíteni a Krisztus- történet ábrázolásának áporodott vizuális kliséin azóta, hogy Monty Python-ék 1979-ben elkészítették a Brian éléét".

Géczi Zoltán pedig efféle dicshimnuszokat zengett róla 2017-ben: "(...) kompozit anyag, tisztes forgatókönyvvel rendelkező, dramatizált vígjáték, amelyet nem éppen alaptalanul szokás a Pythonok legjobban sikerült filmjeként emlegetni. A rendezői széket egyéb jelentkezők híján Terry Jones foglalta el („Az összes munkát én végeztem, és cserébe azt kaptam, hogy folyton csak rinyáltak."), aki képes volt kézben tartani a projektet, így - szemben a debütáló tétellel - a júdeai Brian sosemvolt csodatevéseit és mártíromságát megéneklő, mai szemmel nézve felfoghatatlanul provokatív mozi már korántsem tűnik szkeccsfilmnek".

A teljes cikk:
http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/21507/