Vegyszerek a tányérunkon; rengeteg szermaradványt találtak az élelmiszerekben | 2025. augusztus 18.

Megdöbbentően sok, több mint 825 ezer esetben mutatott ki mezőgazdasági vegyszereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszermintákban tavaly. A vegyszerek koncentrációja zömében a megengedett maximális értékek alatt maradt, ugyanakkor rég betiltott mérgeket is találtak a mintákban.

A NÉBIH 300-350 különböző peszticid-hatóanyag jelenlétét vizsgálja évről-évre hatósági élelmiszer-ellenőrzések során, illetve panaszok esetén. Az elmúlt három év statisztikáit június végén tette közzé a hivatal azért, „hogy a kutatók, a szakemberek és maguk a fogyasztók is hiteles, naprakész információkhoz juthassanak a növényi és állati eredetű élelmiszerek biztonságáról”.

Peszticidek alatt a rovarölő-, gyomirtó-, gombaölő-, algaölő- és rágcsálóölő-szereket értjük. Ezek bizonyos koncentráció felett veszélyesek lehetnek az emberi egészségre is, ezért vizsgálják a hatóságok a jelenlétüket az élelmiszerekben és az ivóvízben.

A 2024-ben elvégzett vizsgálatok során összesen 825 427 esetben talált mezőgazdasági vegyszereket a NÉBIH az élelmiszerekből, növényekből és talajból vett mintákban.

Az észlelt esetek jelentős része a kimutatási határ alatt maradt, ami azt jelenti, hogy szabványos analitikai módszerekkel ugyan kimutatható az adott szer, de túlságosan kis mennyiségben van jelen ahhoz, hogy pontos értékét megbízhatóan mérni lehessen.

Kimutatási határ felett „csak” 2182 esetben mérték mezőgazdasági vegyszerek jelenlétét növényi és állati eredetű termékekben tavaly. A 2182 eset több mint felét Magyarországon termesztett növényekben mutatták ki, azonban termékenként eltérő a származási országok köre.

Például az alma esetében a növényvédő szereket tartalmazó minták 61 százaléka Magyarországról, 33 százaléka Lengyelországból, a többi Olaszországból érkezett. Hasonló volt a magyar termékek aránya a paprika esetében is, a minta többi része pedig Egyiptomból, Marokkóból és Spanyolországból származott. A déligyümölcsök esetében értelemszerűen nem jellemző a magyar eredet: a peszticideket tartalmazó grapefruit-ok több mint kétharmada Törökországból jött.


Egészségügyi okok miatt limitálják a megengedett mennyiséget

Az uniós rendelet meghatározza az emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékekben megengedett növényvédő szer maradékok maximális mennyiségét.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/AUTO/?uri=celex%3A32005R0396

Ezt elméletileg úgy számítják ki, hogy az adott szermaradék ne okozzon egészségkárosodást sem rövid-, sem hosszútávon, semmilyen korcsoport (csecsemők, idősek stb.) esetében sem.

Ez azonban nehezen határozható meg egzakt módon, ahogy például a glifozát rákkeltő hatásáról egy évtizede folyó vita is mutatja. Cikksorozatunk korábbi részében szakértők elmondták, hogy

https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/05/06/az-ivovizben-is-kimutathato-a-glifozat-es-mas-peszticidek-jelenlete-magyarorszagon/

-- komoly kockázatot jelent az ún. koktél-hatás is: a különböző, akár több száz vegyszer maradékának együttes hatása ugyanis egyáltalán nem ismert.

A 2024-es ellenőrzés eredményei szerint 27 esetben mutatott ki a NÉBIH a maximális megengedett értéken felüli koncentrációt. Törökországi citrom, ukrajnai tea, indiai kurkuma, argentin körte, szlovákiai mák, marokkói paradicsom, valamint magyarországi paprika, szőlő, búza, körte, méz és uborka akadt fenn a szűrőn.

A megengedett maximális értékek túllépése esetén a hatóság eljárást indít a termelővel vagy – külföldi élelmiszer esetén – az első magyarországi forgalmazóval szemben, és bírságot szab ki. Az előírásoknak nem megfelelő termékeket megsemmisítik. A feltárt túllépések elkövetői jellemzően kisebb kereskedelmi cégek voltak 2024-ben, ugyanakkor a SPAR és a TESCO is megtalálható a jogsértők listáján.


Tiltott szereket is találtak

A közzétett eredményekben meglepő módon jelentős számban találhatóak olyan mezőgazdasági vegyszerek is, amelyeket évekkel, vagy akár évtizedekkel ezelőtt betiltottak.

Számos esetben mutatták ki például a metoxifenozid, a tiakloprid, a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok jelenlétét az élelmiszerekben, amelyek használata és forgalmazása 2020 óta tilos az egész EU-ban. Ennek ellenére a tavalyi ellenőrzéskor magyar szőlőben, magyar körtében és szlovákiai mákban is találtak ilyen vegyszereket.

Már 1967-ben betiltották Magyarországon a DDT nevű rovarmérget, ugyanakkor a 2024-es mintavétel során 2060 esetben észlelték a szer jelenlétét (alacsony koncentrációban, azaz a kimutatási határ alatt). Ebből 1469 esetben magyarországi eredetű termékről volt szó. Kimutatási határ felett csak nyolcszor mértek DDT-t: három esetben állati belsőségből, két esetben halból és három esetben talajból vett mintákban. Ezek mindegyike magyarországi eredetű volt.

Feltételezett rákkeltő hatása miatt hosszú évek óta napirenden van a glifozát nevű gyomirtó-szer betiltása is. Glifozátot összesen 357 esetben mutatott ki a NÉBIH az élelmiszermintákban, ezek kétharmada Magyarországon termesztett vagy tenyésztett termék volt. A szer koncentrációja azonban mindössze négy esetben lépte túl a kimutathatósági határt, egyik sem emberi élelmiszerek, hanem lucerna, fű és egy tuja esetében. Ez utóbbi esetében azonban extrém magas értéket mért a hatóság.

A tiametoxam nevű a neonikotinoid rovarölő szer szabadföldi alkalmazása 2019 óta tilos az Európai Unióban, azaz csak zárt körülmények között (pl. üvegházban) szabad alkalmazni, hogy ne kerüljön a méhekre és egyéb beporzókra. A tiametoxamot tavaly 2212 esetben észlelte a magyar hatóság a kimutatási határ alatt, és 12 esetben mérték a kimutatási határ felett. Ebből 5 esetben Magyarországról származó termékekben (uborka, szamóca, brokkoli, búza) mutatták ki a szert. A többi esetben EU-n kívüli országokról volt szó (Kína, India, Ukrajna), ahol megengedett lehet a tiametoxam használata.

Az EU-s szabályozás lehetővé teszi, hogy a hatóságok egyedileg, legfeljebb 120 napra engedélyezzék a gazdálkodók számára a már betiltott vegyszerek használatát is. A PAN Europe nemzetközi civil szervezet korábbi kutatása megállapította, hogy 2019 és 2022 között az EU területén összesen 236 esetben adtak ki ilyen szükséghelyzeti engedélyt a nemzeti hatóságok. A szerzők szerint ugyanakkor a derogációk jogszerűtlenül lettek kiadva, mert egyrészt a kérelmek nem igazolták valódi szükséghelyzet fennállását, másrészt az összes esetben létezett alternatívája a betiltott szernek.

https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/08/18/vegyszerek-a-tanyerunkon-rengeteg-szermaradvanyt-talaltak-az-elelmiszerekben/

Válasz

Uniós pénzből jól megtolták az eddig tetszhalott magyar állami élelmiszervédjegyet | 2025. március 13.

Az utóbbi hetekben az óriásplakátoktól kezdve a tévéreklámokig hirtelen elárasztotta a kommunikációs csatornákat a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyet népszerűsítő kampány. Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi ez, honnan került elő ilyen hirtelen, és mennyire vehető komolynak.

A KMÉ védjegy jogosultja az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft., amely az állami Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 100 százalékos leányvállalata. A védjegy a szabályzata (pdf) alapján meglepő módon már 2020 januárja óta létezik, de ezek szerint az első öt évben nem sikerült nagy ismertséget szerezni neki. A Nébih azt mondta nekünk, hogy amit látunk, az is csak egy időszakos projekt, a kommunikációs kampányra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kaptak forrást.

A nagyobb ismertségre elég nagy szükség is lesz, hiszen

-- eddig összesen mindössze 167 termék kapta meg a védjegyet,

de jelenleg

-- csak 150-nek van érvényes szerződése (a három évre szóló használati jog leteltével vélhetően 17 terméknél nem akarta vagy nem tudta meghosszabbítani a szerződést a gyártó).

Nagy tolongás éppenséggel most sincs a védjegy körül, a Nébih tájékoztatása szerint jelenleg mindössze három új termék tanúsítása és öt termék tanúsításának megújítása zajlik.

Az ehhez hasonló (állami vagy szakmai, esetleg piaci) megkülönböztető jelzések megítélésénél mindig felmerül, hogy mennyire tekinthető komolynak, hiszen a tanúsítási folyamatot, majd a védjegyhasználati díjat is a gyártó fizeti, a pecsétet kiadó szervezetnek pedig anyagi érdeke, hogy minél több terméket elfogadjon. A szakmai visszajelzések alapján azonban úgy tudjuk, hogy a KMÉ-t alapvetően nem érheti ilyen kritika. A Nébih azt közölte, hogy eddig hét terméket nem fogadtak be, tehát még arra is akad pár példa, hogy a gyártó hajlandó lett volna fizetni, de nem kapta meg a védjegyet.

Sokkal képlékenyebb területre érünk, ha azt próbáljuk kideríteni, hogy a KMÉ keretrendszerében mit jelent a kiváló minőség. Úgy tűnik, hogy a termékeknek a szabályzat szerint inkább egy relatív, mintsem abszolút versenyben kell nyerniük, hiszen a főszabály szerint rendelkezniük kell

-- a megszokottnál kedvezőbb, olyan pontosan azonosítható és értelmezhető tulajdonsággal, amellyel kiemelkedik az azonos vagy hasonló termékek kínálatából.

Ezt az egyediséget egy bíráló bizottság dönti el, amelynek hat állandó tagja van, négyet állami hivatalok delegának, egyet-egyet pedig az élelmiszergyártók és a kereskedők. A bírálatokban még három speciális, az adott ágazatból meghívott tag is részt vesz.

A jelenlegi védjegyes termékkörben laikusként legfeljebb azon lehet morfondírozni, hogy mitől tűnik ki a többi közül például egy boltlánc saját márkás, teljesen átlagosnak tűnő, hétköznapi fogyasztóként a többitől lényegesen semmiben nem különböző literes friss teje, túrója vagy tejfölje.

https://g7.hu/elet/20250313/unios-penzbol-jol-megtoltak-az-eddig-tetszhalott-magyar-allami-elelmiszervedjegyet/

Válasz

Fémreszelék miatt visszahívja a Müller a citromos Fantákat | 2024. október 25.

Fémreszeléket tartalmazhatnak, ezért visszahívja a forgalomból a citromos Fantákat a Müller Drogéria Magyarország Bt. – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtöki közleményében az MTI-vel.

A közlemény szerint mindez egészen pontosan a fél literes Fanta Zero Lemonra vonatkozik. A visszahívott termékek minőségmegőrzési ideje 2025.02.04-04.12, a dátum alatt „WP” felirat olvasható. A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy az üdítőt ne fogyasszák el, bármelyik Müller üzletbe vissza lehet vinni, az árát pedig blokk nélkül is visszatérítik.

https://telex.hu/gazdasag/2024/10/25/fanta-termekvisszahivas-fem-nebih

Válasz

Rovarirtószer kerülhetett egy ételbe, visszahívta a Tesco | 2024. október 22.

Rovarirtószer lehetséges jelenléte miatt fehérbabot hívott vissza a forgalomból a Tesco-Global Zrt. - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden.

A visszahívás az 500 grammos kiszerelésű, Tesco fehérbab elnevezésű, 2025. szeptember 26-i minőségmegőrzési idejű termékre vonatkozik.

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy a terméket ne fogyasszák el. A visszahívásban érintett fehérbab bármelyik Tescóba visszavihető, árát blokk nélkül is visszatérítik.

https://444.hu/2024/10/22/rovarirtoszer-kerulhetett-egy-etelbe-visszahivta-a-tesco

Válasz

Konteós csoportokban (és a IV. Budapesti Nemzetközi Covid Konferencián is) fel-felbukkan egy elmélet arról, hogy a Rainforest Alliance és a Apeel címkéi azt mutatják az élelmiszereken, hogy azok mérgezettek, károsak vagy „mRNS van bennük”. | álhír

A kis béka nem mérgezett

A kis zöld béka a Rainforest Alliance logója, ez jelzi egy terméken, ha az megfelel a nonprofit szervezet környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági feltételeinek. Jellemzően gyümölcsökön, kakaótartalmú ételeken, teákon és kávékon bukkan fel, és azért a béka a jele, mert tudósok a békát egyfajta bioindikátornak tartják – ha valahol egészséges a békapopuláció, ott valószínűleg a környezet is az, és fordítva. Fontos megjegyezni, hogy a békás logó nem azt jelenti, hogy az adott termék teljes egészében megfelel a Rainforest Alliance feltételeinek, hanem azt, hogy egy-egy összetevője (például a kakaó vagy a kávé) származását tanúsítják.

A Rainforest Alliance-t (néhány elmélettel ellentétben nem Bill Gates, hanem) Daniel Katz alapította 1986-ban, 24 évesen. Bill Gatesnek nincs tulajdonrésze, vezetői pozíciója és semmilyen befolyással nem bír a szervezetben. A Bill és Melinda Gates Alapítvány azonban valóban támogatta a Rainforest Alliance-t 16 évvel ezelőtt, 2007-ben, a mezőgazdaság fejlesztésére egészen pontosan 5 343 025 dollárral, 53 hónapos végrehajtási idővel. Ez egy egyszeri összeg volt, azóta nincs nyoma, hogy Bill Gates bármilyen módon belefolyna a szervezet munkájába.

A Rainforest Alliance bevételei jelentős részben jogdíjakból érkeznek (több mint 55,6 millió dollár), ezután következnek az állami támogatások (több mint 20 millió dollár), majd ezt követik csak az alapítványok és vállalati támogatások (7 millió dollár), ennek képezi részét Bill Gates alapítványának támogatása is.
https://telex.hu/ellenorzo/2023/09/08/rainforest-alliance-beka-logo-elelmiszerek-atrazin-mrns-apeel-konteo-bill-gates

Válasz

Ezeket a termékeket ne fogyassza el

-- Mogyi márkájú 70 grammos Mexicorn sózott, chilis ízű pirított kukoricaszemek. Minőségmegőrzési idő: 2023. november 10., 2023. november 11., 2023. december 22., 2023. december 23., 2024. január 12., 2024. január 17., 2024. január 26., 2024. január 31.

-- Mogyi márkájú 70 grammos Mexicorn sózott, pirított kukoricaszemek. Minőségmegőrzési idő: 2024. január 10., 2024. január 23., 2024. január 30.

-- Mogyi márkájú 80 grammos Snack Mix sörös termék. Minőségmegőrzési idő: 2023. november 18., 2024. január 20.

-- A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. által forgalmazott 250 grammos SPAR Snack-mix chili termék. Minőségmegőrzési idő: 2023. november 11.

-- A Penny-Market Kft. által forgalmazott 70 grammos SALTY chilis, pörkölt kukoricaszemek. Minőségmegőrzési idő: 2023. november 15., 2023. november 21., 2024. január 23. és 2024. január 24.

A Nébih azt kéri, hogyha valaki vásárolt a fenti azonosító adatokkal rendelkező termékekből, ne egyen belőlük! A problémás rágcsálnivalókat visszahívják és kivonják a kereskedelmi forgalomból.
https://velvet.hu/perfekt/2023/06/22/rakkelto-nasi-figyelmeztetes-hatosagok-termek-visszahivas-bolt-nebih-porkolt-kukorica/

Válasz

A méh, a legfontosabb rovar a Földön.
Tudtad, hogy a világ egyik első érméjén egy méh volt látható?
https://fbshort.com/mehavilagegyikelsoermejen
Tudtad, hogy a méz élő enzimeket tartalmaz?
Tudtad, hogy a fémkanál megérintése megölheti ezeket az enzimeket? A mézet a legjobb fakanállal enni; ha nem találsz, használj műanyag kanalat.
Tudtad, hogy a méz olyan anyagokat tartalmaz, amelyek segítik az agy jobb működését?
Tudtad, hogy a méz egyike azon kevés élelmiszereknek a bolygón, amely önmagában is képes fenntartani az emberi életet?
Tudtad, hogy a méhek megmentik az afrikai népességet az éhhaláltól?
Hogy egy kanál méz 24 órán át képes fenntartani az emberi életet?
Tudtad, hogy a méhek által termelt propolisz az egyik legerősebb természetes antibakteriális szer?
Tudtad, hogy a méznek nincs lejárati ideje?
Tudtad, hogy a világ nagy császárainak holttestét aranykoporsóban temették el, és mézzel borították be, hogy megakadályozzák a bomlásukat?
Tudtad, hogy a "nászút" kifejezés onnan ered, hogy az ifjú házasok az esküvőjük után mézet fogyasztottak, hogy fokozzák termékenységüket?
Tudtad, hogy egy méh legalább 1000 virágot látogat meg, és kevesebb mint 40 nap alatt kevesebb mint egy teáskanál mézet termel, de számukra ez egy egész életet jelent?
A méheket úgy ismerjük, mint a méz nevű ízletes élelmiszer termelőit, anélkül, hogy figyelembe vennénk, hogy létezésük legnagyobb haszna az, hogy számos termény beporzásában működnek közre, és bár vannak más beporzók is, mint például a denevér, a kolibri vagy a pillangó, a méh - szerkezetének, mozgékonyságának és népességének köszönhetően - a különböző, a szántóföldön termesztett élelmiszerek fő és legfontosabb beporzója.
Világszerte több mint 20 000 méhfaj létezik, amelyeknek több mint 85%-a magányosan, nem kaptárakban él.
Köszönjük, méhecskék!

Válasz

A méz a legfinomabb és leghatásosabb baktériumölő szerünk! Együnk naponta belőle!
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/a-mez-a-legfinomabb-es-leghatasosabb-bakteriumolo-szerunk-egyunk-naponta-belole
___

Méhek Nyomában (dokumentumfilm)
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/mehek_nyomaban_dokumentumfilm
___

Tonnaszámra exportálják európai gyártók a betiltott növényvédőszereket szerte a világban

Bár az Európai Unióban már 2018-ban betiltották a méhgyilkos neonikotinoidok használatát, az uniós gyárak a világ más részeit még bőven ellátják ilyen vegyszerekkel. Az Unearthed, a Greenpeace-hez köthető környezetvédelmi csoport és a svájci civil szervezet, a Public Eye közös nyomozása szerint 2021-ben mégis 13 400 tonnányi tervezett exportot jelentettek le az európai, köztük magyar termelők.

Az érintett neonikotinoid alapú rovarirtószereket azért tiltották be Európában, mert komoly veszélyt jelentenek a természetre. Már egészen kis mennyiségben veszélyesek a méhekre és más beporzókra nézve, szennyezik a vizeinket, nem bomlanak le könnyen, hosszú időn át mérgezik a környezetet. Az 1990-es években bevezetett neonikotinoidok mostanra a világ legelterjedtebb rovarirtó szerei.

Hogy ez milyen károkat okoz, az a 2010-es évekre vált világossá. 2016-ban az IPBES, a biodiverzitással és az ökoszisztémák karbantartásával foglalkozó kormányközi tudománypolitikai testület már arra figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb számban fenyegeti kipusztulás a beporzókat, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a neonikotinoidoknak pusztító hatásuk van a méhekre is. A következő években további kutatások erősítették meg ezt a véleményt, köztük egy, az argentinai Cordoba vidékén végzett kutatás szerint ott egy évtized alatt harminc százalékkal csökkent a méhpopuláció a neonikotinoidok egyre elterjedtebb használata miatt.

A neonikotinoidokat, mivel felszívódnak az egész növényben, nem lehet szimplán lemosni vagy lehámozni az emberi fogyasztásra szánt terményekről, így azoknak hatása lehet az emberekre is. A kutatások szerint az inzulinháztartás és a zsírlebontás zavaraitól a csökkenő tesztoszteronszinten át a neurológiai károsodásokig sok mindent okozhatnak, egyes kutatások szerint még a terhes nők magzatját is károsítani tudják.

Ezen kutatások és a Greenpeace sok éves lobbizása hatására döntött úgy az EU, hogy – először 2013-tól kukorica, repce és napraforgó esetén, majd 2018-tól teljesen – betiltja ezeknek a szereknek a használatát. A tilalom azonban a termelésre és az exportra nem vonatkozott. A lehetőséggel igen sok ország élt. Magyarország például 2021-ben 340 tonna neonikotinoidos rovarirtószer exportját jelentette le. A legnagyobb hazai exportőr a Berluga Kft, a hazai export javarészt (215 tonna, a teljes magyar export 63 százaléka) Oroszországba irányult, de exportáltunk Ukrajnába, Nigériába, Kazahsztánba és Egyiptomba is.
https://444.hu/2023/05/17/tonnaszamra-exportaljak-europai-gyartok-a-betiltott-novenyvedoszereket-szerte-a-vilagban

Magyarországon emellett az általános uniós tilalom ellenére még a közelmúltban is használhattak neonikotinoid tartalmú rovarirtó szereket. Az uniós tilalom alól ugyanis szükséghelyzetre hivatkozva mentességet lehetett kérni, Magyarország pedig a tilalom után évekig kért szükséghelyzeti engedélyt a betiltott neonikotinoidok használatára,
https://www.ecotox.hu/ecotox2/download/konf/2020/eposter/MOTT20_Darvas_ePv1.pdf

mely nyilván nagy riadalmat váltott ki a méhészek körében. Ezt a kiskaput aztán idén az EU bírósága bezárta.
https://444.hu/2023/01/20/nem-lehet-tobbet-trukkozni-a-mehgyilkos-vegyszerekkel

Válasz

A versenyhatóság 40 millió forintra bírságolta a Norbi Update Lowcarb Zrt.-t

A GVH szakemberei bő egyéves időtartamot vizsgálva 280 videóbejegyzést néztek át, és arra jutottak, hogy

-- azok megtéveszthették a fogyasztókat a termékek összetételét, hatásait, a cég piaci pozícióját, illetve egy termék esetében annak forgalmazhatóságát illetően.

A videók megalapozatlanul hirdették az Update termékeket egészségre ható tulajdonságra, betegségek megelőzésére, kezelésére utaló állításokkal (például "elmúlik a cukorbetegség, elmúlik a magas vérnyomás"). A megtévesztő, egészséggel kapcsolatos állítások egyúttal megsértették az élelmiszerek reklámozására vonatkozó uniós szabályozást is - hívta fel a figyelmet a GVH.

A posztok emellett megtévesztő állításokat tettek az Update termékek összetételével kapcsolatban (például "cukormentes, csökkentett a szénhidráttartalma"), valamint megalapozatlanul állították a cég piacelsőségét.

A videóbejegyzések a versenyhivatali vizsgálat alapján jogsértően keltették azt a benyomást, hogy az Update márkához köthető táplálkozás mindenki számára alkalmas az egészségi állapot megőrzésére, javítására, a betegségek megelőzésére, kockázatuk csökkentésére - elhallgatva, hogy az egyéni egészségügyi körülmények erősen befolyásolhatják a szóban forgó diéták alkalmazhatóságát.
https://infostart.hu/kulfold/2023/05/06/40-milliora-buntettek-a-norbi-update-forgalmazojat

Válasz

A mézhamisítás kicsit olyan, mint a dopping a sportolóknál. A jelenleg ismert mézhamisítási módszereket próbáljuk detektálni, de folyamatosan fejlődik ennek a technikája is. (…) Amikor olyan mézet látunk a polcon, ami az étolajhoz hasonlóan csillogó és fényes, akkor azt nagyon messzire kerüljük el. Egyre gyakoribb sajnos az ilyen, Szerbia felől áramlik felénk. Ez nem is hamisított méz, hanem gyakorlatilag színezett ipari cukor.

Nem a méhészeket, hanem a biodiverzitást fenyegeti a méhek pusztulása

A Filéző podcast vendége Horváth Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezető szaktanácsadója volt, aki elmondta, miért válik lassan luxuscikké a bolti méz, milyen kihívásokat okoz a méhészeknek a kiszámíthatatlan időjárás, miért nehéz kiszűrni a mézhamisítókat, illetve miért érti félre rendre a közvélemény a méhpusztulásról szóló híreket.
https://24.hu/kultura/2023/02/05/podcast-filezo-meheszet-mez-mezhamisitas/

Válasz