12 valódi kérdés a bevándorlásról / 2015.06.24

A menekültügy kezelése Európa egyik legégetőbb feladatává vált. A Heti Válasznak elege lett a plakátokból és a plakáttépdesésből, ehelyett megpróbált érdemi kérdésekre érdemi válaszokat kapni. Ezért 12 kérdést tettünk fel 12 politikusnak, értelmiséginek. A mi konzultációnk a menekültkérdésről és a bevándorlásról, amelyet ön is kitölthet honlapunkon.

Lapunk azok véleményét osztja, akiket aggodalommal töltenek el az Európába érkező migráció méretei, ugyanakkor a drámai emberi sorsok iránt sem közömbösek. A kormány által indított nemzeti konzultáció kérdései ellenben se nem elegánsak, se nem kiegyensúlyozottak, nem is beszélve a plakátkampányról. A mi 12 kérdésünk reményeink szerint megmutatja, hogy nehéz politikai és erkölcsi dilemmákról van szó, amelyeket egyik párt sem kerülhet meg. Miután a kormány – helyesen – azt mondja, hogy a bevándorlás az egyik legfontosabb kérdés, a kabinet politikájának bírálói pedig – szintén helyesen – azt, hogy hangzatos szavak helyett érdemi párbeszédre és tettekre volna szükség, akár azt is gondolhattuk volna, könnyű lesz válaszadókat találni a körkérdésre. Ezzel szemben egyes jobboldali politikusok (és néhány polgári értelmiségi) nem álltak kötélnek, talán azért, nehogy ez a kormány által kezdeményezett konzultációval szembeni bírálatnak tűnjék. Két párt (az MSZP és az LMP), valamint több baloldali, liberális személyiség pedig válasz helyett azt fejtegette, miért nem lehet ilyen kérdésekre ilyen korlátok között válaszolni.

Kérdéseink nyilván nem tökéletesek, de eleve lehetetlen olyan rövid, közérthető kérdéssort kialakítani, amelyben mindenki megtalálja a neki megfelelő választ. Nehéz mit kezdeni azokkal, akik a párbeszédnek csak azt a formáját ismerik, ahol a kérdést és a rájuk adható – természetesen csupán egyetlen – helyes választ is ők fogalmazhatják meg. Azok, akik végül kitöltötték a kérdőívet, hangsúlyozták is, hogy sok esetben csak jobb híján választottak, s akadt kérdés, amelyet ki is hagytak, más válaszaikhoz pedig megjegyzést fűztek.


1. Mennyire fontos kérdés a bevándorlás?

a) Európában és Magyarországon is nagyon fontos.

Balogh Ákos Gergely, Maróth Miklós, Seres László, Tőkéczki László, Tőkés László, Török Gábor, Vadai Ágnes, Z. Kárpát Dániel

b) Európában fontos, de Magyarországon nem az, mert nem mi vagyunk a bevándorlók célországa.

Ungváry Krisztián

c) Európában és Magyarországon is számos ennél sokkal fontosabb kérdés van.

Köves Slomó

Megjegyzés

– A bevándorlás témájának a társadalmat foglalkoztató többi fontos kérdéshez (szegénység, korrupció, egészségügy, oktatás stb.) viszonyított – vagyis relatív – fontossága jóval kisebb, mint a legtöbb uniós tagállamban.

Pardavi Márta

– Egyike a legfontosabbaknak. Korunk egyik nagy kérdése.

Tőkés László

– Fontos kérdés mind Európában, mind Magyarországon, de hazánkban vannak más fontos kérdések is.

Szigetvári Viktor

– A „bevándorlás” félrevezető megnevezés. Itt illegális határátlépésről van szó, az illetékes országok minden előzetes beleegyezése nélkül. Ezt inkább a „betörés” névvel kellene illetni. A betörést pedig meg kell akadályozni.

Maróth Miklós



2. Az európai társadalmak elöregszenek. Szükségünk van-e bevándorlókra?

a) Nincs, a problémát meg lehet oldani majd a nyugdíjkorhatár emelésével, a nyugdíjak csökkentésével, s a technikai fejlődés (gépesítés) is segíthet majd.

Maróth Miklós, Tőkéczki László

b) Igen, hosszú távon még a jelenleginél is több bevándorló kell, különben az európai gazdaság fenntarthatatlanná válik.

Pardavi Márta, Szigetvári Viktor, Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

c) Csak megválogatva, olyan bevándorlókat szabad beengedni, akik hajlandók beilleszkedni és elfogadni az európai kultúrát, még akkor is, ha az aktív lakosság számának csökkenése az életszínvonal romlásával járna.

Balogh Ákos Gergely, Seres László, Török Gábor

Megjegyzés

– Bevándorlás nélkül 2060-ig az előrejelzések szerint 70 millióval is csökkenhet az EU lakossága. Természetesen fontos a születésszám növelése és az ezt ösztönző környezet kialakítása (bölcsődei-óvodai ellátás, a gyermekvállalást segítő adórendszer stb.), ám ez önmagában nem fogja biztosítani az európai jóléti államok és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát.

Pardavi Márta

– Az utolsó válasz több szempontból is abszurd. Ki viseli majd a politikai árát annak, ha zuhan az életszínvonal? Humanitárius megfontolások miatt sem tudom elképzelni ezt a válogatást.

Ungváry Krisztián

– A politikai okokból menekültek ügyével természetesen továbbra is humanitárius szempontok alapján, méltányos módon kell foglalkozni.

Seres László

– Nem az a kérdés, hogy szükségünk van-e bevándorlókra, hanem az: ha vannak bevándorlók, akkor mit kezdünk velük.

Köves Slomó

– A hagyományos családi értékek, valamint a fiatal pályakezdők anyagi támogatásával kell a problémát orvosolni. Különben nem is a migránsok első, hanem sokkal inkább a második és harmadik nemzedékével van baj.

Maróth Miklós

– A multikulturalizmus kudarcaiból tanulva új integrációs minták kellenek.

Szigetvári Viktor

– A megoldást más úton kell keresni. Bizonyos fokú, szabályozott bevándorlás azonban elkerülhetetlen.

Tőkés László



3. Elveszik-e a munkát a bevándorlók?

a) Igen.

Tőkéczki László

b) Nem, éppen az a baj, hogy sokuk nem dolgozik.

Maróth Miklós, Z. Kárpát Dániel

c) Elvesznek, de teremtenek is újat, a mérleg inkább pozitív.

Seres László, Szigetvári Viktor, Ungváry Krisztián

Megjegyzés

– A bevándorlók – különösen a magyarhoz hasonlóan szigorú idegenrendészeti szabályok mellett – jellemzően vagy olyan állásokban helyezkednek el, ahol nincs elérhető hazai munkaerő, vagy új gazdasági tevékenységet (és ezáltal állásokat) teremtenek.

Pardavi Márta

– Az európai példák azt mutatják, hogy a bevándorlás pozitív hatással van a munkaerőpiacra, és nem okoz jelentős feszültséget.

Vadai Ágnes

– Elvesznek, de teremtenek is újat, a mérleg változó.

Török Gábor

– Az államnak szabadabbá kellene tennie a munkavállalásukat.

Seres László

– A munka egymástól való elvétele leegyszerűsítő megközelítés. A munkahelykérdés sokkal inkább múlik a kínálaton, mint máson.

Köves Slomó

– Kétséges folyamat, ha szakképzett magyar munkaerő áramlik Nyugat-Európába, és helyette szakképzetlen, másfajta munkaerkölcs talaján álló idegeneket akarnánk befogadni.

Maróth Miklós

– Nyilván vannak, akik nem tudnak, nem akarnak a munkaerőpiacra integrálódni, az ő kérdésük a jóléti államok újraszervezésével kapcsolatos és kezelhető.

Szigetvári Viktor

– Nem csak így tevődik fel a kérdés. Más úton kell keresni a megoldást: például a hazai, európai népesedési politika és a cigány munkaerő igénybevétele terén.

Tőkés László



4. Különbséget kell-e tenni politikai és gazdasági menekültek között?

a) Nem, csak az számít, hogy valaki képes és hajlandó-e beilleszkedni.

Török Gábor, Vadai Ágnes

b) Igen, akiknek az élete veszélyben van, azokat be kell fogadni, akik csak a szegénység elől menekülnek, azokat nem.

Balogh Ákos Gergely, Maróth Miklós, Seres László, Tőkéczki László, Tőkés László, Z. Kárpát Dániel

Megjegyzés

– Ez a kérdés indokolatlanul leegyszerűsítő. Nincs olyan, hogy „politikai menekült” és „gazdasági menekült”. Lehetetlen határozott vonallal elválasztani, hogy kik az önkéntes és kik a kényszermigránsok.

Pardavi Márta

– Kevésbé kell támogatni a csak gazdasági menekültek befogadását. Ez az alternatíva nem szerepel, pedig én erre szavaznék. Ráadásul kevés esetet tudok, amikor valaki „csak” gazdasági menekült.

Ungváry Krisztián

– Akiknek az élete veszélyben van, azokkal szemben nagyobb az erkölcsi felelősségünk.

Köves Slomó

– Akiknek az élete veszélyben van, azokat be kell fogadni, de akik csak a szegénység elől menekülnek, azok egy része is integrálható, integrálandó.

Szigetvári Viktor



5. Lehet-e a vallásuk alapján különbséget tenni a befogadandók között?

a) Nem.

Pardavi Márta, Török Gábor, Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

b) Igen, a történelmi példák szerint a muszlimokat nehezebb integrálni.

Balogh Ákos Gergely, Maróth Miklós, Seres László, Tőkéczki László, Z. Kárpát Dániel

Megjegyzés

– Ez egyrészről súlyos, vallási alapú hátrányos megkülönböztetés lenne. Másrészt indokolatlanul mossa össze a muszlim embereket.

Pardavi Márta

– Ez nem elsősorban vallási, inkább kulturális-civilizációs kérdés.

Seres László

– Ennél lényegesebb kérdés, hogy milyen erős identitása van a befogadó országnak. Vannak-e olyan állandó értékek, amelyeket minden új és régi polgárától konszenzusosan elvár? Egymás értékeinek tisztelete nem kell hogy egyben értéknélküliséget is jelentsen.

Köves Slomó

– Nem, de a történelmi példák szerint bizonyos muszlimokat nehezebb integrálni.

Szigetvári Viktor

– Az üldözöttek esetében semmiképpen.

Tőkés László



6. Ferenc pápa a keresztényi tanításra hivatkozva arra kért mindenkit, hogy ne zárja be a kapukat azok előtt, akik a jobb élet reményében máshol keresnek menedéket. Egyetért vele?

a) Igen, a keresztényi tanítások értelmében mindenkin segíteni kell.

Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

b) Van egy határ, amíg kötelességünk segíteni, de a jelenlegi bevándorlás méretei már túllépik ezt.

Balogh Ákos Gergely, Maróth Miklós, Seres László, Tőkéczki László, Z. Kárpát Dániel

c) A Biblia nem tekinthető útmutatónak bevándorlásügyben.

Megjegyzés

– Nagyon rokonszenves Ferenc pápa véleménye és kiállása, de az összes menekült befogadása nem megoldás lenne, hanem újabb óriási probléma.

Török Gábor

– Közös bibliai hagyományaink embertársaink megsegítésére hívnak fel. A Talmud szerint azonban az adakozás terén „saját városod rászorultjai mindig elsőbbséget élveznek”. Az is kérdés, hogy nincs-e felelőssége Európának és a nyugati világnak abban a káoszban, ami a Közel-Kelet több országából menekültek áradatát indítja felénk.

Köves Slomó

– Csak a lehetőségeink mértékéig. A keresztény tanítás szerint mindenkinek segíteni kell, akinek tudunk, és akinek segítve vele jót teszünk. A Bibliát mindig értelmezni kell, nem pedig szó szerint venni és a körülményekre nem figyelve alkalmazni.

Maróth Miklós



7. Az, hogy 1956 után rengeteg magyar menekültet fogadott be a világ, és most is sok magyar dolgozik külföldön, különös kötelezettséget ró-e Magyarországra?

a) Igen, az, hogy annak idején minket befogadtak, és az, hogy most is rengeteg magyar él Európában, azt jelenti, hogy nekünk is nagyvonalúbbnak kell lennünk a menekültekkel.

Szigetvári Viktor, Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

b) Nem, ’56 más helyzet volt, a méretek is mások voltak, most pedig természetes, hogy európaiként ott élünk és dolgozunk, ahol akarunk.

Balogh Ákos Gergely, Maróth Miklós, Seres László, Tőkéczki László, Tőkés László, Török Gábor, Z. Kárpát Dániel

Megjegyzés

– Ez nem „különös kötelezettség”, csupán a nemzetközi és hazai jogból fakadó kötelezettségeket kell betartani. A kommunista diktatúra alatt Magyarországról elmenekült több százezer honfitársunk számára a nemzetközi menedékjog biztosította, hogy új életet kezdhessenek – ugyanaz a jogi rendszer, aminek ernyője alatt védelmet kell nyújtanunk a ma ide menekülő szíreknek és afgánoknak.

Pardavi Márta

– A magyar példa is lehet a szemünk előtt. De nekünk, zsidóknak fokozott tapasztalatunk kell legyen hányattatott múltunkból, a két évezredes menekült-és idegenstátuszból. Vagy akár abból a tragédiából, amelyet a nyugati országok elfordulása vagy az angolok fehér könyve jelentett a gázkamrák Európájából érkező zsidó tömegeknek.

Köves Slomó

– Nekünk jobban kell értenünk a menekülők szenvedését.

Szigetvári Viktor



8. Több segélyt kellene-e adjanak az európai országok azoknak a harmadik világbeli országoknak, ahonnan a menekültek jönnek?

a) Igen, mert ezzel lehetne mérsékelni a menekültek számát.

Köves Slomó, Szigetvári Viktor, Tőkéczki László, Tőkés László, Török Gábor, Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

b) Nem, mi sem vagyunk annyira gazdagok, és a segélyezés egyébként sem működik.

Maróth Miklós, Seres László

c) Csak Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak kell többet adnia, nekünk nem; ezt a bevándorlási hullámot ugyanis nagyrészt a gyarmatosításnak és az elmúlt évtizedek rossz nyugati politikájának köszönhetjük.

Balogh Ákos Gergely, Z. Kárpát Dániel

Megjegyzés

– A Magyarországra érkező menedékkérők háromnegyede háborús zónából érkezik (Afganisztán, Szíria, Irak). Az ilyen konfliktusokat a segélyezés nem oldja meg, viszont a konfliktus lezárultával nagyban segítheti az újjáépítést, így a menekültek későbbi önkéntes hazatérését is.

Pardavi Márta

– A háborúk, az iszlám terror és a sok bukott állam elleni közös, határozott fellépés talán segíthet.

Seres László

– A harmadik állítást is igaznak tartom.

Maróth Miklós



9. Kiket fogadjon be Magyarország?

a) Csak a határon túli magyarokat.

Maróth Miklós, Tőkéczki László, Z. Kárpát Dániel

b) Csak a politikai menekülteket, akiknek az országában háború van vagy üldözik őket.

Balogh Ákos Gergely, Seres László, Tőkés László

c) Mindenkit, aki nem követett el bűncselekményt, és a jobb élet reményében itt akar élni.

Köves Slomó, Vadai Ágnes

d) Senkit.

Megjegyzés

– Magyarországnak szüksége van a legális bevándorlásra (ezt a kormányzati migrációs stratégia is megerősíti). A menekültek befogadásának kötelezettsége ettől független, és nem lehet pillanatnyi érdekek, politikai vagy gazdasági megfontolások függvénye.

Pardavi Márta

– Olyan bevándorlókat, akik hajlandók beilleszkedni és elfogadni az európai kultúrát.

Török Gábor

– A politikai menekülteknek is csak egy részét.

Seres László

– A határon túli magyarokon kívül csak a politikai menekülteket.

Maróth Miklós

– A menekülteket egy helyénvaló uniós szintű politika részeként, megfelelő számban, a bevándorolni szándékozókat pedig a jelenleginél nyitottabb, új magyar gyakorlat alapján, egyedi elbírálással, népesedéspolitikai szempontokat is figyelembe véve.

Szigetvári Viktor

– A határon túli magyarok viszonylatában olyan nemzetstratégia kialakítására van szükség, amely hatékonyan segíti a szülőföldjükön való megmaradásukat.

Tőkés László



10. Kell-e kerítés a szerb– magyar határra?

a) Igen, ez a bevándorlást nagymértékben csökkenteni fogja.

Maróth Miklós, Tőkéczki László, Tőkés László

b) A kerítés önmagában kevés, még komolyabb határzár kell.

Z. Kárpát Dániel

c) Semmivel nem lehet megállítani a menekülteket.

Balogh Ákos Gergely

d) Nem kell.

Köves Slomó, Pardavi Márta, Seres László, Szigetvári Viktor, Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

Megjegyzés

– Nem örülök, hogy kerítés épül, azt pedig szakértelem nélkül nem tudom megítélni, hogy segít-e a probléma megoldásában vagy csökkentésében.

Török Gábor

– Komolyan vett schengeni határőrizet kell.

Seres László

– Több megoldás van, egyik sem tökéletes önmagában, de a kerítés az egyik ezek közül.

Maróth Miklós



11. Számít-e arra, hogy további országok építenek kerítést a határukra?

a) Igen, hamarosan mások is kénytelenek lesznek így megfékezni az áradatot.

Balogh Ákos Gergely, Maróth Miklós, Tőkéczki László, Tőkés László, Z. Kárpát Dániel

b) Nem, kevésbé drasztikus eszközökkel próbálják majd kezelni a problémát.

Pardavi Márta, Seres László, Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

Megjegyzés

– Igen, mert más kormányok hasonló nyomás és hasonló logika alapján hasonló következtetésre juthatnak.

Török Gábor

– A válsághelyzetben túlélni akaró nemzetállami kormányok sok butaságra képesek, így kerítés építésére is. Nyilván mások is kényszerülnek majd álmegoldásokra.

Szigetvári Viktor



12. Ronthat-e Magyarország külföldi megítélésén a déli határzár megépítése?

a) Nem, hiszen semmilyen nemzetközi egyezményt nem sért, és az emberek máshol is igényelnék.

Balogh Ákos Gergely, Maróth Miklós, Z. Kárpát Dániel

b) Igen, Magyarországot emiatt idegenellenesnek, kevésbé civilizáltnak fogják tartani, ráadásul mi leszünk azok, akik új vasfüggönnyel választjuk ketté Európát.

Pardavi Márta, Seres László, Ungváry Krisztián, Vadai Ágnes

Megjegyzés

– Sokan nyíltan vagy burkoltan támogatni fogják, mások pedig Magyarországot idegenellenesnek tartják majd.

Török Gábor

– A második változat fog bekövetkezni, pedig az első lenne az indokolt.

Tőkéczki László

– Elképzelhető, hogy a külföldi sajtó ismét ráugrik a témára és az országra, de európai kollégáim megítélése országunkról egyre jobb. Ugyanis a magyar kormány megteszi azt, amit ők is elvárnának a kormányuktól, de az nem meri megtenni.

Maróth Miklós

– Magyarország megítélésének javítása sosem lehet öncél, van, amikor nem kell erre tekintettel lenni. Most az a baj, hogy a kormány önző és buta stratégiát követ.

Szigetvári Viktor

– Az irányzatos ellenséges propaganda a hazai balliberális politikai erőkkel karöltve máris Magyarország megítélésének megrontására igyekszik felhasználni a határzár megépítését.

Tőkés László


Válaszadók

Balogh Ákos Gergely újságíró, a mandiner.hu főszerkesztője

Köves Slomó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője

Maróth Miklós orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Pardavi Márta, a menekülteket segítő Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

Seres László újságíró

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke

Tőkéczki László történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója

Tőkés László volt református püspök, a Fidesz európai parlamenti képviselője

Török Gábor politikai elemző

Ungváry Krisztián történész, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézetének munkatársa

Vadai Ágnes országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője

https://web.archive.org/web/20200822010927/http://valasz.hu/itthon/12-valodi-kerdes-a-bevandorlasrol-113658

Válasz