Április 3. és 5. között második alkalommal került megrendezésre Újszentivánon a rétesfesztivál és réteskészítő verseny. Egy valódi folklór-hétvége keretein belül számos élményt nyújtott a látogatóknak, no és persze hosszú-hosszú réteseket minden mennyiségben.

A rétes szó eredetileg a "réteges" szóból származik, ami a tészta régi készítési módjára utal, hiszen eredetileg még töltelék nélkül, tésztarétegekből álló süteményféleség volt.

10-12 réteget is egymásra raktak, azokat darabokra vágták, s végül kemencében sütötték meg, és porcukorral megszórva tálalták. Az 1500-as évek végén már töltetlékkel is készítették, amit rétesbélesnek vagy rétestortának hívtak. Egy későbbi változást követően a rétestészta összetétele változatlan maradt, csak elkészítésének módja változott. Az asztalon húzták ki a tésztát hártyavékonyra, rárakták a tölteléket, és az abrosszal göngyölték fel a rétestésztát a töltelék körül.

A legkedveltebb a túró, a dió, mák, lekvár, meggy, káposzta, tök, bab, krumpli, mandula, de van tökös-mákos, élesztős, hajdinás, szilvás, sütőtökös, zsömlés, tökmagos rétes is. A bécsi almás rétes a világ 100 leghíresebb ételeinek egyike.

Április 3. és 5. között második alkalommal rendezték meg az Újszentiváni Rétes-fesztivált és réteskészítő versenyt. A látogatók rétesnyújtó, réteskészítő, rétesevő versenyen, valamint valódi magyar táncház és népzenei koncerteken vehettek részt.

Egy autentikus vidéki tradíciókkal teli hétvége volt április első hétvégéjén a Csongrád megyei Újszentivánon. A rendezvény különlegessége volt, hogy nem csak réteskészítési versenybe lehetett benevezni, de a nagyétkűek megnyerhették a rétesevő versenyt is. A 3 nap alatt rengeteg hagyományőrző program szinesítette az eseményt.

A fesztivál fő attrakciója a 20 méteres óriásrétes volt, melyet gondos kezek nagy odafigyeléssel a látogatók szeme láttára készítek 10 kg rétestésztából.

Az elkészült megarétes 1000 szeletéből minden résztvevőnek jutott.

Aki nem tudná....

A rétes neve a "réteges" szóból származik, ami a tészta régi készítési módjára utal, mert eredetileg töltelék nélküli, sok tésztarétegből álló sütemény volt.

A XVI. században 10-12 tésztaréteget is egymásra raktak, aztán darabokra vágva, kemencében sütötték meg és porcukorral megszórva tálalták.

Az 1500-as évek végén sok tésztarétegből álló süteményt készítettek töltelékkel, amit rétesbélesnek vagy rétestortának hívtak.

A XVIII. században változás következett be a rétes készítésében és sütésében. A rétestészta összetétele változatlan maradt, csak a technológia változott. Az asztalon húzták ki a tésztát hártyavékonyra, rárakták a tölteléket, és az abrosszal göngyölték fel a rétestésztát a töltelék körül.

A töltelékek lehetősége szinte végtelen. A legkedveltebb a túró, a dió, mák, lekvár, meggy, káposzta, tök, bab, krumpli, mandula, de van tökös-mákos, élesztős, hajdinás, szilvás, sütőtökös, zsömlés, tökmagos rétes is. A bécsi almás rétes a világ 100 leghíresebb ételei egyike.