A jelenlegi gazdasági világrend beépített hibái fontos tényezõi a rohamos mértékû környezet pusztulásnak, szociális egyenlõtlenségeknek és politikai bizonytalanságoknak. Baj van a pénzzel, a kamatos kamat rendszer lényeges eleme annak a pénzügyi automatizmusnak, amely eredményeképp a pénz "önmagától" áramlik a szegényektõl a gazdagokhoz, a perifériáról a központba, a faluból a városba, délrõl északra, keletrõl nyugatra. A forgalomból folyamatosan "kiszivattyúzódik" a pénz, emiatt hiába van mérhetetlen mértékû túlkínálat, a kereslet nem fizetõképes.
Szerte a világon emberek milliói élnek munkanélküliként vagy egy kilátástalan munkahely csapdájában, amikor sok olyan hasznos dologban vehetnének részt, amivel fejleszthetnék szakképzettségüket, ami ugyanakkor a közösség számára is hasznot hozhatna. Azonban a pénz hiánya miatt ezek az állások betöltetlenek maradnak.

Csináljunk hát másmilyen pénzt! Olyant, amelyet nem a politikai és gazdasági hatalom csúcsán levõk hoznak létre és ellenõriznek, hanem mi mindannyian.

Szívesség, kaláka, csere-bere

Az emberek többsége idõnként különféle szívességeket tesz ismerõseinek, amelyet esetleg késõbb más formában visszakaphat. Vidéki faluközösségekben még ma is létezik a kaláka, amelyben szomszédok, rokonok, barátok összeállnak, hogy segítsenek valakinek szõlõt leszüretelni, kukoricát törni vagy akár házát felépíteni, remélve hogy a megsegített majd viszonozza, ha majd hasonlóra lesz szüksége. A hagyományos kaláka hátránya viszont, hogy többnyire egyféle szolgáltatásra korlátozódik, és kevesen vesznek benne részt.
A közvetlen árucsere pedig többnyire azért nem igazán mûködik, mert lehet, hogy Béla krumplit tudna felajánlani Évának a hajvágásért, de esetleg neki inkább tojásra volna szüksége. Ha viszont a cserébe bevonunk még néhány embert, akkor kiderül, hogy Dezsõ tud Évának tojást adni Zsuzsa elfogadja Bélától a krumplit, és megtanítja Dezsõt gitározni.
A LETS rendszer, a kaláka kör is hasonlóan mûködik. A kétoldalú cserét kibõvítjük, cserekört, hálózatot hozunk létre.
1983-ban Kanadában indult az elsõ LETS rendszer, amit a könnyebb megérthetõség kedvéért nevezzünk inkább kaláka körnek. Azóta 5-10 ezer kaláka kör jött létre szerte a világon . A legnagyobb ilyen jellegû rendszer a Blue Mountains (Kék Hegyek) az ausztráliai Új-Dél-Walesben, több mint 2000 tagot számlál, de egy átlagos kaláka körnek általában néhány száz tagja van. Nagy-Britanniában a 90-es években mintegy 400 LETS közösség jött létre, együttmûködésüket a LETSlink nevû országos hálózat segíti. Nagyon sok helyen a városi és térségi önkormányzatok is támogatják a kaláka körök létrejöttét. Ma már szinte az összes Nyugat-európai országban m?köd néhány kaláka kör. Franciaországban a SEL hálózatban mintegy 150 közösség jött létre az elmúlt két évben, míg a német nyelvterületen Talentumkreise ill. Tauschkreise néven terjedt el a rendszer. Kelet- és Közép Európánaban tudomásunk szerint egyelõre csak Magyarországon van mûködõ LETS rendszer, de a hollandiai Aktie Strohalm közremûködésével éppen alakulóban van egy európai LETSlink hálózat, amelynek egyik fõ célja, hogy térségünkben is elõmozdítsa a kaláka körök kialakulását.

A LETS rövidítés sokféle jelentéssel bír. Eredetileg Local Employement and Trading System (helyi foglalkoztatási és kereskedelmi rendszer), de használják Local Energy Transfer System, és méginkább Local Exchange Trading Scheme (helyi cserekereskedelmi rendszer) jelentéssel. A lényeg nem az elnevezés, hanem a módszer.

Hogyan mûködik a LETS, a kaláka kör?

A kaláka kör tagjai felsorolják, hogy milyen termékekre, szolgáltatásokra van szükségük, és azt címükkel, telefonszámukkal együtt közzéteszik egy hírlevélben. A kaláka kör ezáltal olyan embereket is összehoz, akik egyébként nem ismernék egymást, vagy nem tudták, hogy a másik milyen képességekkel, használt holmikkal, árúval rendelkezik.
Az üzletkötés úgy jön létre, hogy a két fél a hírlevél alapján megkeresi egymást, s a szokásos módon megalkusznak a szolgáltatásról vagy áruról, de az értéket nem a szokványos módon pénzben, hanem a helyi fizetõeszközben (tálentum, zöld dollár, stb.) egyenlítik ki. A központban minden tagnak hitelszámlát vezetnek, ahová az üzletkötés tényét és értékét az üzletfelek telefonon, drótlevélben jelentik be, vagy eljuttatnak a központba egy kitöltött csekket. A LETS rendszerben, kaláka körben használt fizetõeszköz nem megfogható pénz, nem több mint információ. Az összeg csak könyvelési tételként jön létre, a vevõnél terhelésként, az eladónál jóváírásként. Ez a "zöld pénz" a kör minden tagja számára elérhetõ, viszont nem kamatozik.

Mivel a fizetõeszköz csak helyi jellegû, ezért nem használható a helyi közösségen kívül. Ez biztosíték arra, hogy a szaktudás és az áru a területen belül maradjon és így kicsi az ösztönzés a rendszer megkárosítására.
A kaláka körben nem létezik adósság; mínuszban lenni pedig csak annyit jelent, hogy cserébe az illetõnek a jövõben valamikor bizonyos órányi munkát kell elvégeznie a közösség számára.
A bankoktól eltérõen, a kaláka körben nem fordul elõ infláció és a fizetõeszköz csak azt a célt szolgálja, hogy elõsegítse az emberek közti "kereskedelmet". A kezdeményezés non-profit jellegû, így a tagok csak az adminisztrációs költségeket és a hírlevél el?állítási költségét fizetik meg.
A LETS rendszernek számos elõnye van: elõsegíti, hogy az emberek olyan dolgokra is szert tegyenek, amikre ugyan szükségük van, de egyébként nem engedhetnék meg maguknak; valamint mindenki számára biztosítja szaktudásának fejlesztését vagy megtartását; közösségi kapcsolatokat alakit ki, megmutatja az embereknek, hogy a bennük rejlõ képességeknek értéke van.

Hazai tapasztalatok

Hazánkban 1992 telén vált szélesebb körben ismertté a LETS gondolata. Néhány lelkes csoport az ökofalu-mozgalomból 1993 februárjában Szívesség Bank Találkozót szervezett Drávafokon, hogy megvitassa a kaláka körök hazai elterjesztésének lehetõségeit. Az akkori nagy lelkesedés ellenére hosszú ideig nem jöttek létre életképes kaláka körök, bár tudomást szereztünk arról, hogy már a '70-es évek második felében mûködött egy Szívesség Bank névre hallgató LETS-szerû kezdeményezés a budapesti Almássy-téri Mûvelõdési Központban, és '93-ban a XIII. kerületi Családsegítõ Központban is lére hoztak egy kaláka kört, de egyikük sem bizonyult hosszú életûnek. Valószínûleg a hatékony mûködéshez szükséges "kritikus tömeg" hiányzott, vidéken pedig az ökofalu kezdeményezések nem érték még el a megfelelõ
méretet...
1996-ban viszont Bernhard Oberrauch kezdeményezésére megalakult a Talentum Kör, amely nagy lendületet kapott az 1997-ben Mariabesnyõn egy, a HIFA által szervezett konferencián. (Bernhard Oberrauch a Dél-Tirolban mûködõ hasonló kezdeményezést vezeti, s tapasztalalatait egy LETS-játék bemutatásán keresztül adta át). Azóta több mint százan léptek be a fõleg Budapesten és vonzáskörzetében mûködõ Talentum Körbe, s rendszer a kezdeti lassú gyarapodás után az elmúlt õsz óta egyre inkább kezd beindulni. Eleinte egy személy vállán volt a szervezés, de most már körvonalazódni látszik egy szélesebb mag, akik elõbbre viszik a Talentum Kör ügyét, s a külföldi példákból is sokat tanulunk. Leginkább a kéthavonta megrendezett találkozókon történnek az “üzletkötések”, ezért, s egymás jobb megismerése miatt a jövõben a köztes hónapokban Talentum Kör Klub összejövetelek lesznek.
1999-ben néhány vidéki helyszínen is megindult a szervezkedés, a Nonprofit Humánszolgáltatók Szövetsége közremûködésével megalakult a Szolnoki KÖR, a Tiszaluci KÖR, Miskolci ÓraKÖR . Talentum Kör tagok közremûködésével létrejött a Gödöllõi Zöld Forint Kör ill. a budapesti II. kerületben a Krajcár Kör.