Számos tulajdonos kockázatkerülésből tartja üresen ingatlanát, erre nyújthat megoldást a

-- Fővárosi Lakásügynökség

Kovács Vera, a szervezet vezetője elmondta, megpróbálnak minél több üresen álló ingatlant hasznosítási célból bérbe venni a tulajdonosoktól, amit aztán tovább adnának nyomott áron. A koncepció nem teljesen új, több kerületben, sőt, vidéki nagyvárosban is működik.

A középosztálybeliek számára is megfizethetetlenné váltak az ingatlan- és albérletárak, ezért dolgozott ki a fővárosi önkormányzat egy új koncepciót a megfizethető, bérbe vehető lakások számának növelésére, erről beszélt Kovács Vera, a március közepén felállított Fővárosi Lakásügynökség vezetője a 24.hu-nak.

Az ügynökség egy ingatlankezelő csomaggal indult. Ennek lényege, hogy megpróbálnak minél több üresen álló ingatlant hasznosítási célból bérbe venni a tulajdonosoktól. Átvállalnak tőlük minden ehhez köthető feladatot és garanciát vállalnak arra, hogy rendben tartják a lakást, cserébe a tulajdonos a piaci árnál alacsonyabb bérleti díjat kap majd.

Kovács Vera elárulta, első körben annak a bérlői körnek biztosítanak majd lehetőséget, akik leadott lakáskérelemmel rendelkeznek a főváros rendszerében. Ide tartoznak

-- a szolgálati lakásra jelentkező közalkalmazottak a buszsofőröktől az óvónőkig,

-- a fővárosi cégek dolgozói,

-- és a méltányossági alapon lakást kérelmezők is (például mozgáskorlátozott személyek, egyedülálló szülők vagy bedőlt lakáshitelesek).

Az ügynökség vezetője azt is elmondta, hogy az első időszakban kettős szűréssel döntik majd el, hogy több jelentkező közül ki kaphatja meg az adott lakást. Előbb a rászorultságot, majd a fizetőképességet fogják ellenőrizni.

--A piaci árakhoz képest 30 százalékkal lesznek olcsóbbak a lakásügynökségi lakások.

A tulajdonosok 15 százalékkal alacsonyabb összeget kapnak kézhez, a másik 15 százalékot a lakásügynökség adja a bérlőknek támogatásként. Egy 200 ezer forintos albérletnél ez 60 ezer forint megtakarítást jelent

– mutatott rá, hozzátéve, hogy később, ahogy bővül a hasznosított lakások száma, szélesítenék a jogosultak körét is.

Hét éves távlatban 2500 bevont lakással számoltak korábban

A Fővárosi Lakásügynökség indításának cselekvési terve már 2021-ben elkészült a Városkutatás Kft., az Utcáról Lakásba Egyesület! (amelynek Kovács Vera alapító tagja volt), valamint a fővárosi önkormányzat munkatársai és projektmegbízottjai által.
https://utcarollakasba.hu/fovarosi-lakasugynokseg-terv/

Ebből kiderült, hogy például a válaszadóik körében a több lakással rendelkezők – akiket tudatos befektetői rétegnek tekintenek –, nagyobb arányban vennének részt a programban, mint az egy-egy lakással rendelkező tulajdonosok.

A két lakással rendelkező tulajdonosok esetében a lakások 48 százaléka, a három és több lakással rendelkező tulajdonosok esetében a lakások 51 százaléka lépne be az ügynökségi modellbe.

Ez alapján úgy tűnik, hogy lakásügynökségi program tulajdonosi célcsoportja inkább a megtakarításait több lakásba fektető tulajdonosi csoport, olvasható a kutatásban. Ugyanakkor az Utcáról Lakásba! Egyesület működő lakásügynökség pilotjának tapasztalatai azt mutatják, hogy a külföldön élő tulajdonosok saját, korábban lakott lakásukat, illetve a két lakással rendelkezők az öröklött lakásukat is szívesen hasznosítják az ügynökség keretei között, tették hozzá.

A 2021-ben készült kérdőív alapján a tulajdonosok átlagosan 15-20 százalék lakbérengedményt tartanak elfogadhatónak a piacon elérhető lakbérszinthez képest. A készítők akkoriban úgy számoltak, hogy hét év alatt Fővárosi Lakásügynökség lakásszáma elérné a tervezett kb. 2500 lakást, amelyből 2000 önkormányzati tulajdonú, 500 pedig magánszektorból bevont lakás.

Az I. kerületben száz tulajdonos érdeklődött már...
https://24.hu/belfold/2024/04/01/fovarosi-lakasugynokseg-koncepcio-reszletek/

Válasz

Lakhatás (modellek)

A Vitézy-féle lakásszövetkezeti modellel szemben
-- fenntarthatóbb és szociálisan hasznosabb megoldást
jelentenének a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont által propagált bérlői lakásszövetkezetek, akár a fent leírt rendszerrel párhuzamosan, akár oly formában, hogy a privát befektetők által épített ingatlanok idővel nem magántulajdonba, hanem szövetkezeti tulajdonba kerülnek.
https://www.periferiakozpont.hu/berloi-lakasszovetkezetek

Ezen modell terjesztését úgyszintén tudná ösztönözni az önkormányzat a megfelelő szabályozásokkal, de az is előremutató lenne, ha a privát tőke bevonásával megvalósított fejlesztések – szemben a Vitézy-modellel – egy bizonyos megtérülési idő után
-- önkormányzati, vagy akár lakásszövetkezeti tulajdonba,
és ezáltal a nonprofit szektorba kerülnének át. Ezzel egyszerre lehetne ösztönözni a piaci befektetőket és növelni a tőkelogika alól kivont lakásállományt.

A magánkiadás szabályozása, a nonprofit lakhatási szektor, a követendő modellek és általánosságban a felelős, szociális szempontokat figyelembe vevő lakáspolitikával kapcsolatban a több civil és szakmai szervezetet tömörítő Lakhatási Koalíció fogalmazott meg javaslatokat a 2024-es önkormányzati választáson induló jelöltek és szervezetek számára az online szabadon elérhető Lakhatási Minimum programban.
https://lakhatasiminimum.hu/

Összegzésképpen: a felelős lakáspolitika hosszabb távú célja mindenképp az kellene hogy legyen, hogy a főváros, illetve a kerületek, valamint nonprofit lakásszövetkezetek
-- önerőből képessé váljanak bérlakásállományuk fejlesztésére,
-- a tőkének való kitettség nélkül,
ezáltal a lakásállomány minél nagyobb részét kivonva a profitlogika alól. Vitézy programja – noha kétségkívül tartalmaz progresszív elemeket a kizárólag a befektetők érdekeit szem előtt tartó, jelenleg domináns modellel szemben – ezen elvárásoknak csak nagyon csekély mértékben tesz eleget.
https://merce.hu/2024/03/26/mire-jo-es-mire-nem-vitezy-david-programja/
___

Vonat- és buszőrült gyerekből aktivista, majd BKK-vezér
https://merce.hu/2024/03/25/a-kormanyzatbol-jott-onnan-kiutalt-elitgyerek-aki-ert-is-valamihez/

Válasz