A nem olcsó kínálatban olyan ínyencségek szerepelnek, mint a bivalykolbász, szürkemarha-bélszín, de található még sokféle olyan magyar áru, amely nem jut el nagy kereskedelmi hálózatokba.


Egyelőre kevés élelmiszer-termelő próbálkozik saját kereskedelmi hálózat kiépítésével. Megyesi Zoltán, a Koppány Hús Hungaricum Kft. tulajdonosa, aki 2009.-ben a karácsonyi ünnepek előtt a budapesti belvárosban nyitotta negyedik üzletét, a közelmúltban megelégelte a nagy élelmiszerláncokkal a huzakodást, és előbb Solymáron nyitotta meg a magyar nemzeti eledelek boltját (éppen egy nagy Spar-üzlet szomszédságában), ezt követte Pátyon és a fővárosban két újabb Koppány Nemzeti Bolt. Budaörsön pedig már az ötödik üzlet nyitásáról tárgyalnak. Megyesi Zoltán szerint további üzletek nyitására nagy az igény, és nem kizárt, hogy Brüsszel központjában is létesítenek egy Koppány-üzletet. Van, hogy az egyik beszállító ajánlja fel saját helyiségét, máskor a bolt van meg, csak a választék hiányzik. 

Az állatorvos végzettségű vállalkozó a legnagyobb, magánkézben lévő szürkemarha-gulya tulajdonosa. Az ezer állat Észak-Borsodban, a Cserehát mintegy ötezer hektáros legelőin él. A szürkemarhán kívül a szintén őshonos mangalica és bivaly húsát is feldolgozzák az ország több pontján kisebb magyar élelmiszer-ipari vállalkozások. Ezekből az alapanyagokból állnak össze az üzletek húskészítményei. De húsféléken kívül megtalálhatók a sajt- és tésztakészítő műhelyek termékei is. Méz, sör, bor, tészta, édesség — sokféle termék van a boltban, bár a választék nem nagy. A Koppány arra épít, hogy jellemzően csak kevés helyen kapható magyar árukat forgalmaz. Az üzleteket a kínálat a delikát kategóriába sorolja.

Megyesi Zoltán szerint a bolthálózatot a magyar termékek iránti igény hozta létre. A vállalkozó beszámolt arról, hogy amikor az Auchannak szállított, akkor először 20 százalékos árvisszatérítésben állapodtak meg, ezt később 25 százalékosra növelte a lánc, majd az egyik áruház nyitásához kétmillió forintos hozzájárulást kértek, és azért, hogy a Koppány Hús termékei a csemegepultba kerüljenek, áruházanként és évente újabb 300 000 forintot kellett leszurkolni. A Coránál sem járt jobban. Közölték vele, hogy termékeit csak védőgázos csomagolásban forgalmazhatja. Vásárolt egy ilyen csomagolásra alkalmas berendezést hatmillió forintért, de két hét elteltével közölték, hogy még sincs szükség a védőgázra. Viszont megvásároltatták vele a saját termékei kínálását szolgáló hűtőpultot, ebben viszont más sertészsírját árusították. Most a saját üzleteiben jó szolgálatot tesznek a hűtők. De beszélt arról is: az áruházi kereskedelmi logikába nem fért bele az sem, hogy a hűtést igénylő, félkész ételkonzervet hűtőpultban kell tartani. Ahogy a többi konzervet, ezt is kitették a szabad polcra, ahol természetesen három nap elteltével megromlott.

(AgroLine—fer-)