Matolcsy György felmutatja az eredetit

Népszabadság - Kurucz Árpád

A kormány az Új Széchenyi Tervet 2011 januárjában, az első Széchenyi Terv

meghirdetésének 10. évfordulóján tervezi elindítani. Az első Orbán-kormány

gazdaság- és társadalomfejlesztési programja, a Széchenyi-terv 2001-ben

295,9 milliárd forinttal, 2002-ben 330,8 milliárd forinttal rendelkezett a

költségvetésből.

A program - szóbeszéd szerint - annak idején főként a fideszes önkormányzatokat és Fidesz-közeli vállalkozásokat juttatta forráshoz. Az

akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György azzal támasztotta alá az általa koordinált program létjogosultságát, hogy minden pályázaton elnyert forint két forintnyi plusz fejlesztést hozott magával: másfél év alatt 200 milliárd forinttal 600 milliárd forint "mozdult meg".

Matolcsy tervei szerint 2030-ra az EU éllovasai leszünk

Matolcsy a mostani program bemutatásakor leszögezte: első lépésben a költségvetési egyensúlyt állítja helyre a kormány. Az új fejlesztéspolitikának célzottan kell a beruházásokat, fejlesztéseket támogatnia, mert csak akkor származik belőle több munkahely és növekedés.

"Mi egy olyan koncepciót nyújtunk át önöknek, amely mögé még egy pályázati rendszert és egy pályázati intézményrendszert is szeretnénk majd Fellegi miniszter úrral odatenni" - mondta Matolcsy György. Matolcsy György leszögezte: a tervek szerint Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet és életszínvonalat. "Ez példátlan történelmi siker lehet és véleményem szerint lesz is, hiszen Magyarország az elmúlt 150 évben soha nem volt az európai átlag fölött" - fogalmazott a miniszter.

Az Új Széchenyi Tervet a kormány a 2030-ig terjedő terv első tíz éves, 2020-ig terjedő gazdaságfejlesztési koncepciójának tekinti.

Fő célkitűzése egymillió új munkahely létrehozása.

Az Új Széchenyi Tervvel Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint a kormány célja, hogy gyorsan, hatékonyan, összehangoltan tudják eljuttatni a hazai és uniós összevont forrásokat a kis- és közepes vállalkozásokhoz.

A szándék, hogy a ciklus végéig összesen 1000 milliárd forintot biztosítsanak erre a célra az összevont forrásokból, (mintegy ötvenszer annyit, mint amekkora állami támogatásban részesült a napokban a Malév).

A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1.480,2 milliárd futó projekt, és 4126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.

Jelenleg a kis- és középvállalatok számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd forint - emelte ki Fellegi Tamás.

Hét kitörési pontot lát Matolcsy

Az Új Széchenyi Tervben

az egészségipart,

a zöld gazdaságfejlesztést,

a lakásprogramot,

az üzleti környezet fejlesztését,

a tudomány-innováció-növekedés területét,

a foglalkoztatást és

a közlekedést

határozta meg a kormány kitörési pontként - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

( Széchenyi Matolcsy által utoljára említett közlekedéssel kezdte, a másik különbség pedig, hogy ő maga nyíltan, gazdálkodó társait maga mellé állítva személy szerint is részt vett a tervei megvalósításában).

A vállalkozóknak tartott rendezvényen a miniszter azt mondta: az Új Széchenyi Terv akkor lesz sikeres, ha kevesebb pályázattal működik, mint az előző kormány alatt. A rendszernek stabilabbnak, egyszerűbbnek és gyorsabbnak kell lennie - tette hozzá. Matolcsy György elmondta:

az idei év második felében pénzügyi tárgyalásra,

2011-ben és 2012-ben pedig szerkezeti tárgyalásra van szükség,

utána jöhet a növekedési szakasz, ez pedig a fejlesztési források gyors felhasználását igényli.

Nem lesz könnyű egymillió munkahelyet teremteni, hiszen a 2004-től indított fejlesztési irányok mindössze 9 ezer új munkahelyet létesítettek, a Széchenyi Terv másfél éve alatt pedig csupán 37 ezer új munkahely jött létre.

Az Új Széchenyi Terv a tervek szerint 2011. január 15-én indul.

Orbán Viktor szerint újjá kell építeni a magyar gazdaságot.

Kifejtette: először a romokat kell eltakarítani, ezt szolgálta a 29 pontos gazdasági akcióterv; a politikai-jogi felelősség megállapítása folyamatban van.

Jövő januártól következhet az újjáépítés az Új Széchenyi Tervvel.

Megismételte: 2013-ig legalább 1.000 milliárd forint áll a gazdaság fejlesztésére. Az ország pénzügyi helyzete ma stabil és kiszámítható, jó reményekre ad alapot ahhoz, hogy a kormány folytassa a szerkezeti átalakításokat és egyúttal beindulhasson a gazdaság növekedése - jelentette ki Orbán Viktor.

A magyarok egyetlen, versenyelőnyt jelenthető képessége a sajátos észjárás - vélekedett Orbán Viktor, aki szerint ezért az országnak kísérletet kell tennie arra, hogy oda is tegyen pénzt, ahol a gondolkodás, a kreativitás és a képességek fejlődése megtörténik. "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy kétféle intelligencia létezik a földön: az embereké és a magyaroké" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az egész magyar gazdaság érdeke a kkv-k támogatásán túl, hogy ezt a képességünket is fejlesszük, és ebben a kormánynak élen kell járnia.

"Nekünk kell létrehozni Európa leghatékonyabb közigazgatását" - jelentette ki Orbán Viktor hozzátéve, hogy Európa legátláthatóbb, legvilágosabb költségvetését kell létre hozni.

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Magyarország a tudás földje lehet, a kormánynak élen kell járnia olyan megoldások kidolgozásában, amelynek előnyét a gazdasági élet azonnal érezheti. A kormányfő a Széchenyi Tervet e kormányzati teljesítmény egyik legfontosabb elemének látja.

Orbán Viktor szerint a Széchenyi Terv hivatása, hogy nekünk magyaroknak itthon, Magyarországon teljesülhessenek be a reményeink.

A munkaadói szervezetek üdvözlik az Új Széchenyi Terv vitaanyagát.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az Új Széchenyi Terv vitaanyagából kiolvasható, hogy az anyag a 7 kijelölt prioritással jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket.

Az IPOSZ elnöke szerint az Új Széchenyi Tervben a mikro- és családi vállalkozások is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A szövetség üdvözli, hogy a pályáztatási rendszer átalakításával egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.Szűcs György elmondta, hogy a családi vállalkozások hozzá tudnak járulni a munkahelyteremtéshez, de ehhez fejleszteniük kell, bővíteni kell a vállalkozásaikat.

Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégium elnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.

Az MKIK alelnöke hangsúlyozta, hogy a vitaindító anyaghoz gyakorlati javaslatokat fognak megfogalmazni. Szerinte a 7 prioritásként kiemelt terület alkalmas arra, hogy eredményt érjen el a magyar gazdaság, ha hozzájut a kellő forrásokhoz. A vállalkozók optimistán fogadják a programot, mert már az I. Széchenyi Terv is sikeres volt, hiszen rövid pályafutása során hatékonyabban szolgálta a gazdaságot, mint az utána következő bármelyik politikai program.

Vereczkey Zoltán, aki a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesület elnöke is, örömmel üdvözölte, hogy Magyarország mint tranzitország előnyeit is a prioritások között jelenítette meg az Új Széchenyi Terv koncepciójának ismertetésekor a nemzetgazdasági miniszter. Ettől azt várják, hogy az ország adóbevételei növekedjenek, az árufuvarozók és az idelátogató turisták a jelenleginél nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a bruttó hazai termékhez, az államháztartás bevételeihez.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának, illetve hátrányaik ledolgozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével, jövőjével, fejlődésével. Az OKISZ elnöke a hét kiemelt programról elmondta: azokkal egyetértenek, kiemelten fontos például az innováció területe, mivel a magyar kkv-k zöme csak a holnapra gondol, és nem tud a hosszú távú célokkal foglalkozni, vagyis saját erőből az innovációra nagyon keveset költ. Ahhoz, hogy a kkv-k piacot szerezzenek, és megteremthető legyen a célként kitűzött egymillió munkahely, a magyarországi piac szűk, így arra kell törekedni, hogy a kkv-k a külpiacon is versenyképesek legyenek - emelte ki Vadász György.A munkaadói szervezetek kedvezően fogadták az Új Széchenyi Terv vitaanyagát.

Az új Széchenyi Terv vitairata