A „Fekete Párduc”, azaz az Aranycsapat nagyszerű kapusa, Grosics Gyula 1926. február 4-én született. Az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, Európa Kupa-győztes labdarúgó 2009. februárjában ünnepelte 83. születésnapját.

Gyula bácsi a Dorogi AC (1938-1947) a MATEOSZ – majd a klub utódja, a Teherfuvar– (1947-1950), a Budapesti Honvéd (1950-1956) valamint a Tatabányai Bányász (1956-1962) csapatában futballozott. Négyszeres magyar bajnok, összesen 390 élvonalbeli meccsen lépett pályára.

A magyar válogatottban 1947 és 1962 között 86 mérkőzésen szerepelt – ő állt az Aranycsapat kapujában 1948 és 1954 között is, amíg a válogatott egyetlen mérkőzést sem veszített el. Tagja volt az 1952-es helsinki ötkarikás játékokon olimpiai bajnok csapatnak, az 1952-es Európa Kupa-győztes (a mai Eb), valamint az 1954-es svájci világbajnokságon második helyezett együttesnek is. Három világbajnokságon szerepelt, (1954, 1958, 1962), és természetesen az előző évszázad mérkőzésén, a londoni 6:3-as magyar győzelemmel záruló londoni angol-magyar mérkőzésen is ő védett.

Grosics Gyulát 1954 novemberében az Államvédelmi Hatóság máig tisztázatlan okból kémkedéssel és hazaárulással vádolta meg. Kis híján börtönbe került – házi őrizetbe vették –, de végül „csak” az lett a büntetése, hogy 13 hónapra eltiltották a futballtól, majd Tatabányán kellett folytatnia pályafutását. A Bányászból visszakerült a válogatottba, sőt, még két világbajnokságon (1958, 1962) is szerepelt. Pályafutását Tatabányán fejezte be, 1962-ben.

Az újságírók hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába. Négyszer jelölték őt Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt. 1999-ben beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé, 1952-ben – az olimpiai győzelem évében – az Év Sportolója, 1959-ben pedig Az év labdarúgója volt.

Edzőként Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-ben és Kuvaitban – itt szakfelügyelőként a főiskolai és egyetemi klubok mellett – dolgozott. Tizennyolc éven át volt a Volán SC elnöke, s nyugdíjba vonulása után is aktív szereplője maradt a futballéletnek. 1995-ben a NOB és a MOB is olimpiai érdemrenddel tüntette ki.

A hagyományoknak megfelelően Grosics Gyulát a 70 éves Novák Dezső, valamint a 87 esztendős Szepesi György társaságában csütörtökön 10 órakor a szövetség székházában köszöntik fel az MLSZ vezetői. (sportforum.hu)

Ugyanebben az évben utasította vissza a Budapest díszpolgára címet, amelyet a Fővárosi Önkormányzat adományozott volna az Aranycsapat egykori kapusának november 17-én, Budapest napján.

Grosics Gyula azt mondta: amikor átnézte a névsort, az volt az érzése, hogy mint egyfajta "díszpinty virít" ott, mert egyedüli nemzeti érzelmű emberként kapta volna meg a díjat.

Grosics 2008. március 25-én debütált a Ferencváros színeiben, amikor a zöldek ellenfele az angol másodosztályú Sheffield United volt. A kezdőcsapatban kapott helyet.

Azt is mondta: az is eszébe jutott, hogy "Sztálin és annak bolsevik köre" még most is díszpolgára a fővárosnak, ezzel a gondolattal pedig nem tudott kibékülni, így rögtön nemet mondott.

Hozzátette: egyébként megtisztelő, hogy egy ország fővárosának díszpolgára lehet, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között, kitől, hogyan és miért kapja a címet.

További sikerei és díjai:

• 1952 az Év sportolója

• 1959 az Év labdarúgója

• hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába

• Négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt

• 1995 MOB olimpiai érdemrend

• Magyar Szabadságért díj (2008)

• 1999 beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé

• Prima Primissima-díj (2009)

• 2008. novemberében a kelenföldi Budai Sport Általános Iskola vette fel a nevét

• 2009. május megalakul a róla elnevezett Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia

• Dorog, Tatabánya, Budapest XI. kerülete díszpolgára

• Grosics Gyula Gyermektorna a Sportiskola SE szervezésében

• Felcsúti Labdarúgó Akadémia tiszteletbeli elnöke

• 2009 az FTC leigazolt labdarúgója

interjú Újbudán