Százharminc évvel ezelőtt helyezték üzembe Budapesten az első, 25 vonalas telefonközpontot. Ennek alkalmából a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkársága emléktáblát avatott a budapesti Hild téren.
a Budapesti Telefonközpont (1881. 05. 01.)
Miután 1879-ben Pesten bemutatták a telefont, 25 előfizetővel
1881. május 1-jén megkezdte működését a budapesti Telefonközpont a
jelenlegi József Attila utca (volt Fürdő utca) 10. számú ház III.
emeletén. Építője és első igazgatója Puskás Tivadar öccse, Ferenc volt. A
központ 1928-ra kinőtte magát, s így akkor áttértek az automata
központra, amelynek következtében a hívószámok kezdetben öt, majd később
hat számjegyűek lettek. 1989. szeptember 1-jén a budapesti
telefonszámok hétjegyűre változtak.
Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter, jelenlegi alkotmánybíró
méltatta a magyar távközlés eredményeit, és az emberek életét
megkönnyítő, ma már milliók által használt szolgáltatásait.
Az első budapesti, 25 vonal kezelésére alkalmas telefonközpont 1881.
május elsején állt szolgálatba Puskás Ferenc házában. Három évvel később
Ferenc halála után Puskás Tivadar vette át a pesti telefonhálózat
vezetését. Puskás Tivadar nevéhez - a legendákkal ellentétben - nem a
telefonközpont feltalálása, hanem a már létező technológia magyarországi
bevezetése köthető. Újító kezdeményezései mellett viszont
vitathatatlanul a nevéhez fűződik az 1892-ben szabadalmaztatott
Telefonhírmondó, amely egy évvel később - a rádió előfutáraként - már
előfizetésért híreket és más tematikus tartalmakat szolgáltatott.
A köszöntőket követően a Puskás Tivadar Híradástechnikai
Szakközépiskola diákjai, valamint Stumpf István és Nyitrai Zsolt is
elhelyezett egy-egy koszorút az újonnan fölavatott emléktáblán.
A Postamúzeumban megtartott rövid esemény keretében Nyitrai Zsolt korabeli telefonon és egy, az első magyar központban is
használt technikához hasonlóan kézi kapcsolással hívta fel a
Balatonfüreden élő 81 éves Puskás Nórát, tolmácsolva neki jókívánságait. Puskás Nóra Puskás
Tivadar legidősebb élő rokona. A nem mindennapi telefonbeszélgetés során a hölgy nagyapja és nagybátyja úttörő
kezdeményezéséről beszélt.
Délután
fél 2-kor az NFM infokommunikációs államtitkára megemlékezett az első
magyarországi telefonközpontról. Nyitrai Zsolt és Stumpf István
alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere emléktáblát
avatott a belváros-lipótvárosi Hild téren.
Ezen a helyen (Fürdő utca 10.) állt az a
lakóház, amelynek a 3. emeletén 130 évvel ezelőtt a telefonközpont
működött – olvasható az emléktáblán, s alatta három név: Ditrói Puskás
Ferenc 1881-1884, Ditrói Puskás Tivadar 1884-1893, Ditrói Puskás Albert
1893-1991 volt az első három igazgató.
A Hild térről az Andrássy úti Postamúzeumba mentünk, ahol 2 órakor
folytatódott a megemlékezés. Újabb két ex-miniszter, a szabad demokrata
Lotz Károly és Kovács Kálmán csatlakozott Stumpfhoz és Nyitraihoz.
Megtudtuk, hogy az első központhoz csak 25 előfizető tartozott. Jókora
időbeli ugrással az államtitkár arról mesélt, hogy 1995-ben – miskolci
egyetemi évei kezdetén – a kollégium folyosóján egy nyilvános
készülékről beszélhetett ismerőseivel. Még nem volt mobiltelefonja sem,
ma viszont minden zsebben ott lapul.
Hatalmas informatikai robbanás történt a mögöttünk hagyott
évtizedben, az államtitkár mégis egy muzeális készülékről egy kézi
kapcsolású telefonközpont és Ibolya kisasszony segítségével hívta fel a
81 éves balatonfüredi Puskás Nórát, Puskás Tivadar leszármazottját. A
kihangosított beszélgetésből Nóra nénitől megtudtuk, hogy 1881-ben
Tivadar Párizsban, az ottani telefonközpontban dolgozott, ezért volt az
1884-es hazaérkezéséig Ferenc az igazgató.
A postamúzeumban megjelent a Puskás Tivadar Távközlési
Szakközépiskola néhány diákja is. Az iskola nemzeti színű zászlórúdjába a
hagyományoknak megfelelően az államtitkár vert be egy szöget. Az
iskolásoktól megtudtam, hogy a hagyományos telefonok náluk már csak
hírmondónak maradtak, de már nekik is a mobiltelefonokat tanítják.
Kommentáld!