A közalapítványt a Magyar Köztársaság Kormánya a Párizsi Békeszerződésben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség teljesítésére határozatlan időre hozta létre.

A Közalapítvány célja

A részére átruházásra került és kerülő javakból, azok hozadékaiból megteremtse annak lehetőségét, hogy azok a személyek, illetve utódaik, továbbá e személyek közösségei, akik zsidó származásuk miatt fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat, és a személyek szociális helyzetüket javíthassák.

A Közalapítvány olyan kiemelkedően közhasznú tevékenységet lát el, amelyről az 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjának felhatalmazása alapján az államnak kell gondoskodnia (Ksztv. 5.§ a) pont).

 A Közalapítvány a Ksztv. 26.§ c) pontjában felsorolt tevékenységek közül a következőket végzi (Ksztv. 4. § (1) bekezdés a) pont):
-         szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
-         tudományos tevékenység, kutatás,
-         nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
-         kulturális tevékenység,
-         kulturális örökség megóvása,
-         műemlékvédelem,
-         hátrányos helyzetű csoportok társadalmi egyenlőségének elősegítése,
-         emberi és állampolgári jogok védelme,
-         rehabilitációs foglalkoztatás.
 
 

Fenti tevékenységek keretében (Ksztv. 4. § (1) bekezdés b-d) pont)
-         vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat   
nem veszélyeztetve végez,
-         gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordítja,
-         a Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, sem közvetlenül sem közvetett módon továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat és nem támogathat.
 
 
A Közalapítvány jellege
 
A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni értékű felajánlással bárki csatlakozhat, akinek adományát a Közalapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem, vagy csak részben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz.
 
 
A Közalapítvány vagyona
 
1.   Az Alapítvány által a Közalapítványnak juttatott induló vagyon a következő eszközökből áll:
a) 4 milliárd forint címletértékű, kizárólag életjáradékra váltható kárpótlási jegy,
b) az Alapító Okirat mellékletében felsorolt ingatlanok 1.271,8 millió forint értékben,
c) az Alapító Okirat mellékletében felsorolt muzeális értéktárgyak 12.400 ezer forint értékben.
   
A Közalapítványt, annak létrehozásáról szóló 1035/1997. (IV. 10.) Korm. határozat 3. pontja alapján, az Alapító a folyamatos működés biztosítására az éves központi költségvetési törvényben évenként meghatározott összegű költségvetési támogatásban részesíti, melyet bevételként kell elszámolni.
 
 
A Közalapítvány gazdálkodása
 
A Közalapítvány vagyonának felhasználásáról a Kuratórium - az Alapító Okiratban és a Vagyonkezelési Szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően - dönt.
 
A Közalapítvány célvagyona a Közalapítvány törzsvagyonon felüli vagyonrésze, valamint ezen és a törzsvagyon hozadékai. A Közalapítvány célvagyona részévé válnak a későbbiekben a Közalapítványhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi személyek feltétel nélküli, valamint a feltételekhez kötött pénzbeli és dologi adományai, amennyiben ezeket a Közalapítvány Kuratóriuma elfogadja, illetve a Közalapítvány vállalkozási tevékenységből származó bevétele.
 
A célvagyon a közalapítványi célok megvalósítását és működési költségeinek biztosítását szolgálja, azt a Kuratórium - az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat keretei között - szabadon felhasználhatja.
 
A Közalapítvány saját tőkéje az alapításkori ingatlanvagyon és muzeális értéktárgy 50%-ának megfelelő érték, illetve annak a KSH megelőző évi fogyasztói árindexével folyamatosan átértékelt összegének mértéke alá nem csökkenhet a Közalapítvány fennállásának ideje alatt. E szabály alkalmazásakor a saját tőke számításánál a Közalapítvány tulajdonába került életjáradékra váltható kárpótlási jegy, illetve annak forintértéke nem vehető figyelembe (törzsvagyon).
 
A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében folytathat, amelynek mértéke nem haladhatja meg az V/1. b) és c) pontokban megjelölt vagyontárgyak összesített, mindenkori értékének 50%-át. Vállalkozási tevékenységet kizárólag belföldön, az Alapító Okiratban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében folytathat úgy, hogy a Közalapítvány céljának megvalósítását nem veszélyeztetheti, és felelősségvállalása az adott ügylet során nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulása összegét, figyelembe véve a VI/4. pontban foglaltakat. Az induló vagyont képező ingatlanok bérbeadás útján is hasznosíthatóak.

A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjának értelmében a faji, vallási vonatkozású diszkriminatív törvények vagy más, fasiszta rendszabályok által érintettek magyarországi szervezetei számára kell visszajuttatni a személyektől elvett azt a vagyont, amelyért örökös nem jelentkezett, és a szervezetek az érintett közösségek, illetőleg életben maradt tagjai támogatására kell hogy e vagyont fordítsák.

A Békeszerződés végrehajtása az Országgyűlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozata alapján a Kormány által létrehozott közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) keretében történik, amelynek egyik eleme a túlélő, rászorult idősek részére életjáradék juttatása. Ennek jogi feltételei megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 89/1996. (X. 30.) OGY határozatban foglalt célra 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet felhasználjon.

(2) A kárpótlási jegyet az (1) bekezdésben meghatározott címletértékre egy példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH) bocsátja ki, amelyen fel kell tüntetni, hogy az csak e törvény szerinti életjáradékra átváltva használható fel. A kárpótlási jegy címletét illetően az 1991. évi XXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének g) pontját nem kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott címletértékű kárpótlási jegyet a teljes összegű átváltásig az OKKH őrzi, elszámolására, bevonására és megsemmisítésére, a többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B. és 13/C. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

2. § (1) A kárpótlási jegy annak az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, magyar állampolgárnak javára váltható át életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető.

A MAZSÖK által nyújtott egyéni kárpótlások és támogatások (magyar, német, osztrák, svájci kárpótlás):

• 1998-ban: 2,0 Md Ft (19,1 ezer fő)
• 1999-ben: 4,0 Md Ft (18,9 ezer fő)
• 2000-ben: 2,8 Md Ft (18,6 ezer fő)
• 2001-ben: 2,3 Md Ft (4,5 ezer fő)
• 2002-ben: 0,763 MdFt (2384 fő)
• Összesen: 11,9 Md Ft

A központi költségvetésből kapott címzett működési támogatás 1998-tól 2001-ig 30 MFt/év volt.
A Parlament döntése alapján a támogatás 2002-ben 42 MFt-ra emelkedett.

A kuratórium döntései alapján, 2001-ben közel 60 MFt került folyósításra magánszemélyeknek és szervezeteknek a Közalapítvány céljainak megvalósítására.

Szervezetek:

MUSZOE (1 MFt.),

NÜB (1 MFt.),

MAZSIKE (0,5 MFt.),

Magyarországi Cionista Szövetség (1 MFt.),

UJS (0,5 MFt.),

B'nai Brit (0,25 MFt.

Az Osztrák Megbékélési Alappal kötött szerződés alapján a MAZSÖK előkészítő munkája és előterjesztése alapján több mint 1100 magánszemély részesült összesen több mint 2MdFt juttatásban. A tevékenység folytatódik 2002-ben.

A MAZSÖK előkészítő munkája és előterjesztése alapján 379 fő részesült a Svájci Bankszövetség által létrehozott alap támogatásából 20 millió forintot meghaladó értékben. A tevékenység folytatódik 2002-ben.

A Német Parlament adományából 2001-ben 75 fő részesült, az összes többi jogosult korábban már megkapta ezt a juttatást.

A Közalapítvány Kuratóriumának 2001 évi döntése alapján, de 2002 májusában kerül kifizetésre a 60 év alatti túlélők hagyományos 15 ezer forintos juttatása. Ez több mint 930 főt érint.

Nem sokkal az új kormány megalakulása után írta alá Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója azt a szerződést, amellyel egy legalább félmilliárd forintos budai, XII. kerületi állami ingatlant térítésmentesen átad a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak.

Az ingatlan a volt kanadai nagykövetség épülete volt. Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. június 12-i hatállyal felmentett vezérigazgatója, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke és a kiemelkedően közhasznú szervezet alelnöke, Kardi Judit szerződést kötöttek egymással június 9-én, egy állami vagyonba tartozó ingatlan ingyenes alapítványi tulajdonba adásáról. Nevezettek Budapest egyik legértékesebb részén, a XII. kerületi Budakeszi úton lévő lakóházról és a hozzá tartozó udvarról állapodtak meg. Kamarás Miklós, a 2009-es zárszámadási törvényre hivatkozik, amely előírja, hogy melyik egyháznak mely ingatlan jár vissza.

A vagyonkezelő volt elnöke szerint „az égadta világon semmiféle összefüggés nincs”, hogy június 9-én írta alá a szerződést és két napra rá már távozott posztjából. A Magyar Nemzet birtokába jutott szerződés szerint a 4500 négyzetméter alapterületű ingatlan bruttó értéke 560 millió forint, azt a közalapítvány – az állami vagyonról és a 2010. évi költségvetésről szóló törvények rendelkezései értelmében – kulturális, szociális és hitéleti célra használhatja.

A megállapodásnak azonban van két olyan pontja is, amelyek az ingatlan értékesítésére is lehetőséget biztosít.

Amennyiben a közalapítvány kulturális, szociális és hitéleti céljait másképp nem tudja ellátni, eladhatja a budai ingatlant az MNV „egyidejű tájékoztatása mellett”.

Ha az értékesítés öt éven belül történne, akkor az innen származó bevétel ötven százalékát a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak be kellene fizetnie a központi költségvetésbe – írja a lap.