Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | B Klári | 1 hozzászólás
Bartók operáját hét évvel a keletkezése után, 1918. május 24-én, 19 órai kezdettel mutatták be a Magyar Királyi Operaházban. A premieren a Kékszakállút Kálmán Oszkár, Juditot Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt. Figyelemre méltó, hogy a regös szövegét Palló Imre mondta el.
A mértékadó kritikusok általában dicsérték Bartók zenéjét, de nem voltak kíméletesek Balázs Béla szimbolista librettójával. Az operát és szövegét Kodály védte meg a Nyugat hasábjain. Szerinte Balázs szövege a legjobb, legköltőibb munka, „a dráma íve és a vele párhuzamos zene-ív hatalmas kettős szivárvánnyá erősítik egymást.” Ezzel együtt, Balázs Béla tisztában volt vele, hogy a darab sikerében a főszerepet a zene viszi. Erre utalt egyszer tréfásan: „Legszívesebben azt nyomtatnám névjegyemre: Bartók Béla szövegírója.
Az operát nyolc előadás után levették a műsorról, és egészen 1936-ig nem is adták elő többé Magyarországon. Az 1936. október 29-ei, Sergio Failoni vezényletével felújított előadáson Székely Mihály és Némethy Ella énekelt, a rendező Nádasdy Kálmán, a díszlettervező Oláh Gusztáv volt.
Az előadás hatalmas sikert hozott, Bartókot több mint tízszer tapsolták ki a színpadra. Az operát külföldön először Frankfurtban mutatták be, 1922-ben. Ezen az előadáson Székely Mihály és Némethy Ella énekelt.
A Kékszakállú herceg vára librettója (szövege)
|
Az 1900-as évek elejét Európában az elmagányosodás, a „világfájdalom” hangulata jellemezte. Ezt tükrözte a korszak filozófiája, művészete, irodalma. Nagy hatással volt a korra Friedrich Nietzsche filozófiája, Sigmund Freud lélektani felfedezései, a francia szimbolizmus, Magyarországon pedig Ady Endre költészetének „Új versek”-es vonulata.
Ez a világnézet, vagy inkább hangulat, komolyan hatott a kor értelmiségére, a művészvilágra, így Balázs Bélára és Bartók Bélára is. Ilyen körülmények között írta meg 1910-ben Balázs Béla – a kékszakállú régi korokból származó, eredetileg francia mondájára alapozva – „A kékszakállú herceg vára” című misztériumjátékát. A Kékszakáll egyébként valóban élt, Gilles de Retz, Gilles de Rais vagy Gilles de Laval volt a neve, Franciaország marsallja volt, és bűnei miatt az inkvizíció 1440-ben halálra ítélte.
Az irodalmi műben a sok más helyen asszonyfaló szörnyetegként bemutatott Kékszakállú a magányos, sorsszerűen egyedülvaló ember példája lett, maga a darab pedig a férfi és a nő egymásra találásának, vagy inkább egymásra nem találásának lélektani mélységeit, a lélek rejtelmeit és szenvedéseit igyekszik bemutatni. Balázs Béla a Kékszakállút egy magyar népballada hőseként értelmezi és mutatja be, ehhez járul a megzenésítéskor Bartók Béla akkoriban – nem kis részben Kodály hatására – feléledt érdeklődése a népzene iránt.
|
Komlósi Ildikót, Polgár Lászlót, a zenekart és Kovács Jánost élmény volt hallgatni. A két nagyszerű énekes zsigerből állít elő összetett figurákat és összetett helyzeteket – a mítoszként elregélt alapdilemmát játszi könnyedséggel emelték fel a mindennapiság régiójába.
Néhány gesztus, egy-egy felemelt hangsúly, egy-egy váratlan megtorpanás épp elég volt ahhoz, amit a háttérben 60 percen keresztül sem tudtak hitelesen megformálni. A rendezés ebben a tekintetben volt mellérendelő: amit a két énekes színészi játékban, zenei formálásban megvalósított – ideértve a mikro- sőt: szociorealizmust is – halovány formában megjelenítette a háttérben, feleslegesen duplikálta.
|
Polgár László Kékszakállújának ma is elvitathatatlan erénye a példás magyar artikuláció, a tökéletes szövegejtés, az értelmes, értelmező hangsúlyozás. És a hang még mindig töretlennek tűnő nemes fénye. A prológ szövegét is Polgár mondta, az orgánum csodálatos színére már itt fel kellett figyelni. Szépek az énekes magasságai, a felső regiszterben azonban már néha pontatlan. Talán kerülni akarja a kockázatosabb pillanatokat (a formálás intaktsága érdekében), így nem egyszer önnön képére formálja szólamát. Reméljük, hogy nem tűnik túlzó engedékenységnek, de a kottával szembeni hűtlenség egy ilyen színvonalú interpretációt hallva egyáltalán nem bántó.
Komlósi Ildikónak (miként Juditnak) nehezebb a dolga. A Polgárral készített lemezfelvételen sem szövegmondásának makulátlanságával tűnt fel, most is kapaszkodni kellett néhány szóért, többnyire ott, ahol Bartók nehezíti meg a dolgát. Komlósi Juditjának zenei sodrása van, s e sodrás időnként magával ragadja a szavakat, sőt, magát a hangokat is: úgy éreztük, hogy a szólam szélső regisztereiben a művésznő inkább csak szándékot sejtet. Nagy öröm és kárpótlás volt e két nagyszerű énekest figyelni.
|
Kovács János az utcai ruhában felléptetett Filharmóniai Társaság élén legjobb formáját hozta. Hangszínekben, árnyalatokban gazdag, plasztikus vezénylést láttunk, hallottunk. Az előadás - nyugodt szívvel mondhatjuk - messze átlag feletti volt.
Molnár Szabolcs cikke nyomán
|
|
M Imre írta 2 órája a(z) November 25.: a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja blogbejegyzéshez:
Ha még nem döntöttél, akkor... : Adód 1%-ával fejezd ki a ...
M Imre írta 12 órája a(z) Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma képhez:
Egyszer volt egy nagy kolostor Kína egyik részén, ahol ...
M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Háy János: Elem - Szkéné/Ördögkatlan | péntek, 19:00, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. (Törőcsik Mari emlékére) 2024.03.29.
M Imre írta 1 napja a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:
A világ legjobb pedagógusa-díj nyertese, a finn Jukka ...
M Imre írta 1 napja a(z) Kicsivel később: most (tíz éves a Fortepan) blogbejegyzéshez:
Ukrán katonaszobrok – fotókiállítás nyílik a Három Hét ...
M Imre írta 1 napja a(z) Egyszerűen az elnöki kegyelmi eljárásról videóhoz:
Tóta W. Árpádnak még lennének kérdései Varga ...
M Imre írta 1 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:
A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7...
M Imre írta 1 napja a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:
Március 27 – Színházi Világnap 1957. március 27-én volt a ...
M Imre írta 2 napja a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:
„Jelentős változás van előkészülőben az oktatási ...
M Imre írta 2 napja a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:
Zebraszerda | 2024. március 20. https://www.facebook....
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!