Legalábbis annak kellene lennie. Hogy miért? Kiderül az alábbiakból:
26 ország 27 000 válaszadójának nagy része (79 százaléka)
szerint az internet-hozzáférés alapvető emberi jog. A japánok és
mexikóiak nagy része nem tudna internet nélkül élni. Ghánában és
Nigériában félnek a legjobban az internetes átverésektől az emberek.
A felmérésben, melyet a GlobeScan végzett a BBC megbízásából 26
országban folytattak le, több mint 27 000 felnőtt vett részt.
Eredményeik szerint Ghánában és Nigériában félnek a legjobban az
internetes átverésektől az emberek, míg a filippínók szerint a weben
publikált tartalmak jelentik a legnagyobb veszélyt. A dél-koreai,
nigériai és a mexikói válaszolók szerint a kormányoknak nem lenne szabad
beavatkoznia az internet szabályozásába. A törökök, a pakisztániak és
kínaiak közül viszont mindössze 16 százalék nem helyesli, hogy a kormány
szabályozza az internetet. Ugyanakkor a megkérdezettek egy része
(például a britek 55%-a) úgy véli, egyes esetekben megengedhető, hogy a
kormány beavatkozzon.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kommunikációhoz való jogot –
hangsúlyozta Dr Hamadoun Toure, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)
főtitkára a BBC-nek. Azt is hozzátette, hogy a kormányoknak alapvető
infrastruktúraként kellene az internetre tekintenie, mint az
úthálózatra, a vízvezetékre vagy a szemétszállításra, mert az internet
az eddigi találmányok közül a legnagyobb lehetőségeket magában rejtő
felvilágosító eszköz. Azt is hangsúlyozta, hogy a tudásalapú
társadalomban élünk, és mindenkinek joga kell hogy legyen ahhoz, hogy
hozzáférjen.
A japán internethasználók 85 százaléka, a mexikóiak 81 százaléka nem
tudna internet nélkül élni.
Kapcsolódó hírek:
Hogyan dobd el a Facebookot anélkül, hogy elveszítenéd a barátaidat (EFF)
Elindult a médiahatóság szlengszótára, a gyerekaneten.hu
Decentralizált internet P2P, Blockchain alapokon?
A nyílt internet helyzete Magyarországon 2019 (NMHH)