Gobbi Hilda új végrendeletet írt 1987-ben. Nemcsak súlyosbodó betegsége kényszerítette rá. A rendszer válsága, a fenyegető gazdasági csőd komor jövőt festett, a színésznő féltette a magyar színházat. Mivel családja, gyermeke nem volt, úgy döntött, vagyonát a szakmára, a kollégákra hagyja. Régi barátját, Rőder Edit ügyvédet kérte föl végrendelete elkészítésére, gondozására.

Gobbi úgy rendelkezett, halála után el kell adni budai, Orsó utcai, 164 négyzetméteres öröklakását és garázsát. Ezek akkori becsült értéke kb. hatmillió forint volt. A pénz kétharmadából a színésznő Aase-díjat alapított: "Az emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok "főszereplői" az epizodisták részére."

A maradék kétmillió forintot idős színészek segélyezésére szánta. Arról is rendelkezett, hogy visegrádi nyaralója a "Magyar Nemzeti Színház" tulajdonába kerüljön, s alkotóházként működjön. A színésznő 1988 nyarán hunyt el.

Rőder Edit lapunknak elmondta, az Orsó utcai lakást és garázst több mint nyolcmillió forintért értékesítették. A végakaratnak megfelelően 1989-ben létrehozták az Aase-díjat. Gobbi Hilda szándéka szerint az alaptőke kamatából évente négy epizodistát kell jutalmazni – 50-50 ezer forinttal. Gobbi ennél is többet akart adni kollégáinak, ám az akkori kulturális miniszter, Köpeczi Béla ahhoz már nem járult volna hozzá, hogy egy magándíj értéke az állami Jászai Mari-díjat felülmúlja.

A díj alaptőkéjét a kulturális tárca és a Színházi Társaság (a Magyar Színházművészeti Szövetség jogutódja) kezeli. A legjobb mellékszereplőknek járó jutalmat évenként két színésznőnek és két színésznek kell odaítélni. A végrendelet elkészítésekor azonban még nem számolhattak a rendszerváltás gazdasági következményeivel, az inflációval. A megmaradó összeget, az Aase-díj alaptőkéjét természetesen kamatoztatták. Ám paradox helyzet állt elő: bár a díj alaptőkéje évről évre növekedett, a végrendeletben előírt összegtől eltérni nem lehetett. Gobbi Hilda közcélokra szánt vagyona – jelenleg már majdnem 28 millió forint – hosszú ideig "holt tőkeként", felhasználatlanul gyarapodott a bankban. Rőder Edit és a vagyonkezelő színházi szövetség folyamatosan kérvényezte, hogy a kultuszminisztérium engedélyezze a végakarat módosítását: növeljék a díj összegét. 2001-ben Rockenbauer Zoltán miniszter bólintott a kezdeményezésre. 2002-ben és tavaly az Aase-díjasok már 220-220 ezer forintot kaphattak.

A sikertörténetben azonban szépséghibák is vannak. Gobbi kívánsága volt, hogy a díj kiosztásáról héttagú bizottság döntsön, amelynek elnöke a mindenkori művelődésügyi miniszter vagy a színházért felelős helyettese. De az ország egyik nagy színészének végakaratát a tárcavezetők nem tartották fontosnak. "A bizottságban soha sem vett részt kultuszminiszter. A művészeti főosztály egyik munkatársa képviseli a tárcát" – állítja Vajda Márta, a Színházi Társaság ügyvezetője.

Az Aase-grémium további tagjait jelenleg a Színészkamara választja. A színházaktól kérnek évente javaslatot a díjazottakra. Valójában nem az évad legjobb epizodistáit tüntetik ki, hanem főleg idősebb művészeknek osztják a pénzt, életműdíjként. Nyilván egyszerűbb "ismertségi alapon" juttatni, mint fáradságos előadásnézéssel vesződni. A díjosztás furcsaságáról Rőder Edit lapunktól értesült: "Helytelenítem. Gobbi Hilda kifejezetten azzal a szándékkal hozta létre a díjat, hogy a legjobb epizodistákat segítse." Az ügyvéd hozzáteszi, rosszallásán túl többet nem tehet. Az általunk megkérdezett független jogi szakértők szerint viszont ha a végrendelet céljától, szellemétől eltérnek, ügyészi felügyeleti eljárás is indítható.

Gobbi Hilda idős színészek segélyezésére alapítványt kívánt létrehozni, de halála után a kultuszminisztérium jogi kifogásai miatt ez nem jött létre. A több mint kétmillió forint kamatait a Színházi Dolgozók Szakszervezetéből és a Színházi Társaságból alakult bizottság ítéli oda rászorultsági alapon. A végrendeletben nem szerepel, hogy a minimum tízezer forintos évi segélyből hányan részesülhetnek. Mivel a kamatot minden évben szétosztották, az alaptőke nem emelkedett. A segély összege így ma már jelentéktelen.

Gobbi Hilda kedvelt pihenőhelye volt a visegrádi nyaralója. Ennek kulturális értéke felbecsülhetetlen: "A ház kő és fa építőelemeinek 80 százaléka a Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri lebontott épületéből származik... A házba épített régi kiskapu, melynek kilincsét oly sok nagy művészünk nyomta le naponta, s Jászai Mari, Bajor Gizi, Somlay Artúr öltözőinek ajtajai is kisugározzák a színész sorsát" – írja végrendeletében Gobbi. Az alkotóházat a "Magyar Nemzeti Színházra" hagyta.

A színésznő Rőder Editet bízta meg azzal, hogy az alkotóház használatával kapcsolatos szabályzatot kidolgozza. E munkában részt kellett volna vennie a Színházművészeti Szövetség két tagjának és az akkori Nemzeti öt színészének is. A szabályzat a mai napig nem készült el. "A régi Nemzetivel nem alakult ki kapcsolatom. Tisztességgel átadtam nekik az ingatlant, a benne lévő ingóságokkal együtt. Többé nem értesültem arról, mi van az alkotóházzal" – mondja az ügyvéd. Az akkori Nemzeti – ma Pesti Magyar Színház – gazdasági igazgatója, Pollák Magdolna 1991-ben került az intézményhez. Úgy véli, szabályzat nélkül is az előírtaknak megfelelően használták az üdülőt.

Gobbi Hilda célja az volt, hogy a Nemzeti Színház tagjain kívül más vezető színművészek, rendezők, dramaturgok is használhassák az alkotóházat. Ám úgy tudjuk, színészkörökben a nyaralót nemigen ismerik, nem járnak oda. Pollák Magdolna ezt elismeri. Jelentkezési sorrendben juthat be bárki, de saját színházuk tagjai, munkatársai helyzeti előnyben vannak.

Mégsem volna jogos elvárni a Pesti Magyar Színháztól, hogy reklámozzák az üdülőt. Ők csupán fenntartói az állami tulajdonú alkotóháznak. Gobbi Hilda halála után a kultuszminisztérium felújíttatta az épületet, ám 1989 óta fillér támogatást sem adott. A Pesti Magyar Színház saját büdzséjéből fedezi az évi 2,5 milliós fenntartási költséget.

2002-ben felépült az új Nemzeti Színház. A kultuszminisztérium a régi Nemzeti nevét Pesti Magyar Színházra változtatta, és megnevezte azokat a vagyontárgyakat, amelyeket át kell adnia az új teátrumnak. A listán az alkotóház nem szerepelt. Pedig jogi szakértők szerint ez immár a Jordán Tamás vezette színházat illetné meg. Az új Nemzeti gazdasági vezetője, Farkas Ágnes azt mondja: remélik, tavaszra hozzájuk kerül a ház, a minisztériummal már tárgyaltak erről. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában viszont közölték: az alkotóház ügyében még senki sem fordult hozzájuk. Egyébként is úgy tudják, az ingatlan a Pesti Magyar Színház tulajdona, az üdülő sorsa nem tartozik rájuk. Úgy látszik, a Gobbi Hilda halála óta eltelt tizenhat évben még a jogviszonyok tisztázására sem volt idő.

Gobbi Hilda egyszer azt mondta egy interjúban: "Én sohasem voltam "csak" színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá." Számára a politika a másokért való felelősséget és szolgálatot jelentette. A háború után a munkás- és parasztszármazású színinövendékeknek megalapította a Horváth Árpád Kollégiumot, később idős színészek számára létrehozta az Ódry Árpád Színészotthont, a fiatal kollégák lakásgondjainak enyhítésére a Jászai Mari Lakóházat. Megszervezte, megnyitotta a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Hetvenötödik születésnapján, 1988-ban tiszteletére ünnepséget rendeztek kollégái. Az est bevételét, százezer forintot a színésznő azonnal felajánlotta a majdani Nemzeti Színház javára, és a teátrum építésére országos gyűjtőakciót kezdeményezett.

Amikor tizennégy évvel később az Orbán-kormány felavatta az új Nemzeti Színházat, Gobbi Hilda nevét meg sem említették.

Keretes
A fővárosi önkormányzat két éve Gobbi Páholy-programot indított. Évente 2-3 ezer forintos színházi utalványt kaphatnak budapesti pedagógusok, kollégiumi diákok, illetve gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók. Az utalvánnyal az összes fővárosi színházat kedvezményesen látogathatják. Schiffer János, a fővárosi önkormányzat kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettese elmondta, Gobbi Hilda születésének kilencvenedik évfordulójára, 2003-ban nem szerveztek megemlékezést, ünnepséget. Sem a teátrumok, sem a színházi szervezetek nem fordultak hozzájuk ilyen kéréssel.

Az új Nemzeti pr-osztályán elmondták: az évforduló alkalmából külön megemlékezést nem tartottak, ám gálát rendeztek a Színházi Világnapon, ahol videobejátszással emlékeztek a művésznőre. Egyébként sem "Gobbi-", sem más színházbérletük nincsen. A volt Nemzetiben vannak bérletek, de Gobbi Hilda nevét egyik sem viseli. "A színésznő a halála előtti években a Katona József Színház tagja volt" – indokol Téri Tibor ügyvezető igazgató. Ők sem rendeztek tavaly ünnepséget Gobbi Hilda születésnapján. "Ezen az alapon a régi Nemzeti Színház összes művészéről meg kellene emlékeznünk Jászai Maritól Bajor Giziig. Erre nincs kapacitásunk. Egyébként is már nem ez a Nemzeti Színház" – említi Téri. (Különben Budapesten csak a József Attila Színházban van Gobbi-bérlet.)

A Színházi Társaság sem emlékezett rá 2003-ban. A Színházi Dolgozók Szakszervezete viszont ünnepséget tartott az Ódry Árpád Otthonban. Az idős művészek azután megkoszorúzták Gobbi Hilda sírját a Farkasréti temetőben.

Az Orsó utcai ház falán Gobbi Hilda nevét nem jelzi emléktábla.