A CÉLTUDATOS MAGATARTÁS



Életminőség, életcél

Minden ember a boldogságra törekszik, vagy legalább a boldogtalanság elkerülésére, hogy saját maga számára harmóniát, nyugalmat teremtsen.

Az, akinek van önálló akarata, és annak érvényesítése a célja, annak ismernie kell a világot és céltudatosan kell élnie. Céltudatos élet nélkül az embert mások akarata, véletlenek sodorják.



A körülményekhez való alkalmazkodás rendkívüli fontossága

Ahhoz, hogy az embernek saját célkitűzése szerint haladjon az élete, az szükséges, hogy sikeresen tudja megjósolni saját és mások tetteinek hatását (és az eltervezett tetteit végre is tudja hajtani). Ehhez az szükséges, hogy helyesen ismerjük a világ dolgait, a dolgok ok-okozati kapcsolatát, viszonyát, miértjét és ismernünk, értenünk kell saját magunkat is.

Az élet nagyon sokszor választás elé állít bennünket és értelmesen választani csak ismert dolgok között lehet.

Ezért az embernél a tudásmegszerzés ill. a tudásátadás a lét szempontjából az egyik legfontosabb dolog. Ezen megszerzett helyes tudásunkat használhatjuk cselekedeteink megtervezésére, következményeinek előrelátására, esemény-előrejelzésre. Az előrelátás során a világ belső leképezésén, modelljén külső ingereket imitálva megnézzük a lehetséges történéseket.

Egy intelligens rendszernek saját magát kell - negatív visszacsatolással - irányítania, hogy egyensúlyát, létfeltételeit biztosítani tudja. Ez lehet automatizmusok útján és tudatosan, felidézhető tudásunk segítségével.



A világ tudása

A tudás: tudása a világnak, belső modellezése. A tudás értése annak, hogy mi miért van. Fontos képesség, amely lehetővé teszi e modell alapján a célszerű, célravezető viselkedést.

A tudatos viselkedés, cselekvés esetén nem a külső világ, hanem annak belső leképezésén létrejövő történések irányítják az egyént.

A racionális gondolkodás a problémák megoldására irányuló konstruktív szellemi tevékenység is e tudás, e belső modell alapján működik.

Az ember saját azonosságát is úgy tudja meghatározni, hogy megkülönbözteti magát másoktól, ez tudás nélkül nem megy.



A világ hiányos ismerete és a céltudatos élet hiányának következményei a nyugati embertípusnál

A célratörés hiánya, a hamis világkép következménye: elrontott, boldogtalan, nem kiteljesedett élet.

Az automatikus cselekvés nincs tudatos kontroll alatt, nem mindig veszi figyelembe a körülményeket, csak egy beidegzett sorrendet hajt végre, így nem mindig célravezető.



VILÁGOK



Alapvetően mik vannak?

Általánosan: vannak valamik és leképezéseik. A leképezés is - egy más aspektusban - valami. Most az a leképezés érdekes, ahogy az intelligenciák leképeznek.

Intelligencia alatt minden értelmet hordozó élő, élettelen szervezetet értek. Az intelligenciák szelleme, elméje létrehozhat új dolgokat, amelyek már nem közvetlenül a külső világ leképezései. Az intelligenciák közül elsősorban az emberi intelligencia az előadás tárgya.

A valamik lehetnek a valóság és szellemünk termékei, amelyek szintén a valóság részeivé válnak. A valamik közül az egyik legérdekesebb, legsajátságosabb valamik a világok.



A világ fogalma számunkra

Nagyon lényeges, hogy egy világot mely szemlélő vizsgálja (ugyanannak a szemlélőnek is egy más időpontban más), ugyanaz a világ más szemlélőnek más arcát mutatja.

A világ: ahol élünk és meghalunk, amit megismerünk, megértünk, megtanulunk, tudunk; az a világ, az közvetlenül számunkra a világ. A világ a színtere létünknek, életünknek, a világ részei alkotják eszközeinket, és céljaink is mind világokban valósulhatnak meg.

Mi is a világ, mi a világ (számomra)? Világ a végtelen, a nem elmondható, a nem leírható, a nem megismerhető, a nem ismétlődő. Ugyanígy világ lehet valami, ami önmagában teljes, zárt. Világ-e annak egy része? Igen, ha végtelen, elmondhatatlan, leírhatatlan, megismerhetetlen, nem ismétlődő, vagy zárt.

Világ a mindenség, világok lehetnek a valamik, a semmik.

Mik a semmik? A nem létezők, azok közül is a nem létezhetők. A folytonossági hiányok, a valamik hiánya.

Világ-e a szembogárban tükröződő kép, a nyári este illata, a szerelem, a sóhaj, az emlék, a hajnali köd, a remény, a vágy, kedvesem szava, a hit? Világ-e a teknős világa, az amőba világa, öt ujjam világa?

Ha valami nem végtelen, nem elmondhatatlan, nem leírhatatlan, nem megismerhetetlen, nem megismételhetetlen, vagy nem zárt, akkor az már valami más és nem világ. Egy világ része lesz.

Világ-e annak leképezése? Lehet világ.



Világok más szemszögből

Ugyanaz más szemszögből más lehet. Az elméből nézve a világ külső világ, és a belső világ a világ. Kívülről nézve - a külső világ - a világ, és az elmében levő csak egy leképezés, vetület. Valami bizonyos szempontból lehet világ, más szempontból egy világ része.

Más intelligenciák számára ugyanazon hely egész más világot jelenthet.



Különféle világok

Igen különféle világok vannak, de alapvetően számomra az emberen kívül létező világ, a bennem levő leképezése, leírása és az önmagamban teremtett világ létezik.

Elménkben van a mi szubjektív világunk, amely a külső világ leképezését és az elménkben általunk létrehozottakat tartalmazza. Egy intelligencia legalapvetőbb, legegyszerűbb világképe: élelem - ellenség - érdektelen.

Ugyanígy világ az élettelen természet világa, az élőlények világa, a tárgyak rendszere.

A könyvek világa tartalmazza - jelenleg - a világ legteljesebb intelligencián kívüli leképezését, leírását, a könyv a tudásátadás legelterjedtebb eszköze.

A mért világ az érzékszerveinkkel közvetlenül nem, illetve nem kvantifikált világról ad képet.

A számítógép világa időben is nagyon új világ, szerintem jelentőségében minden eddigi világleíráson túltesz, lehetőségei beláthatatlanok. (Azon kevés tárgy, gépezet, közé tartozik, amelynek struktúrája változtatható [a számítógép-programozással]!)



Mik vannak a világban?

A világban vannak:

- A valóság és leképezései (árnyék, lenyomat, fénykép stb., emlékek, vélelmek, képzeletek, kreatúrák stb.).

A valóság az objektíve létezhető összes ismeret (minden, ami az intelligenciákban tükröződhet, tükröződik).

Az intelligenciák által létrehozottak legfontosabbika a belső leképezés, a világ belső leképezése (önmaga is világ).

- Létezők és nem létezők. Rajtunk kívül, és a bennünk létezők.

Ezek egy része objektív létező, más részüket csak intelligenciák hozhatják létre.

A csak a külső világban létezők az intelligenciák által le nem képezettek. Ezek az intelligenciák számára nem létezők.



Tudható, nem tudható dolgok

Amiről tudunk, azok lehetnek létezők (ami van, volt, lesz), nem mindig létezők, soha nem létezők (ami nincs, nem volt, nem lesz). Mindezek lehetnek bennünk létezők, a világban létezők.

Ha van olyan, amiről tudunk, akkor kell lenni olyannak is, amiről nem tudunk.

Valamiről nem tudunk, vagy nem tudunk valamit, mert intelligenciánk nem képezte le:

1. nem érzékeljük, nem mérjük

2. nem tudjuk megkülönböztetni mástól

3. elfedi valami

4. nem tudjuk elképzelni

A világ részekből áll, amelyek szintén lehetnek világok. Ezek akár hierarchiaszinteket képezhetnek, pl. hierarchiaszintek a sziget, a birodalom, a világ, a mindenség.

A világ állapotainak egymásutánisága alkotja a folyamatokat. Folyamatok, körfolyamatok (nyitott és zárt): kémiai, idegi folyamatok, világegyetem élete, víz légkörzése, rajzfilm (ember megy) stb.



Milyen lehet egy világ?

Beszélhetünk a lehetséges és a megvalósult, vagy való világról. Van ismert és ismeretlen, megismerhető és megismerhetetlen, elmúlt és majdan születő, befogadó és részvilág. Van zárt világ, nyitott, stacioner, változó, pulzáló, görbült világ.

A világok száma végtelen, a világok önmaguk is egy világot alkotnak.



Az ember világa

Világosan megkülönböztethető a valóság és amilyennek mi látjuk? Azt hiszem, nem! Az ember belső világa igen gazdag. Legnagyobb része a külső világ leképezése.



Az érzékelt világ

A világból érzékelés útján csak az érzékszerveinkkel felfogható világot ismerjük. Érzékszerveink és elménk működésével szerezhetünk tudomást a külső világról, és alkothatunk belső világokat. Legfontosabbként érzékeljük saját létünket. A belső világ kiépülése segíti felismerését a környező világnak, saját magunknak.



A képzelt világ

Az elménkben levő világ elemeiből új világokat képzelhetünk el. Az elképzelt világ és a valós világ között a legnagyobb eltérés, hogy a valós világ minden korlátját átléphetjük. Ilyen elképzelt világok a legendák, a mesék világa, a misztikumok, a hitek világa. Ezekből ered az a világkép, amely a fiatalokban van, és amely sokszor nincs összhangban a valósággal. Irracionális gondolatvilág pl. a vallás.



A csinált világ

A csinált világ az a világ, amit újságírók, filmesek, tv-sek, politikusok hoznak létre, mutatnak be. Sokszor a való világ ferdítései.



Az érzelmek világa

A művészetek által létrehozott, a kultúra által teremtett világ, a fantázia, az érzelmek világa.

Vannak dolgok, amelyek csak bennünk (élő intelligenciákban), a belső világunkban vannak meg, a világban (kívül) nincsenek. Pl. boldogság, öröm, szeretet, félelem, vágy stb. Egy-egy régi emlék vagy új helyzet vagy egy idegen nyelv, ország megjelenése egy egész belső világot aktivizálhat.

Az ember tudata szintén világokra osztható: a saját énje is világ, és más és más különböző környezetben (pl. terhesség alatt, szülőkkel, munkahelyen stb.). Érdekes még a férfi és nő világa, a gyerek világa, a beteg elme világa, a több tudatú emberek világa. A művészek, politikusok, szakemberek, filozófusok világa, az emberi tulajdonságokkal felruházott dolgok világa.

Torma István