Szonda, 2004. 03. 21., szerk.: Egyed László

2004. március 24., szerda 8:45

Több év kutatásainak eredményét foglalja össze Bódi Zoltán nyelvész most megjelent könyve.

Az ELTE nyelvész munkatársát Esti Judit kérdezte.

- Mindenkinek van valamilyen közös elképzelése az internetről. Az interenet rontja a nyelvet, az interneten csupa obszcén dolgot írnak le az emberek. Ha valaki internetezik, az első dolga az, hogy pornó oldalakat nézzen meg. Meg kell nézni, hogy tényleg így van-e?
Két alapvető módszert használtam a kutatások során:
- az internetes kérdezést, és
- nagy mennyiségű szöveget gyűjtöttem különböző műfajokból.

Tehát a honlapok, a csevegő fórumok, az elektronikus levelezés, illetve a vitafórumok, a levelező listák szövegéből. Ezeket a szövegeket mellé tettem az on-line adatoknak, és ebből próbáltam meg következtetéseket levonni.
Egyébként a kutatás közben jöttem rá, az internet nyelvhasználatáról általában állítani nagyon kevés dolgot lehet. Az egyes műfajokról lehet állítani. És nemcsak a műfajok nagyon sokfélék, hanem az internetezők is nagyon sokfélék, mint ahogy a valós világban is.
Az interneten átalakul az írásbeliség egy olyan nyelvvé, amely az írásbeliség és a szóbeliség között áll, és nagyon sok jellemzőjében a beszélt nyelvhez hasonlít. Egyszerűsödik az írás, különösen az interaktív interentes műfajokban, mert a látvány, a hangzás összekapcsolt egy írott szöveggel. Ezek a funkciók átvesznek bizonyos jelentéstartalmakat, következésképpen visszafejlődik az írásbeliségnek a fontossága.

- Leegyszerűsödik a kifejezésmód, pongyolábbá válik a nyelv?

- Így is lehet fogalmazni. A helyesírás kevésbé lesz fontos, mint a neten kívül. Az egyes kommunikációs műfajoknak megvan a maguk szabályszerűsége a világhálón is, csak ezek a szabályszerűségek nem kívülről és föntről jönnek, mint a helyesírási szabályzatok, a nyelvtankönyvek, az írott normatívák, hanem a használók együttműködésének köszönhetőek.

- Még egy nagyon érdekes dolog van, hogy korábban az írásbeliség egy időbeli sorrendet is követett, és most ez felborult. Ez is nagyon megváltoztatja az információközlés és befogadás módját.

- Alapvetően. Nem lehetünk sohasem száz százalékig biztosak abban egy internetes szöveg olvasása közben, hogy annak hol van az eleje és hol van a vége. Rákattintok és hopp, rögtön egy másik szövegben vagyok: ugrópontok, linkek, hipertextek segítségével.

- A csevegőszobákban egyszerre rengeteg téma vetődik fel, rengeteg ember szól bele, tehát olyan, mintha egy teremben egy csomó ember egymás szavába vágva beszélgetne.

- Körülbelül. Az emberek a számítógép előtt ülve chat közben arra vannak kényszerítve, hogy a lehető leggyorsabban írják le a gondolataikat, a lehető leggyorsabban reagáljanak. Ha arra vagyok késztetve, hogy borzasztó gyorsan reagáljak, akkor biztos, hogy tele lesz hibával az írásom.
A válaszadóim egyharmadára volt jellemző, hogy igen, minden körülmények között feltétlenül fontosnak tartja a helyesírást és a stilisztikai megformálásnak a szabályait. Három sorral lejjebb viszont ő is elköveti azokat a nyelvi vétségeket, amelyekről azt mondja, hogy ő nem követi el. Hát ilyen az internet.

- Hat-e a mindennapi beszélt és írott nyelvre az internet?

- A beszélt nyelvre kevésbé, hiszen azok a látványelemek, amelyek egy elektronikus levelezési szöveget érdekessé vagy mondjuk megbotránkoztatóvá tesznek, azok a beszédben nem jelentkezhetnek. Iskolában előfordulnak már olyan dolgozatok, ahol a diákok a mobilos, meg az internetes jelöléseket, rövidítéseket használják néha, de én ezt nem nevezném általánosnak.
Akkor hat szerintem az írásbeliségre az internet bizonyos műfajainak szabadsága vagy szabadossága, ha fölnő a mai iskolába járó generáció, amelyik írásbeliséget, nyelvtant elsajátító gyerekként találkozik az internetnek ezzel a közlésformájával.

Érdemes lenne mondjuk tíz év múlva megismételni egy ilyen vizsgálatot, vélhetőleg lesz hatása a nyelvünkre, ha másra nem, az írásjel használatra egészen biztosan.