Én eddig azt hittem, hogy a szlovákok a tejfeldolgozásban jobban, mi meg a húsfeldolgozásban. Mért akarják most mégis a debreceni, gyulai, szegedi és más többszázéves hagyományra visszamenő hústermékeink gyártását megszüntetni és átvenni?
Belegondolsz, milyen lesz az íze a szlovákok által készített "szegedi szaláminak", "csabai és gyulai kolbásznak" vagy "debreceninek"?
Vajon hol készül a Debreceni Húsfeldolgozó űzem bezására után?
Egyáltalán - érdekel még rajtam kívül valakit ezen termékek minőségének és ízvilágának a megőrzése? Ha igen, mért nem szerepelnek ezek a Hungarikum listán?
Idén június 30-ával zárta be a debreceni húsüzemét
a Debreceni Csoport Húsipari (DCSH) Kft. A döntéssel 395
embernek szűnik meg a munkája, a gyárigazgatótól a portásig. A társaság a
közelmúltban döntött arról is, hogy május 11-vel ugyancsak bezárja
mosonmagyaróvári részlegét, az abdait pedig július elsejétől magába
olvasztja.
Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke úgy
nyilatkozott a Kisalföldnek, hogy az érintettek bevonásával vizsgálják a
Penta-csoport magyarországi húsipari felvásárlásait, és lépnek, ha
kiderül, hogy csak piacot vásárolt a szlovák befektető. A Penta által
megszerzett öt üzem közül gyakorlatilag valamennyi korszerű
technológiával rendelkezik, minőségi alapanyagból is elegendő van az
országban - áll a cikkben.
Jakab István szerint „súlyos helyzetet idéz
elő”, ha csak azért vette meg ezeket a társaságokat a befektető, hogy
Szlovákiába helyezzék át a termelést, és „onnan kívánja egyébként
kontrollálhatatlan termékkel a magyar piacot ellátni”. Ezért - tette
hozzá - az agrártárca illetékesei, az egyes cégek képviselői és az
érintett önkormányzatok bevonásával „folyik a cégcsoport eddigi
tevékenységének értékelése.”
A Debreceni Húsüzem egyébként 2008 júniusában, a mosonmagyaróvári 2010 novemberében került a szlovák befektető tulajdonába.
Erőtlen próbálkozások a debreceni húsüzem megmentésére egy 2011. augusztusi cikk alapján.
Ha pedig húsüzem nincs, ez történik a hazai állatállománnyal:
Összeomlás előtt az ágazat
2011-08-08
| Negyedére esett vissza a sertések és a
szarvasmarhák száma a megyében. Az állattartók szerint az összeomlás
szélén áll az ágazat. Az agrártárca azt ígéri, jövőre új támogatási
rendszerrel segít.
|
Országosan és a megyében is évről évre csökken a sertések, a tehenek
és a juhok száma. A szakemberek szerint a helyzet már-már tarthatatlan,
sürgősen tenni kellene valamit.
Az elképzelések szerint hazánkban jövőre megszűnik az
állattenyésztést segítő úgynevezett top-up támogatás, ami 40 milliárd
forint kiesést jelenthet az ágazatnak – állítja a Mezőgazdasági
Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az érdekképviselet
szerint az agrárkormányzat tehetne a megszűnés ellen, ha a régi
tagországokban alkalmazott gyakorlathoz igazítaná a hazai támogatási
rendszert.
Csökken
évről-évre az állatlétszám, mert az
ágazatban kisebb a jövedelmezőség,
mint a növénytermesztésben, de sokkal több vele a munka
Az agrártárca válasza erre az volt, hogy Magyarország az
állattenyésztési ágazatok támogatását a jelenlegitől teljesen eltérő
formában kívánja megoldani. Jövőre egy a SAPS (területalapú) rendszer
keretén belül működő, a húsmarha- és juhágazat számára kialakított
„Kérődző szerkezetátalakítási és fejlesztési programot” kívánnak
elindítani.
Az érintett gazdaságok, őstermelők nagyon várják, hogy előrelépés
történjen. A Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, Papp Nándor
elmondta, azért csökken évről-évre az állatlétszám, mert ebben az
ágazatban kisebb a jövedelmezőség, mint a növénytermesztésben, de sokkal
több vele a munka, sok a buktató. Kaposszekszőn ennek ellenére 400
kocás sertéstelepet és 400-as tehenészetet üzemeltetnek, és ezzel 85
embernek adnak munkát. Ha csak növénytermesztéssel foglalkoznának a fele
munkás is elég lenne.
Jelenleg a sertéstartás a ráfizetésesebb, a felvásárlók egy kiló élő
sertésért 300-320 forintot fizetnek. Erre gyakorlatilag már semmilyen
támogatás nem jön, mondta az elnök.
A tej ára most kedvezőbb mint két éve volt – akkor literenként a 70
forintot – jelenleg 90 forintot adnak érte. Ebből adódik, hogy a
kompenzációval együtt a tehenészeten a társaság nem veszít, mondta az
igazgató. Aki azt is hozzátette, mivel a biogáz beruházásukhoz
támogatást is kaptak, öt évre azt is vállalták, hogy a 400-as
tehenészetet megtartják.
Tolna megyében nyolc nagyobb sertéstelep van, ahol több száz, esetenként
ezres létszámú az állomány.
A kisebb, 50-100 állatot tartó gazdálkodók
sorra számolják fel a telepeiket.
– Mindig meg voltak hirdetve a támogatások, de amikor arra került
volna a sor, hogy kifizetik a beígért összeget, a határidő csak
tolódott, tolódott, majd a végén nem kaptuk meg a pénzt. Az előző
kormányok alatti agrárpályázatok rossz tapasztalatai sokakat
elbizonytalanítottak. Ráadásul a sok tartozás miatt, a fedezet hiányában
már a kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú beruházási hitel
felvételét sem tudjuk vállalni – mondta egy nevét nem vállaló gazda.
A Magyar Agrárkamara szakértői szerint a hazai támogatások elvonása
miatt olyan mértékű lett a magyar állattartók unión belüli
versenyhátránya, hogy minden plusz forrásra szükségük van a
fennmaradáshoz. A jelenlegi rendszeren változtatni tehát mindenképpen
kell.
Állatlétszám alakulása évről évre Tolna megyében
Év Sertés Szarvasmarha
1980 485 ezer 83 ezer
1991 496 ezer 77 ezer
2000 312 ezer 39 ezer
2005 198 ezer 27 ezer
2010 143 ezer 21 ezer
Forrás: KSH
forrás: www.teol.hu
Kapcsolódó hírek:
A lakosságcsere keretében magyarországi áttelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok névjegyzékei (1946)
Örvendeznek a szlovákok, sajnálkoznak a magyarok
Bemutatkozik egy kis szlovák határmenti magyar település: Lukanénye, Nenince
Történelmünk szlovák szemmel, avagy üljünk be történelemóra egy szlovák iskolába! Milyen érzés?