Mitől magyar a kolbász?

„Mi az, hogy magyar? Vállalom: jelentős az importunk, mert nem tudok mást tenni. Azért megyek ki külföldre alapanyagért, mert jó minőségű, nagy tételben jutok hozzá jó áron. A recept, a gyár, a munkások viszont magyarok” – mondta Tóth János Tibor Surjányi Hús Kft. igazgató-tulajdonosa. A cégvezető arra a kérdésünkre reagált, hogy miért forgalmazza Magyar termék feliratú csomagolásban a vállalkozása a termékeit, ha jelentős tételben importál. A VM listáján ugyanis Surjányi Hús Kft. 77 százalékos behozatallal szerepel, a jegyzéken szintén feltűnő, a kolbászokat, felvágottakat előállító Alföldi-Hús Zrt. (75 százalékos behozatallal) pedig szintén Tóth érdekeltségébe tartozik. A cégvezető vitatta a listán szereplő számokat, és azt mondta, jelentős ugyan a cégeinél az import aránya, de biztosan nem 75-77 százalék.

A jegyzék szerint 80 százalékos importú, egymilliárdos árbevételű Jumbó-Hús Kft. szintén piros-fehér-zöldbe csomagolja a termékeit. „Egyetlen termékre sincs ráírva, hogy kizárólag magyar alapanyagokból készül, ráadásul az import nem törvénytelen, a minőséget sem rontja” – mondta a hvg.hu-nak a vállalkozás ügyvezető-tulajdonosa, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért ilyen csomagolásban árusítják a termékeiket, ha az alapanyagot importálják. Hajdics Attila vitatja a listán szereplő 80 százalékot, szerinte ez legfeljebb 70 százalék. Szerinte nincs ma Magyarországon olyan daraboló üzem, ahol jó minőségű, jó árú alapanyagot lehet venni.

A SáGa Foods kommunikációját ellátó PR-ügynökség a hvg.hu-hoz eljutatott levelében azt írta, a SáGa hoz be az országba pulykacsibét, de a szárnyasokat Magyarországon nevelik magyar gabonával. A cég szerint a Magyarországra kerülő termékeik 10-15 százalékában van import, a többi behozatalt a feldolgozás után újra ki is viszik. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a cég szerint a külföldi megrendelő sokszor megszabja, hogy milyen forrásból származó alapanyagból kell előállítani az adott terméket. (A vállalat egy Hollandiában bejegyzett angol társaság tuajdonában van.)

A listán 33 százalékos importtal szereplő Kometa 99 Kft.

marketingigazgatója, Bódi Krisztina a hvg.hu-val azt közölte, a cég arra törekszik, hogy termékeit 100 százalékosan magyar alapanyagokból állítsa elő, de „vannak olyan pillanatok, amikor ezt importból pótolni kell, mert nincs elég hús a piacon”. A kaposvári vállalkozás ezért a helyi egyetemmel idén elindította a Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramot a partnereinek, hogy jó genetikai állományú – dán fajtájú – sertéseket tenyésszenek, és garantálja, hogy a végén átveszi a disznókat.

A hvg.hu által megkeresett cégvezetők egybehangzóan az uniós csatlakozást nevezték meg mint vízválasztót a hazai termelésben. A határok és a vámok végleges eltűnése nagy lökést adott a piacnak és az exportnak, ugyanakkor a magyar sertéstenyésztők nem voltak felkészülve az átállásra, drasztikusan visszaesett a tenyésztés.

Éder szerint – aki 2001 és 2002 között előbb helyettes, majd közigazgatási államtitkárként dolgozott a minisztériumban – a rendszerváltáskor a hazai húsipar kapacitása 8-10 millió sertés fogadására volt ráállva, ami később nem csökkent olyan ütemben, mint amilyen gyors volt az állatállomány leépülése. A KSH szerint 1995 és 2003 között még évente 4,8-5 millió disznó volt az országban (ennek fele még az egyéni gazdaságokban), de az állomány rögtön a csatlakozás idején csökkenésnek indult, 2008-ban már csak 3,3 millió hazai sertés volt Magyarországon.

Vágás a gyulai kombinátban - kivéreztetik Fotó: Horváth Szabolcs

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta, a 2004-es csatlakozáskor derült ki, hogy a sertéstenyésztés súlyos versenyképességi problémákkal küzd. Az EU-s előírásoknak megfelelően hirtelen leépültek a korábbi állami, (így az export-) támogatások, megszűnt az árszabályozás, és a vámok eltűnése után megjelentek az olcsóbb külföldi áruk, tenyésztők. Magyarországnál a cseh és a lengyel tenyésztők is versenyképesebbek: húsimportunk egy jelentős része a KSH adatai szerint tőlük származik.

Ugyanakkor az uniós támogatási rendszer inkább a növénytermesztésnek kedvez, sok termelő, gazdálkodó inkább erre koncentrált és az állattenyésztést visszafogta. Az AKI 2012-es jelentése szerint a tavalyi 18 százalékos mezőgazdasági export-növekedést elsősorban a gabonafélék kivitelének köszönhetjük.