A Budapesti Operabál története

A középkor szigorú erkölcsei miatt csak nehezen jött divatba.
Medici Katalin volt az, aki - miután megtetszett neki a lakomával egybekötött táncmulatság ötlete - nemcsak a tánchoz kényelmesebb, könnyű, kivágott ruhák viselését szorgalmazta, hanem az eleinte szolid, később kacérkodásra is alkalmas álarcot is kitalálta. A XVIII. századtól kezdve lassanként egész Európa táncra perdült, s idővel nemcsak az arisztokraták, hanem a gazdag polgárok is megszerezték a névre és szóló társadalmi rangot jelentő meghívójukat. Széles körben elterjedt szórakozássá vált a XIX. században a bálozás.
1886-ban, amikor az első budapesti operabált megrendezték, a színház művészeti tevékenységét még a megnyitáshoz kapcsolódó feladatok határozták meg, ugyanis csupán egy és egy negyedévvel előbb 1884. szeptember 27-én avatták fel a palotát.

A Budapesti Opera



1886-ban, a megnyitás eufóriája után hamarosan viták középpontjába került az új színház működése. Az előadásokon számos hely maradt üresen, az Országgyűlés sokallta a dotációt. A fiatal magyar főváros arisztokráciája és polgársága nem fejlődött még igazi operaközönséggé.
Miután Keglevich gróf lett az Operaház intendánsa, azzal kezdte, hogy levelet intézett a belügyminiszterhez, akihez az állami színházak tartoznak és azt kérte, hogy az Operaháznak valamely erre alkalmas helyiségében néhány estélyt vagy táncvigadalmat rendezhessen.

A Budapesti Operabál

A belügyminiszter három napon belül tudatta, hogy az intendánsnak a „finomabb ízlésű szórakozás lehetővé tételére” irányuló törekvését elvileg helyesli. Így született meg operabál ideája.
1886. március 2-án, idestova 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az első Budapesti Operabál.
A nézőtér és a színpad fölé padozatot ácsoltak. A bál az épület egészében terült el. A mellékhelyiségek, a lépcsőház, a földszinti és első emeleti előcsarnok szintúgy díszbe öltöztek és fényárban úsztak, akárcsak a nagyterem. Az oldaltermekben keleti növényeket helyeztek el, ott árulták a frissítőket és a cukrászsüteményeket. Aki komolyabb eledelre vágyott az az Operaházzal szemben levő Ruscher-féle vendéglőbe kellett, hogy átvonuljon. Természetesen a két épületet között az Andrássy úton szőnyeget fektettek le.
Az első bál ünnepi programja Schumann csodálatos Carneválja volt. A vendégek számára is ajánlott volt az álarc és a jelmez, de nem volt kötelező. A zenét a főváros legismertebb katonabandái és népi zenekarai szolgáltatták. Az 1886 Operabál egyik csillaga: Turolla Emma volt.


A bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett újra Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete, melyen Lehár Ferenc vezényelt. A második világháborút követően ugyan számos rendezvénynek adott otthont az Opera épülete, de közadakozási céllal, saját nehéz anyagi helyzetén segítve, új tradíciót teremtve az 1996-os bál volt az első alkalom.

A 62 év szünet után először 1996. február 17-én megrendezett Operabál műsorában fellépett Montserrat Caballé és ismert magyar operaénekesek, valamint részt vettek a Bálon olyan hírességek, mint például Ornella Muti és Sascha Hehn is. A színpad és a nézőtér táncparketté alakított hatalmas területén 160 elsőbálozó nyitotta meg keringővel a Bált. A vacsorát a Gundel étterem kínálta a báltermi páholyokban valamint a különböző stílusokban feldíszített különtermekben. A szabad italfogyasztáshoz az italokat a Zwack Unicum szolgáltatta. Az Operaház más-más helyszínein a bál vendégeit különböző műsorokkal és programokkal szórakoztattuk. Vendégeink kipróbálhatták szerencséjüket a kaszinóban, volt tombola értékes nyereményekkel, és bálkirálynő-választás.

Az 1997-es Bál sztárvendége Jevgenyij Nyesztyerenko, orosz basszista, Kelen Péter Kossuth díjas tenorista, háziasszonya pedig Rost Andrea volt.

1998-ban megrendezett Operabál műsorának gerincét - Lehár Ferenc halálának 50. évfordulója alkalmából - Lehár operett-részletek, keringők képezték, amelyeket a magyar operaénekes sztárok mellett a bécsi Staatsoper örökös tagjai, Walter Berry és Heinz Zednik adtak elő, akik éjfél után igazi meglepetéssel szolgáltak: saját zenekaruk kíséretében valódi „heuriger”- dalokkal bécsi hangulatot teremtettek az Ybl palotában.

Az 1999. februárjában, 4. Budapesti Operabál mottója: „Oszkár tudja”. A műsor Verdi Álarcosbálja köré szerveződött, egy eredeti maszkabál várta a Bál vendégeit. Fellépő művészként Kertesi Ingrid, Rácz István, Mark Janicello vettek részt többek között a Bálon.

A Budapesti Operabál

Az évezred utolsó Operabálja 2000. márciusában került megrendezésre. Ezúttal a millenniumi év alkalmából egy igazi magyar bált rendeztünk. Mind a nyitótáncosok, mind a műsorban résztvevő művészek eredeti díszmagyarban jelentek meg. A műsorban - a meghívott sztárvendégek, Pitti Katalin, Miller Lajos, Kukely Júlia, Daniel Munoz, Fonyó Barbara - előadásra kerültek operaáriák és eredeti magyar táncok, mint a palotás és a csárdás, a Magyar Nemzeti Balett.
Az új évezred első Budapesti Operabálján, 2001-ben, az operairodalom egyik legnagyobb óriására, Giuseppe Verdire emlékeztünk, halálának 100. évfordulóján. Vendégeink a mantuai herceg udvarába érkeztek meg, ahol a mantuai herceg fogadta a báli közönséget Violetta és Luna gróf társaságában. Fellépőként Fonyó Barbara, Berkes János, Lasse Sagen, González Mónika és Fekete Attila volt látható.

2002-ben, a 7. Budapesti Operabálon az olasz művészetet hívtuk segítségül. Az operadíva, Katia Ricciarelli, aki mögött 30 éves világkarrier áll, és Patrizio Buanne táncdalénekes, akire ezután vár sok sikeres év, voltak vendégeink.

2003. márciusában Franciaország volt az Operabál vendége. Mind a műsor, mind az ételsor francia mintára készült. Díszvendégként részt vett a Bálon többek között Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és Raymond Barre volt francia miniszterelnök is. A Bál sztárvendégeként a francia filmművészet királynője Catherine Deneuve fogadta el meghívásunkat és nyitotta meg a bált Görgey Gábor miniszterrel együtt egy keringővel. A nyitótáncosok Berlioz: Rákóczi Indulójára vonultak be. A T-Systems Év Hangja énekverseny győztesei Gál Erika és Keszei Borbála Berlioz Carmenjéből és Gounod Rómeó és Júliájából énekeltek áriákat. A magyar Himnuszt Melis György, a magyar operaénekesek doyenjének előadásában halhatta a közönség.

A 2004-es, kilencedik Operabál a német kultúra jegyében zajlott. A műsor a Tannhäuser (Wagner) –Vendégek bevonulására érkező nyitótáncosok produkciójával kezdődött. Ezt követően híres német operaáriákat hallgathatott meg a közönség Gábor Géza és Gárday Gábor tolmácsolásában. Majd átadták -az Operabál egyik főszponzora- a T-Systems által meghirdetett „Év Hangja” énekverseny fődíját. A győztes, Rálik Szilvia, Wagner Csarnokáriáját adta elő. Ezután Weber: Felkérés táncra c. művére nyitották meg az elsőbálozók a táncmulatságot, majd az Operaház Főigazgatója, Szinetár Miklós mondott köszöntőt. A Bál sztárvendége Katarina Witt, a német jégtánc királynője volt.

A tizedik, jubileumi Operabál 2005. február 5-én került megrendezésre. A nyitótáncosok Johann Strauss Császárkeringőjével nyitották meg a Bált; műsorukat a világhírű Wiener Sängerknaben gyermekkórusa és Solymosi Tamás és Anna Tsygankova balettművészek szólótánca tette színesebbé. A nyitótánc zenei kíséretét a híres linzi keringőzenekar, a Johann Strauss Ensemble biztosította. Az Operabál sztárvendége az egykori olasz filmcsillag, a hetvenes éveiben is ragyogó Gina Lollobrigida volt.

A 2006-ban rendezett tizenegyedik Budapesti Operabált Lehár Arany és Ezüst keringőjére nyitotta meg a 40 pár nyitótáncos a Szilver táncegyüttes versenytáncosai közreműködésével. Az Operabál közönsége Dávid Krisztina és Marius Vlad csodálatos előadásában Verdi és Puccini áriákat hallgathatott meg. Ornella Muti, akit 1996-ban az első Budapesti Operabál díszvendégeként köszönthettük, lelkesen vállalta a 2006-os Operabál megnyitását is. Másodszor láttuk vendégül a neves osztrák keringőzenekart, a Johann Strauss Ensemble-t.