M Imre üzente 2 hónapja
Két jeges törpebolygón is geotermikus aktivitást mutatott ki a James Webb-űrtávcső
2024. február 24.
Egy amerikai kutatócsoport a Southwest Research Institute vezetésével bizonyítékot talált arra, hogy a Kuiper-öv két jeges törpebolygóján, az Erisen és a Makemake-n hidrotermális vagy metamorf tevékenység zajlik. A felszínükön észlelt metán arra utal, hogy meleg, vagy éppenséggel forró geokémiai folyamatok mennek végbe a kőzetmagjukban, ráadásul jelentősen eltér az üstökösökről származó metántól.
A kutatók az elmúlt két évtizedben rájöttek, hogy a jeges világok belseje sokkal fejlettebb lehet, mint korábban hittük. Több jeges holdon is megtalálták a felszín alatti óceánok bizonyítékait, így például a Szaturnusz Enceladus és a Jupiter Europa holdján is. A folyékony víz az egyik kulcsfontosságú feltétel, hogy potenciálisan lakhatónak tartsunk egy bolygót. A kutatók a következő években meg fogják vizsgálni, hogy az Eris és a Makemake felszíne alatt rejtőzhet-e óceán.
Ha a két égitest bármelyike lakható, akkor az lesz a legtávolabbi világ a Naprendszerben, amelyen képes lehet fennmaradni az élet. A belső kémiai folyamatok feltárása egy lépés ebbe az irányba.
„Ha az Eris és a Makemake kőzetmagja meleg vagy akár forró, és geokémiai folyamatok zajlanak benne, akkor a kriovulkanikus tevékenység metánt juttathat a felszínükre, és ez geológiai mércével mérve a közelmúltban meg is történhetett. Olyan szénizotóp arányt (13C/12C) találtunk, ami viszonylag nem túl régen végbement felszínformálódásra utal.” – mondta Will Grundy (Lowell Observatory), a tanulmány társszerzője.
Ez az eredmény része annak a paradigmaváltásnak, amely mostanában zajlik a bolygótudományban. Egyre inkább felismerjük, hogy a hideg, jeges égitestek szíve meleg lehet. A jelen tanulmányhoz kifejlesztett modellek arra utalnak, hogy geotermikus gázok képződése a Szaturnusz Titán holdján is lehetséges, amely szintén bőséges metánkészlettel rendelkezik. Az Eris és a Makemake aktivitásával kapcsolatos felfedezés felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontosak azok a belső folyamatok, amelyek a nagyobb Kuiper-objektumokat formálják. Ez összhangban áll azzal is, amit a Pluto esetében tapasztaltunk.
„A New Horizons űrszonda Pluto melletti elhaladásával és ezzel a mostani felfedezéssel a Kuiper-öv sokkal élőbbnek és dinamikusabbnak látszik, mint eddig.” – mondta Glein. „Ideje lenne elgondolkodnunk arról, hogy egy űrszondát küldjünk az egyik törpebolygóhoz. Így geológiai kontextusba helyezhetnénk a Webb-űrtávcső adatait. Biztos vagyok benne, hogy számtalan csoda vár még ránk!”
https://www.csillagaszat.hu/hirek/ket-jeges-torpebolygon-is-geotermikus-aktivitast-mutatott-ki-a-james-webb-urtavcso/
M Imre üzente 2 hónapja
Február 6 – a magyar radarcsillagászat napja
Bay Zoltán és munkatársai 1946-os hold – radarkísérletének emlékére
A radarcsillagászat a csillagászatnak az az ága, amelyben a vizsgált égi objektum felé rádióhullámokat irányítanak és a visszaérkező hullámokat elemzik.
Bay Zoltán vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni.
Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.
A radarcsillagászok megfigyelik a légkörbe belépő meteorrajok kiterjedését és sebességét. A Naprendszeren belül a rádióhullámok visszaérkezési idejének mérésével a távolságokat lehet pontosan megállapítani. A visszaérkező jel hullámhosszának eltéréséből a kibocsátott jelhez képest, azaz a Doppler-effektus segítségével, mérhető a vizsgált bolygók Földhöz viszonyított sebessége.
A különleges űrszondák sok hónapon át végzett radar méréseinek jelfeldolgozása alapján a vizsgált bolygó felszíne feltérképezhető. Így készültek a Magellán űrszonda 1990 és 1994 közötti mérései segítségével részletes háromdimenziós térképek a Vénuszról. A radarcsillagászat műszerei: egy többnyire nagy méretű parabola-reflektor és egy érzékeny, számítógép vezérelt vevőrendszer.
Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros
https://baloghpet.com/2024/02/06/februar-6-a-magyar-radarcsillagaszat-napja/
M Imre üzente 2 hónapja
Elkészült az univerzum valaha volt legnagyobb röntgentérképe
2019 decembere és 2020 júniusa között több mint 900 ezer egyedi forrást azonosított a röntgentartományban az eROSITA tudományos konzorcium égboltfelmérő projektje – írja az IFL Science.
Ezek közül 710 ezer bizonyult más galaxisokban található szupermasszív fekete lyuknak, 180 ezer csillagnak, valamint 12 ezer galaxishalmaznak, és több száz olyan egzotikus objektumnak, mint a térkép közepén fénylő Vela pulzár.
„Elképesztő számok ezek a röntgencsillagászatban, hat hónap hónap alatt több forrást fedeztünk fel, mint amennyit az XMM-Newton és a Chandra 25 év alatt” – nyilatkozta a lapnak Andrea Merloni, az eROSITA vezető kutatója.
Az eROSITA konzorcium hivatalos közleménye szerint a röntgentávcső 2019. júliusában állt pályára egy német-orosz együttműködés keretében. A teleszkópot úgy tervezték, hogy a röntgentartományban teljes égbolt-felmérést végezzen. Az eROSITA 2022 februárja óta készenléti üzemmódban működik, magyarán az ukrajnai orosz invázió után kikapcsolták.
https://qubit.hu/2024/02/02/elkeszult-az-univerzum-valaha-volt-legnagyobb-rontgenterkepe
Az alábbi videó a következő hetekben publikálandó teljes égboltfelmérés mozgóképes összefoglalója:
https://www.youtube.com/watch?v=0xhXHfjXqtw
M Imre üzente 2 hónapja
Az óriásbolygók a JWST szemével (2024.02.03)
Bár a James Webb-ûrtávcsõ fõ feladatai a korai Világegyetem galaxisainak és az exobolygóknak a vizsgálata, a távcsõ idõrõl idõre a Naprendszer égitestjeire is rápillant.
A teljes cikk itt olvasható:
https://www.urvilag.hu/article.php?id=10874
M Imre üzente 3 hónapja
Bárki elkísérheti utolsó útjára, illetve küldetésére a NASA Endeavour űrsiklóját
Az űrkutatási hivatal legfiatalabb, de már így is egy évtizede nyugdíjba küldött ilyen szerkezet ugyanakkor ezúttal már nem az űrbe fog repülni, hanem egy múzeumba szállítják, ahol állandó kiállítási tárggyá fog válni.
Az Endeavour utoljára 2011-ben, az űrsikló program befejezésének évében repült az űrbe, most azonban szállítás után már csak függőleges pozícióba fogják állítani egy daruval a Samuel Oschin Repülési és Űrközpontban, Los Angeles-ben. A szerkezet a jövő évben megnyíló múzeum, illetve kiállítás egyik legnagyobb attrakciója lesz majd.
https://www.youtube.com/watch?v=_eTmJUBcPZM
A 37 méter hosszú űrhajót egy 137 méter magas daru emeli fogja majd a helyére emelni, egy olyan eljárásban, amit eddig még soha nem próbáltak meg a NASA laborjain kívül. Ha mindegy jól megy, akkor ezzel végleges helyére kerül az 1992 és 2011 között összesen 25 alkalommal az űrt megjárt szerkezet.
https://pcforum.hu/mediatar/7868/endeavor-ursiklo-nasa-kiallitas-muzeum-urkutatas-samuel-oschin-air-and-space-center
___
A nap képe #939 – Az Endeavour űrsikló Új-Zéland felett
Séra Gábor | november 27, 2022
https://spacejunkie.hu/a-nap-kepe-939-az-endeavour-ursiklo-uj-zeland-felett/
___
Az Endeavour (NASA Orbiter jelzése: OV–105) az ötödik és egyben az utolsó megépült amerikai űrrepülőgép volt. A Challenger űrrepülőgép helyettesítésére építették meg, a Challenger-katasztrófa után. Első repülése az STS–49 volt, amelyre 1992. május 7-én került sor, azóta 24-szer járt az űrben. Utolsó, 25. az STS–134 volt, az amerikai Space Shuttle űrrepülőgép program utolsó előtti repülése. Az Endeavour űrrepülőgéppel hajtotta végre a NASA a Hubble űrtávcső első javítását.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Endeavour_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p
M Imre üzente 3 hónapja
Novemberben a James Webb-űrteleszkóp (JWST) különleges felfedezést tett, miközben 10 milliárd évvel tekintett vissza az univerzum történetében.
Ezt a visszatekintést segítette a MACS J0138.0–2155 katalógusszámú galaxishalmaz, amely a gravitációs lencsehatás révén felerősíti a háttérben, épp abban az irányban látszó távoli MRG-M0138 galaxis fényét. Sőt nem csak felerősíti a fényét és eltorzítja az alakját, hanem több különböző képet is létrehoz róla. Ilyenkor a mi látóirányunkból nézve épp az előtérben levő tömeg elhajlítja a háttérben levő objektumból érkező és a közvetlen közelében elhaladó fény útját, s emiatt a háttérgalaxis több különböző helyen látszik az égen.
Idén novemberben egy csillagászcsoport a James Webb-űrtávcső felvételei alapján azt a különös felfedezést tette, hogy az MRG-M0138 galaxisban történt egy másik, újabb csillagrobbanás. Vagyis 7 év elteltével ismét egy Ia típusú szupernóva jelent meg ugyanabban a galaxisban. Eleve nagyon kevés, alig egy tucatnyi szupernóvát találtak eddig gravitációsan lencsézett galaxisban, de két egymás utánit eddig még sosem. A 2016-os Requiem után stílszerűen egy másik zenével kapcsolatos becenevet választottak a 2023-as szupernóvának: Encore, vagyis ráadás.
https://www.urvilag.hu/article.php?id=10826
M Imre üzente 3 hónapja
Így lehet segédeszköz nélkül szögeket mérni az égen.
https://lovethenightsky.com/how-to-measure-angles-in-the-sky/
Most esik le, mennyi csillagászt látni egy metál koncerten....
M Imre üzente 3 hónapja
A Southern Ring Nebula (NGC 3132) Hubble és a JWST által készített képének összehasonlítása.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1065468324755135&set=gm.751036283742091
M Imre üzente 8 hónapja
Kozmikus kérdőjelet fotózott a James Webb
Különös részletre bukkantak a csillagászok a Herbig-Haro 46-47-ről készült fényképeken: a Földtől 1470 fényévnyire található, két formálódó csillagról készült felvétel hátterében egy kérdőjel rajzolódik ki.
https://gizmodo.com/question-mark-spotted-in-deep-space-webb-telescope-1850693160
A kérdőjel alakú objektum messze a Tejútrendszeren kívül található, az alakja alapján viszont valószínűnek tűnik, hogy egy galaxisról, esetleg két, egymással interakcióban álló galaxisról lehet szó. A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScl) szerint a formáció vöröses színe azt is elárulja, hogy a galaxisok a Földtől igen távol helyezkednek el.
Távoli galaxisok
Matt Caplan, az Illinois-i Állami Egyetem fizikusa szerint elképzelhető, hogy a fénykép két összeolvadó galaxist ábrázol, azt azonban kizárja, hogy csillagról készült volna. A különös objektumról készült felvételeket a James Webb űrtávcső készítette, az adatokat a NASA, az ESA és a Kanadai Űrkutatási Hivatal közösen dolgozza fel. A kutatók szerint a kérdőjel alakú valami nem csak az alakja szerint érdekes, hanem azért is, mert jó eséllyel most észlelték először.
A Herbig-Haro 46-47 vizsgálata, amelynek során a fura alakot észlelték, magában is elég érdekes: nagyon fiatal, mindössze néhány ezer éves formációról van szó. A csillagok születése több millió évet vesz igénybe, ezért az ilyen korai fejlődési szakasz vizsgálata alapján a csillagászok a Nap születéséről is többet tudhatnak meg.
A két születő csillagot por- és gázfelhő veszi körül, de a NASA szerint néhány millió év múlva kitisztul a kép: eddigre a csillagok magukba szívják az őket körülvevő anyagot.
https://qubit.hu/2023/08/02/kozmikus-kerdojelet-fotozott-a-james-webb
M Imre üzente 1 éve
Napra pontosan egy éve, tavaly december 25-én indították útjára a James Webb űrtávcsövet (James Webb Space Telescope, JWST), ami hamar felülmúlta még a legvérmesebb várakozásokat is, és már első megfigyeléseivel forradalmasította a világegyetemről alkotott képünket. A valaha épített legnagyobb űrteleszkóp, ami az amerikai NASA vezetésével, az európai és a kanadai űrügynökség közreműködésével készült el, az elmúlt egy évben elképesztően ősi galaxisokra bukkant, távoli csillagok körül keringő bolygók légkörét elemezte, és feltárta a planetáris ködök és Naprendszerünk bolygóinak és holdjainak titkait.
Az elsősorban a látható fénytartományban dolgozó, 1990-ben útnak indított és máig működőképes Hubble űrtávcsővel ellentétben a JWST infravörös tartományban kémleli a kozmoszt, és fő célja az ősrobbanás után 400 millió évvel létrejött ősi galaxisok felfedezése, valamint a csillagok és galaxisok fejlődésének és az exobolygóknak a vizsgálata. A teleszkóp a 18 elemből álló, 6,5 méteres főtükrével gyűjti össze a fényt, és juttatja azt segédtükre segítségével -223 fokon működő négy detektorába.
A Francia Guyanából útnak indított James Webb hetekig utazott, amíg elért a Földtől 1,5 millió kilométerre található, gravitációsan stabil második második Lagrange-pontba (L2), ahonnan méréseit folytatja. A 10 milliárd dolláros költségből megépített teleszkóp ezalatt teljesen kicsomagolta 5 rétegből álló napernyőjét és tükreit, majd megkezdődhetett a tükrök és a műszerek lehűtése és beállítása.
https://qubit.hu/2022/12/25/te-joszagu-univerzum-micsoda-kepeket-lott-egy-ev-alatt-a-james-webb
M Imre üzente 1 éve
Pillars of Creation (Eagle Nebula) | Hubble - James Webb
Mi lehetne jobb módja az New Friends Day megünneplésének, mint ez az új nézet?
A Hubble egyik legikonikusabb felvétele most kiegészül a NASA James Webb űrteleszkópjának kiegészítőjével!
Ez a Hubble-felvétel a Sas-ködben található csillagkeletkezési régiót, a Teremtés Oszlopai-t mutatja látható fényben. Kiemeli az oszlopokat körülvevő csillagközi por jelenlétét és vastagságát.
Az infravörös fény átlát ezen a poron, amint az a Webb új képén is látható, amely még több csillagot tár fel. További információ:
https://www.nasa.gov/feature/goddard/2022/nasa-s-webb-takes-star-filled-portrait-of-pillars-of-creation
A Teremtés Oszlopai körülbelül 6500 fényévre vannak tőlünk.
Hubble-kép kreditpontjai: NASA, ESA/Hubble és a Hubble Heritage Team.
A Webb-kép forrása: Science: NASA, ESA, CSA, STScI, Hubble Heritage Project (STScI, AURA); képfeldolgozás: (STScI), Anton M. Koekemoer (STScI), Alyssa Pagan (STScI).
M Imre üzente 1 éve
A SpaceX meghosszabbítaná a Hubble űrtávcső élettartamát
A NASA és a SpaceX tanulmánya azt vizsgálja, hogy a keringési pálya módosításával meg tudják-e hosszabbítani a Hubble élettartamát.
– ettől azt remélik, hogy az 1990 óta szolgálatban lévő és nagy felfedezéseket segítő űrtávcső hasznos élettartama megnő majd.
A várhatóan 6 hónapos kutatást teljes egészében a SpaceX finanszírozza, az ötlettel is a cég kereste meg a NASA-t pár hónappal korábban.
A NASA szerint olyan adatokat gyűjtenek majd, amelyek segítenek megállapítani, hogy lehetséges-e biztonságosan rácsatlakozni az űrtávcsőre (és ehhez kell-e módosításokat végrehajtani, van-e szükség űrhajósokra), majd stabilabb keringési pályára állítani azt.
A 2000-es évek elején az amerikai űrsiklóprogram részeként többször javították a Hubble-t, a program 2011-es leállítása óta több ötlet is volt a további javításokra, de végül semmilyen tervvel nem álltak elő.
A NASA hangsúlyozta, hogy a megállapodás csak egy SpaceX által finanszírozott tanulmányra szól, későbbi javítások nincsenek még tervben.
https://itcafe.hu/hir/spacex_nasa_hubble_urtavcso_tanulmany.html
M Imre üzente 2 éve
Négy hónappal a start után újabb örömhírt közölt a NASA és az ESA a James Webb űrteleszkóp beüzemelésével kapcsolatban: a sikeres finomhangolás után befejeződött az űrtávcső fő tükrének beállítása, a Webb-űrtávcső képes éles, jól fókuszált képeket készíteni a négy nagy teljesítményű fedélzeti tudományos műszer mindegyikével.
Az alábbi képsorozaton a teleszkóp fő képalkotó műszereinek összehangolása látható, az űrtávcső teljes látómezején:
https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2022/04/Webb_in_full_focus
A teleszkóp összehangolásának hetedik és egyben utolsó szakaszának befejeztével a Webb mérnökei megállapodtak abban, hogy jöhet az utolsó szakasz, a tudományos műszerek üzembe helyezése. A műszerek beállítása és tesztelése körülbelül két hónapig tart, mielőtt a nyáron megkezdődne a tudományos működés, amit a világ csillagászai – köztük sok magyar is – már olyannyira várnak.
A teleszkóp optikai teljesítménye továbbra is jobb, mint a mérnöki csapat legoptimistább előrejelzései. A Webb tükrei most már teljesen fókuszáltan irányítják az űrből begyűjtött fényt az egyes műszerekbe, és minden egyes műszer sikeresen készít képeket a hozzájuk érkező fénnyel. Az összes eddig kapott tesztkép minősége, a látható részletek finomsága a fizikailag lehetséges legjobb.
https://rtl.hu/tudomany-tech/2022/04/29/pengeeles-kepeket-kuldott-vissza-a-webb-urtavcso
M Imre üzente 2 éve
Megdőlt a legtávolabbi csillag rekordja
Egy sokkal régebbi példányt pillantottak most meg a Hubble segítségével.
A Hubble-űrteleszkóp kapcsán néhány hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy ismét elindult a tudományos munka, nem sokkal később pedig egy friss anyagban kötötték a csillagképződéshez a fekete lyukakat, szintén ezen eszközre támaszkodva. 2018-ban a legtávolabbi csillag részleteiről számolhattunk be, ez utóbbi rekord azonban most ismét megdőlt.
A NASA újabb közleménye szerint a kutatók most egy jóval régebbi és távolabbi példányt pillantottak meg, amely 12,9 milliárd évvel ezelőtt már jelen volt, ami komoly előrelépésnek számít, hiszen a korábbi rekord esetében az Univerzum már 4 milliárd éves volt, teljes korának tehát 30 százalékát elérte, miközben a friss jelölt esetében ez alig 7 százalék. A szakemberek először nem is akarták elhinni a meglepő eredményt, ilyen távolságban ugyanis a galaxisok is csupán elmosódott foltként jelennek meg, most azonban egy hatalmas klaszter, a WHL0137-08, segítségével sikerült a gravitációslencse-eljárással több ezerszeresére nagyítani a csillagot, ez tette lehetővé annak megpillantását.
A csapat tagjai egyelőre nem tudják, hogy kettőscsillagról van-e szó, ezt jelen pillanatban nem lehet meghatározni. Mindenképpen meg kellene azonban vizsgálni az Earendel névre keresztelt célpont összetételét, ... a további vizsgálatokban a James Webb vehet majd részt, ezzel még részletesebben megismerhetjük a Napnál több milliószor fényesebb ősi csillagot.
https://sg.hu/cikkek/tudomany/149323/megdolt-a-legtavolabbi-csillag-rekordja
M Imre üzente 2 éve
Január elején sikerrel pályára állt, és kihajtogatta magát a James Webb űrtávcső (JWST). A bonyolult műveletsor végül gond nélkül lezajlott, meghálálva a befektetett végtelen mennyiségű tesztet és feledtetve a rengeteg csúszást. De vajon meddig tud majd dolgozni, mit lehet rajta cserélni, és hogyan lehet megtankolni? Egy új megfigyelés szerint a szupernehéz fekete lyukaktól induló anyagcsóvák egész galaxisokban képesek lehetnek beindítani a csillagok keletkezését. De miként lesz egyáltalán egy fekete lyuknak csóvája? Kozmológiai gyorstalpaló a Nagy Bummtól a Nagy Reccsig: hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét, és hogyan a végét? Miért nagy szám, hogy a Marson két marsjáró is talált szerves molekulákat? Hányféle nem biológiai magyarázatunk lehet erre? Azt már tudjuk, hogy a Földre kisbolygók hozták a vizet, vajon segíthettek az élet elindításában is?
Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.
https://open.spotify.com/episode/37UpTrZcm5QUcObih8aySt
-- Astronomy on Air | Nem csak pusztítani, teremteni is tudnak a szupernehéz fekete lyukak
Az első adásban azt vizsgáltuk, vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot,
https://open.spotify.com/episode/489ufygsFwE0wg5r3vaSZl
a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe,
https://open.spotify.com/episode/1DwTLxpdGasxBzaVSnD97o
a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz bolygó,
https://open.spotify.com/episode/27KyYrb0tfdkNCztL544fm
a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét,
https://open.spotify.com/episode/6ToePca4lMAKT06pe4p7dm
az ötödikben hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső.
https://open.spotify.com/episode/7INKnvqw7EB5ONoXLPQdEg
Forrás:
https://qubit.hu/2022/03/04/nem-csak-pusztitani-teremteni-is-tudnak-a-szupernehez-fekete-lyukak
___
A James Webb Űrteleszkóp #64 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_james_webb_urteleszkop_64_urkutatas_magyarul
A JWST múltja és jövője #65 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_jwst_multja_es_jovoje_65_urkutatas_magyarul
James Webb űrteleszkóp pályája (animáció | Tudomány könnyedén)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/james_webb_urteleszkop_palyaja_animacio__tudomany_konnyeden
Mezei Balázs, amatőr csillagász megörökítette a 2021. december 25-én fellőtt James Webb űrtávcsövet (ZTV Híradó, 2022.01.07.)
http://netpolgar.network.hu/video/eletunk_allomasai_videoban/mezei_balazs_amator_csillagasz_megorokitette_a_2021_december_25en_fellott_james_webb_urtavcsovet_ztv_hirado_20220107
M Imre üzente 2 éve
Másfél hónappal a fellövése után már be is mutatták a 11 milliárd dollárból készült űrtávcső, a James Webb Space Telescope (JWST) által készített első képet, amit egy, a Göncölszekér közelében látható csillagról készített. Mivel még a Földtől 1,5 millió kilométerre található űreszköz kalibrálása zajlik, nem valami hiperlátványos képet adott ki a NASA – kicsit homályos, 18-as látás eredménye, de mégis történelmi jelentőségű.
A február 2-án kezdődött képfelvételi folyamat során a Webbet 156 különböző pozícióba állították a csillag előre jelzett helye körül, és a NIRCam 10 detektorával összesen 1560 képet készítettek, ami 54 gigabájt nyers adatot jelent. Az egész folyamat közel 25 órán át tartott. Az így kapott képeket ezután összeillesztették, hogy egyetlen nagy mozaikot készítsenek, amely minden egyes főtükörszegmens által rögzített képet egy képkockán rögzíti. Az itt látható képek csak egy középső része ennek a nagyobb mozaiknak, egy hatalmas, több mint 2 milliárd pixeles képnek.
A NASA tudósai már a képek beharangozásánál előre figyelmeztettek mindenkit, hogy ne valami varázslatos képre számítsanak, mert még bőven a kalibrálás közepén járnak. Előzetesen úgy írták le, mire lehet számítani az első képek esetén, hogy azok várhatóan homályosak és ismétlődők lesznek a Webb 6,5 méter átmérőjű főtükrének 18 szegmense miatt. Ezeket a képeket a teleszkóp fő kamerája, az úgynevezett közeli-infravörös kamera, a NIRCam gyűjtötte, és a teleszkóp finomhangolásának részét képezik. A NIRCam a látható fény és a közeli infravörös tartományában (0,6–5 mikrométer) mér, és elsősorban a közeli galaxisok és a Tejútrendszeren belüli csillagok fényét fogja vizsgálni. Emellett olyan csillagok és galaxisok fényét is keresi majd, amelyek az univerzum életének korai szakaszában keletkeztek.
Ahhoz, hogy egyetlen tükörként működjön együtt, a teleszkóp 18 főtükör-szegmensének a fény hullámhosszának egy töredékére – körülbelül 50 nanométerre – kell illeszkednie egymáshoz. Hogy ezt perspektívába helyezzük, ha a Webb főtükre akkora lenne, mint az Egyesült Államok, akkor az egyes szegmensek akkorák lennének, mint Texas, és a csapatnak körülbelül 3 centiméter pontossággal kellene a Texas méretű szegmensek magasságát egymáshoz igazítania, ecsetelte a munka precizitását a NASA.
A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a Webbet továbbra is a HD 84406-ra irányítva tartják, a kapott képek alapján pedig elkezdik az egyes szegmenseket állítgatni, amíg a most kapott 18 apró pont a végén egy pontba nem kerül – ekkor lesz tökéletes a beállítás, és munkaképes az űrtávcső.
-- A teljes kalibrálási folyamat egyébként úgy három hónapig tart majd, és összesen hét fázisból áll, ezekről itt lehet olvasni.
https://blogs.nasa.gov/webb/2022/02/03/photons-incoming-webb-team-begins-aligning-the-telescope/
Fontos kiemelni, hogy nem olyan kezdeti, nem várt hibáról van szó, mint három évtizeddel ezelőtt a Hubble űrtávcső esetében.
https://telex.hu/tudomany/2022/02/11/james-webb-urteleszkop-urtavcso-nasa-elso-kepek
M Imre üzente 2 éve
Miért az L2 pont körüli pályán fog keringeni a JWST
Az L2-ből csak a Nap takar és szórja a fényét a távcső háta mögött, ami nem számít – mivel a Föld és a Hold onnét nézve mindig a Nap irányában látszik, tehát ott a három égitest egyszerre takar ki, és abból a Nap a legjelentősebb – a Hold és a Föld onnét nézve már nem okoz extra kitakarást…
Tehát az L2 pont optimális választás!
Most már csak azért kell szorítani, hogy a JWST megérkezzen az L2 pontra, rendben ki tudja magát csomagolni (ez időközben megtörtént), majd a kalibrációk és tesztelések után 2022-ben meg tudja kezdeni a működését.
http://vcse.hu/miert-az-l2-pontban-fog-mukodni-a-james-webb-urtavcso-kopeczny-zsuzsanna/
M Imre üzente 2 éve
A James Webb Űrteleszkóp #64 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_james_webb_urteleszkop_64_urkutatas_magyarul
A JWST múltja és jövője #65 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_jwst_multja_es_jovoje_65_urkutatas_magyarul
James Webb űrteleszkóp pályája (animáció | Tudomány könnyedén)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/james_webb_urteleszkop_palyaja_animacio__tudomany_konnyeden