RETÖRKI | 2025. júl. 8.
https://www.youtube.com/@retorki_official

Csengey Dénes beszéde 1989. március 15-én az MTV székház előtt.
Forrás: Lezsák Sándor magángyűjteménye, Zöld 003-as VHS kazetta.
___

Csengey Dénes paraszti családból származott, bár szülei már alkalmazottként dolgoztak. A környezetétől távoli értelmiségi létet és a kalandot egyaránt kereső fiú szülővárosa gimnáziumából egy fővárosi, hajózási szakközépiskolába ment tanulni, ahol kevésbé érezte jól magát. Ám még mielőtt beiratkozott volna a debreceni egyetemre, meggyőződésévé vált, hogy megélt élmények nélkül nem létezhet hiteles alkotás. Dolgozni állt, főleg kétkezi munkát vállalt építkezéseken, de volt képesítés nélküli tanító és népművelő is.

Egyetemi éveiben belevetette magát az ország irodalmi és közéleti kapcsolatrendszerébe, szociológiai ihletésű munkáit igyekezett megjelentetni. Kapcsolatban állt a Kulin Ferenc szerkesztette Mozgó Világgal, titkára lett a Fiatal Írók József Attila Körének. Nemzedékének rendszerkritikus életérzését elemezte Cseh Tamás dalaiban, és amikor az énekes-zenész kapcsolata megszakadt Bereményi Gézával, fölajánlotta, hogy szövegeket ír a gitáros új dallamaira. A Mélyrepülés félszáz színházi előadást követően lemezen is megjelent.

Aztán, amikor a plakáton feltüntetett neve ellenére sem állt színpadra a Kaláka együttes és Sinkovits Imre mellett Cseh Tamás a képviselőjelöltként induló író-barát választási nagygyűlésén, Csengey örökre megsértődött. Az „örökre” jó egy évig tartott. Akkor Csengey Dénes elment az Új dalok előadására. A színház után a megszokott baráti társasággal beültek a Pilvaxba, ahol politikusként már nem fogadták kitörő örömmel a rendszerdöntő írót… 1991 februárját írták ekkor.

https://orszagut.com/kozelet/mezitlab-szivunkben-baltaval-1333
___

Csengey Dénes szenvedélyes beszédében katartikus része volt, mikor kijelentette, hogy a híreszteléssel szemben nem randalírozó tömeg érkezett ide, és „ne féltse tőlünk senki a televíziót, mert nagyon fogunk rá vigyázni, hiszen a miénk.” Majd így folytatta: „Követeljük a szabad március 15-ét, március 16-át, március 17-ét., március 18-át, március 19-ét…”, és mikor az összegyűlt tömeg megértette szavait, olyan tapsvihar robbant ki, amilyent a szocializmusban egyetlen egy kierőszakolt rendezvényen nem hallott az ország.

Így emlékezett 1989. március 15-re Krassó György, az emigrációs Irodalmi Újság hasábjain:

„Az idei március 15-e számos tanulsággal szolgált. Megmutatta a százezres tüntetés a néptömegek erejét és elszántságát. Figyelmeztette a hatalmat: ne kísérletezzenek a demokratikus kibontakozás feltartóztatásával. És tanulhattak belőle a független szervezetek is: megtanulhatták, hogy össze kell fogniuk, túl kell lépniük az önérdek vezette viszálykodásokon, és hogy erőt csak az emberek vágyainak megfogalmazásából, az ő támogatásukból meríthetnek, nem pedig a hatalommal való egyezkedésből.”

A ’48-as forradalom és szabadságharc a kommunista diktatúra alatt mindig is a szuverenitást, a kommunista elnyomás és a szovjet megszállók elleni küzdelmet jelképezte és 1989 tavaszán jött el az a várva várt pillanat, mikor a magyar nemzet szabadságvágya a felszínre tört és elsöpörte a zsarnokságot.

https://www.30eveszabadon.hu/1989-marcius-15-e-avagy-az-elso-szabad-marcius-15-e
___

Az 1988. március 15-i tüntetés 1956 óta a Kádár-rendszer addigi legnagyobb ellenzéki tüntetése volt. A Kossuth téren Tamás Gáspár Miklós, a Batthyány-örökmécsesnél Hodosán Róza, a Bem-szobornál Pákh Tibor mondott beszédet, a Nagy Jenő-féle „Demokrata” szamizdat folyóirat „12 pontját” Martin Ferenc olvasta fel, s mindvégig három transzparens volt látható, melyeknek a jelmondatai: „Sajtószabadságot!!!”, „Egyesülési szabadságot!” és „Valódi reformokat!!!”.

Az 1988. március 15-i tüntetés fontos darabja a rendszerváltáshoz vezető folyamat kezdeti történéseinek.

https://hu.wikipedia.org/wiki/1988._m%C3%A1rcius_15-i_t%C3%BCntet%C3%A9s
___

A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, amely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá változott, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá. A rendszerváltást alapvetően az 1989-es évhez kötik, mivel ebben az évben történtek a legjelentősebb, legemblematikusabb események ezzel kapcsolatban (a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála), de mind az azt megelőző, mind az azt követő években számos lényeges mozzanat játszott szerepet ebben az eseménysorozatban.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Rendszerv%C3%A1lt%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon