Rainer-Micsinyei Nóra: Bécsben jöttem rá, a Fidesz miatt nem hagyom el Magyarországot – Jun 18, 202% | Kultúrtáj podcast

Egy olyan rendszerben nőttem fel, ahol a Fidesz elfoglalta a nemzeti jelképeket, emiatt sokáig azt gondoltam, hogy a magyarság nem fontos számomra. Aztán a tanulmányaim miatt Bécsben laktam egy évig, és ott jöttem rá, hogy én Magyarországon szeretek élni, itt fogok élni, és nem fogom azért elhagyni az országot, mert nem tetszik, ahogy a kormány bánik velem. Ez a hazám, és nem adom oda semmiért – mondta a Kultúrtájban Rainer-Micsinyei Nóra színész, humorista. A beszélgetésben 2026-ról is szó esett, a hátralévő egy évvel kapcsolatban Rainer-Micsinyei Nórának ambivalens érzései vannak. – Bele se szeretnék gondolni, hogy a kormány hatalmon marad.

A műsorban szóba kerül az is, hogy:

• Miért volt jobb gyurcsányozni, mint ukránozni?
• Mikor derül ki, hogy Magyar Péteren is lehet-e nevetni?
• Miért kell vigyázniuk a humoristáknak, hogy mivel viccelnek?
• Mire használja a Fidesz a nőket?
• Miért robban fel a közönség a közéleti témáktól?
• Miben tévedett a Magyarország Kedvenc Műsora indulásakor?
• Hogyan tekintenek a női humoristákra?

https://www.youtube.com/watch?v=GjA5fkte7q4

Válasz

A MEGAFON TÖBB PÉNZT KÖLTÖTT KAMPÁNYRA, mint az összes ellenzéki párt együttvéve!

https://www.facebook.com/reel/1456709582165837

Előzmény

Válasz

Hideg futott végig rajtam, ahogy ennek a néninek a szavait hallgattam. Annyi őszinteség és fájdalom volt bennük, mégis méltóságteljesen szólt. Nemcsak a saját múltjáról mesélt – mintha mindannyiunk érzéseit öntötte volna szavakba. Megrázó hallani, hogyan torzult el körülöttünk a világ – és hogyan torzultunk mi is vele együtt. Mennyi érték veszett el, hány emberi kapcsolat tűnt el, mennyi tisztaság, amit régen természetesnek hittünk. Ugye, hogy nem ment el az esze minden nyugdíjasnak? Ha ilyen tisztán látna sok ember, nem itt tartana az ország. Berettyóújfalu. 2025.06.

https://www.facebook.com/100000099322552/videos/1491056465193334/

Előzmény

Válasz

Ne az emberekkel fizettessék meg...

https://www.facebook.com/watch/?v=1050039797100229

Előzmény

Válasz

Tényleg, ... mi van a megélhetéssel ... és hasonlókkal?

https://www.facebook.com/watch/?v=1246482083792361

Előzmény

Válasz

Külföldről akar hitelt felvenni a kormány a választás előtti osztogatásra | 2025. június 10.

Kétszer annyi devizakötvényt bocsát ki Magyarország idén, mint ami a korábbi tervben szerepelt, a cél így nettó 1685 milliárd forintnak megfelelő összeg bevonása – jelentette be kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Miért fontos ez? Hónapok óta erős kétségek övezik az idei költségvetés tarthatóságát, részben a vártnál rosszabbul alakuló gazdasági helyzet, részben az osztogatás jellegű kormányzati intézkedések miatt.

-- A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanazon a tájékoztatón jelentette be, hogy 651 milliárddal 4774 milliárd forintra emelte az idei költségvetés pénzforgalmi szemléletű hiányát, így az állam hitelfelvételét ehhez kell igazítani.

Előzmények: Kapitány Balázs statisztikus, demográfus az év elején arról írt a Telexen, hogy ha a magyar középosztály tudatosan visszafogná az áfabevételeket biztosító fogyasztását, és elfordulna az állampapíroktól, azzal lehetetlenné tenné a kormány számára az osztogatást, jelentősen csökkentve a Fidesz választási győzelmének esélyét.

-- Bár az eddigi adatok szerint ezek egyike sem történt meg, így is érdekes kérdés, hogy ki tudja-e alakítani a kormány az olyan intézkedések költségvetési mozgásterét, mint a többgyermekes anyák szja-mentessége vagy a fegyveres testületek tagjainak félévi pluszfizetése (fegyverpénz).

Idézet: A Fidesznek a 2026-os választási győzelemhez nagyon nagy osztogatást kellene csinálnia, lehetőleg a szavazáshoz közel, hogy még emlékezzenek rá az emberek – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember a Telexnek.

-- Ez szerinte azt jelenti, hogy ősszel „iszonyatosan rá kellene lépniük a gázpedálra”, majd hozzátette: ezt mindenképpen meg fogják próbálni, a kérdés, hogy mennyire engedik meg a nemzetközi piacok.

Számokban: ha számolunk a lejáratokkal és a visszavásárlásokkal is, akkor a korábbi bruttó 1558 milliárd helyett 2833 milliárd forintnak megfelelő devizaforrást tervez bevonni idén az ÁKK.

-- Ezzel a következő bő fél évben a devizaadósság aránya némileg túllépi a korábban meghatározott 30 százalékos limitet a teljes államadósságon belül, ami azt mutatja, hogy maximálisan igyekszik kihasználni az állam a külföldi hitelfelvételt.

Igen, de: közben a forintos hitelfelvételi terveket csökkentette az ÁKK (pdf), így lett a teljes többlet finanszírozási igény az új terv szerint 651 milliárd forint.

Mit mondanak ők? A sajtótájékoztatón Kisgergely Kornél, az NGM államháztartásért felelős államtitkára a Portfolio kérdésére azt mondta,

https://web.archive.org/web/20250612065138/https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250610/breking-meg-tobb-devizakotvenyt-ad-el-magyarorszag-766837

a hiány emelkedésének három oka van:

*** az uniós helyreállítási alap forrásainak elmaradása,
*** a vártnál rosszabb makropálya (gazdasági helyzet)
*** és az olyan kormányzati intézkedések, mint az anyák szja-mentességének kiterjesztése.

-- A helyreállítási alappal (RRF) kapcsolatban azt mondta, a kormány arra számít, hogy az eredetileg (idénre) tervezett mintegy 630 milliárd forintnyi forrás fele be fog folyni.

Felülnézet: az utóbbival kapcsolatban óriásiak a kockázatok, mivel a kormány érdemben nem jutott közelebb az RRF feltételeinek teljesítéséhez. Így napról napra nő annak az esélye, hogy Magyarország teljesen elbukja ezeket az eurómilliárdokat.

Mi következik? Az ÁKK egyelőre nem döntötte el, hogy mikor és pontosan milyen formában vonja be a tervezettnél jóval több devizát.

-- A mostani piaci körülmények között meglepő lenne, ha ez problémába ütközne, legfeljebb az árazás (a kamat nagysága) kérdéses. Azaz a kormány várhatóan elő tudja majd teremteni az osztogatás fedezetét.

-- Nem lebecsülendőek azonban a kockázatok sem: egyrészt kiszámíthatatlan, nem rengeti-e meg Donald Trump a nemzetközi pénzpiacokat például egy újabb vámháborús húzással.

-- Másrészt a fentiek miatt meglepő lenne, ha befolyna idén az RRF-ből várt 315 milliárd forint, és a kormányzati 2,5 százalékos várakozásnál valószínűleg jóval kisebb gazdasági növekedésnek is lehetnek még kellemetlen költségvetési hatásai. Azaz könnyen lehet, hogy nem most kellett idén utoljára megemelni az adósságkibocsátásai tervet.

https://g7.hu/kozelet/20250610/kulfoldrol-akar-hitelt-felvenni-a-kormany-a-valasztas-elotti-osztogatasra/

Előzmény

Válasz

A magyar gazdaság rémisztő adatáról, amelyik zuhan, mint a kő | 2025. június 14.

(A szerző független pénzügyi szakértő. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A Központi Statisztikai Hivatal június 3-án publikálta a részletes, 2025 első negyedévére vonatkozó adatait a magyar gazdasági növekedésről. A közölt számok megegyeztek a korábbi becslésekkel, a magyar gazdaságnak nem sikerült növekednie, negyedév per negyedév alapon 0,2 százalékkal csökkent a teljesítménye. A repülőrajt idén így sikerült, előfordul, hogy az ember otthon hagyja a slusszkulcsot. Ezzel nemhogy nem teljesült az elvárt 3-6 százalékos növekedés, de konkrétan az egész EU-ban az egyik legrosszabbul teljesítő gazdaság a magyar lett.

Az adatok részletesebb vizsgálata megerősítette a már korábban is erősen gyanított folyamatokat. Ami lényegesen rontotta a hazai folyamatokat, az az export rossz, és a beruházások botrányosan gyenge teljesítménye. Az export gyengesége részben külső tényező, hiszen az európai autó- és akkumulátoripar gyengélkedése valóban kívül esik a magyar kormány hatáskörén, itt maximum azt lehet jogosan felvetni, hogy az idei költségvetés tavaly novemberi elfogadásakor várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés tervezésekor melyik lelkes munkatárs gondolhatta komolyan, hogy az akkor már megválasztott új-régi amerikai elnök hatására ezek a szektorok jól (jobban) fognak teljesíteni.

Az igazság kedvéért annyit tegyünk hozzá, hogy a tavalyi költségvetés elfogadása még a volt pénzügyminiszterhez tartozott, aki jelenleg éppen az MNB elnökeként funkcionál. Az európai autóipar szenvedése sem most kezdődött, gyakorlatilag történelmi átalakuláson megy keresztül a szektor, és momentán nem tűnik túlságosan versenyképesnek az európai autóipar. Ráadásul a tarifaháború egyelőre holtponton van, és ha az EU adott esetben nagy(obb) vámot kap a nyakába, akkor az még rendesen beüthet az eddig is rossz bőrben lévő magyar exportnak, hiszen nagyjából 10 százalékos kitettsége van a magyar exportnak az USA felé.

A másik, a GDP-t nagyon erősen lefelé húzó tétel a beruházások drámai csökkenése volt, év per alapon 10.2 százalékos volt a visszaesés mértéke, és a legrémisztőbb, ha a historikus adatsorra néz az ember: zuhan, mint a kő.

Itt azért már felmerül a kormány felelőssége is, nem is kis mértékben.

Mutasson már valaki nekem olyan céget – amelyik nem kap zsilliárd forint állami támogatást, hanem csak a saját pénzét fekteti be – amelyik az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikai vesszőfutása után úgy gondolná, hogy akár zöldmezős beruházóként, akár csak továbbfejlesztő beruházóként megjelenne Magyarországon.

Először bevezették a szektorális különadókat, többszöri ígéret ellenére sem vezették ki őket. Éves szinten közel 1000 milliárd forint megy az államkasszába csak ebből a tételből. Bevezették a kiskereskedelmi adót, a plusz 4,5 százalékos terhelés miatt gyakorlatilag 27+4,5=31,5 százalékos áfát fizetnek a vásárlók a boltokban. Bevezették először a hatósági árakat pár alapvető élelmiszerre és az üzemanyagra. Ezeket addig tartották, amíg a döntéshozóknak leesett, hogy a kiskereskedelmi láncok szétterítik a többi termék árában a befagyasztott termékeken elért veszteséget, az üzemanyag esetében meg a legkeményebb szoci időket idéző sorok alakultak ki a kutaknál.

Miután elengedték az árakat, és végre kialakult volna egy normális piac, kiderült, hogy az a fránya élelmiszer-infláció csak nem akar letörni, hiába győzték le azt is, csak nem akart alábbhagyni az emelkedése az áraknak (ja, meg közben a forint 410-ig gyengült az euróval szemben). Megoldás? Árrésstop.

Éppen megszűnt a hatósági áras konstrukció, de a fránya piac büntiből kap egy árrésstopot az NGM-től. Első úttörő becsületszavas ígéretük szerint május 31-ig, amit természetesen ismét nem tartottak be. Most éppen augusztus 31. az újabb dátum, de szinte biztosra veszem, hogy az árrésstop a jövő évi választásokig érvényben fog maradni.

Lehetne még tovább csűrni-csavarni, hogy ezeket a beruházásokat (is) érintő változásokat ráadásul egyeztetések nélkül, egy esti Magyar Közlönyben lehozva léptetik életbe, inkább képzeljük magunkat a beruházó helyébe. Még ha látna is fantáziát egy beruházásban, érdemes megkockáztatnia, hogy egy reggel arra ébred, éppen az ő pénzét teszi fel az állam a kaszinóban? Akkor már inkább elmegy saját maga játszani, lehet még jól is fogja érezni magát.

Ami a magyar GDP-t még úgy ahogy tartotta, az a lakossági fogyasztás – egyébként mindenki által várt – bővülése volt. Ez nem volt látványos, de a 4 százalék feletti érték éppen arra az időszakra esett, amikor az állam kifizetett 1700 milliárd forint kamatot a lakossági állampapírokra (a már unalomig lerágott PMÁK történet), ebből sikerült összehozni a fogyasztás bővülését. A beharangozott reálbér-növekedés üteme pedig erősen csökkenni látszik: az év elejei két számjegyű értékek az elmúlt két hónapban már csak 3,7 százalékot tettek ki. Bár még az év felénél se tartunk, a munkaadók a tavalyi hároméves bérmegállapodást már most szeretnék újratárgyalni.

Ha nincs gazdasági növekedés, akkor nincs bérnövekedés sem.

Nincs miből. Olyan, hogy hatékonyságnövekedés, versenyképesség-növekedés lassan nem létező kifejezések a magyar gazdaságban.

És ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy megpróbáljunk valami előrejelzést adni a teljes évre. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy az idénre tervezett 3,4 százalékos növekedés két lassabb negyedév után az év második felében gyorsul majd be. Kicsit essünk vissza a realitások talajára és tegyük fel a kérdést: mitől gyorsulna be az év második felében?

Jelenleg vannak olyan külsős ismeretlenek, amelyek nagymértékben befolyásolhatják az eredményt, ezeket nem lehet kikerülni.

*** Trump & Co vámháborúja nem múlt el, sőt még el se kezdődött. Az idei második félév legnagyobb kérdése, hogy milyen mértékben kell majd az EU-nak a zsebébe nyúlnia, és ez mennyire veti vissza az európai gazdaságot.

*** A háború nem fog véget érni, és nem az ukránok miatt. Az oroszok csak az időt húzzák, partnerre leltek Trump személyében, akit nagyon ügyesen hülyítenek immáron fél éve. Az exporttól tehát nagy növekedést várni nem szabad, a beruházások volumene talán már nem fog olyan mértékben zuhanni, mint eddig, de óriási fordulatot a fentebb említett okok miatt én nem várnék. A lakossági fogyasztás a tavalyi bázisokhoz képest magasabb lesz, de egyszerűen a valóság az, hogy az emberek rendelkezésre álló jövedelme nem nő olyan ütemben, ahogy azt tervezték, ergo fogyasztásnövekedést sem lehet elvárni tőlük. Csak érdekességképpen: mindenki tippelt, hogy vajon a nagy kamatfizetések után mennyivel fog csökkenni a lakossági állampapír állomány. Nem csökkent. Az emberek még mindig jelentős mértékben megtakarítanak és nem fogyasztanak.

Van két tétel, ami még erősen beleszólhat a gazdasági növekedésbe. Az egyik a minden évben sötét ló szerepét betöltő agrárium teljesítménye. Tavaly a rendkívüli aszály miatt rossz volt a termés, idén eddig relatív sok eső esett, főleg májusban, akár pozitív meglepetés is lehet. Bár kicsi a súlya a magyar GDP-ben a szektornak, plusz-mínusz 30-50 százalékos eltérések a bázisévhez képest gyakran előfordulnak ebben a szektorban.

A másik tétel a költségvetés. A közvélemény kutatások alapján

-- 10 hónappal a választások előtt még soha nem állt ennyire rosszul a kormányzópárt támogatottsága, így szinte biztosra vehető a pénzszórás a lakosságnak.

Elvileg ez is segítheti a GDP növekedést, kérdés persze a tényleges mértéke a pénzszórásnak, illetve hogy mely társadalmi csoportoknál csapódnak le ezek a pénzek. Egy dologban nagyjából biztosak lehetünk: az EU-tól pénz nem fog jönni idén sem.

Két fontos dolgot szeretnék kihozni ezzel a magyar GDP történetből. Az egyik, hogy nem reális túlzottan bizakodónak lenni a magyar gazdasági növekedéssel kapcsolatban, ha nem romlanak jelentősen a nemzetközi konjunktúra kilátások, akkor az éves 1% már kimondottan jónak számítana. A másik, és talán sokkal fontosabb: miért kell álmodozni, és miért akkora baj az, ha egyszer végre reális növekedési pályával számolna a költségvetés? Évek óta megy az álomkergetés, a kanyarban előzés vágya, ahelyett, hogy végre hihető sarokszámokat fogadnának el.

Legrosszabb esetben magasabb lesz a gazdasági növekedés, és akkor lehet majd egymásnak osztogatni a plecsniket.

https://g7.hu/kozelet/20250614/a-magyar-gazdasag-remiszto-adatarol-amelyik-zuhan-mint-a-ko/

Előzmény

Válasz

Tévedés, hogy a vidék most ébredezik – Szlavkovits Rita jegyzete | 2025. június 08.

Alaposan beolvasott egy mezőtúri férfi a Lázárinfón a kormánynak, most azzal pörög a róla készült felvétel, hogy végre, ébredezik a vidék. Pedig a helyzet az, hogy nyilván Purger uram sem most ébredt fel, és a vidék is ébren van, hiszen ők a legnagyobb vesztesei a mostani kormányzásnak, csak éppen nem állt mögéjük senki.

Sokan megosztották annak a mezőtúri férfinak a kifakadását, aki a Lázárinfón a napokban nekiment Lázár Jánosnak, pontosabban nem személy szerint neki, csak éppen ő volt ott. A mezőtúri férfi mondandóját szinte mindenki azzal osztotta meg, hogy a vidék ébredezik. Magyarul, úgy gondolják, hogy eddig azt sem tudták vidéken, hol élnek, nem szeretik a szabadságot, ápolatlanok, és buták. A helyzet pedig az, hogy nem azért nincsen foguk, mert nekik így jó, hanem azért, mert minden szolgáltatás eltűnt a falvakból, ahogy a megélhetés forrásai is elapadtak, vagy a NER helyi potentátjai kezelik a pénzcsapokat.

https://www.youtube.com/live/eil3Jicj3V8?t=5595s

Ezek az emberek maradtak magukra, és őket ekézik a kétharmados Fidesz-győzelmekért.

Bár a kormány 2010 után folyamatosan azt kommunikálta, hogy a vidék az első, a városokkal szemben fel kell hozni a kistelepüléseket, mégsem történt semmi ez ügyben. Persze letérkövezték a falvakat, még az orvosi rendelőket is felújították, de orvos már nem jutott.

https://www.youtube.com/live/eil3Jicj3V8?t=4504s

Építettek jó nagy sportcsarnokokat, helyenként stadionokat, de ebből is csak a NER vállalkozói jártak jól, akik felhúzták a később kihasználatlan monstrumokat. Aki a részletekre kíváncsi, nyugodtan pörgesse csak végig Hadházy Ákos Facebook-oldalát, évekre visszamenőleg talál minden napra egy-egy uniós projektet, ahol hamuvá égették a pénzt, vagy legalábbis legfeljebb a polgármester lett gazdagabb egy vendégházzal, vagy éppen egy lomkoronasétánnyal.

A kormány mesterien felhúzta viszont azt a függőségi vázat, amihez hozzádrótozta a falvakban, községekben élőket, kiszolgáltatva őket vagy a polgármesternek, vagy éppen a helyben kiválasztott lojális nagygazdáknak. Ezekre a településekre be sem tették ellenzéki politikusok a lábukat, kivéve persze a választási kampányok idején, amikor kiálltak egy logóval ellátott pulttal, vagy házaltak néhány héten át. Még véletlenül sem dolgoztak azon, hogy legyenek helyi kapcsolataik, naná, nem építettek hálózatot. Pedig a recept előttük volt, 2002 után megtette ezt a Fidesz, meg is nyerték 2006-ban az önkormányzati választásokat, ami jó dobbantó volt 2010-re. Egyébként a Jobbik is megcsinálta az előbbihez hasonlóan, igaz, nekik nem hozott már babérokat mindez sem 2014-ben, de 2018-ban sem, viszont remekül használja ki a korábbi hálózatot manapság a Mi Hazánk, tehát még véletlenül sem ment pocsékba a munka. Ezt a ziccert hagyta ki az ellenzék (a ma már óellenzékként aposztrofált pártok), arra gyúrtak, hogy a városokban, vagy éppen a médián keresztül meg lehet nyerni a választásokat, csak a szavazatokat számolgatták.

Még manapság is lealacsonyítóan beszélnek a vidékiekről, megalázva azt a néhány millió embert, akik ezeken a kistelepüléseken élnek. Buták, büdösek, fogatlanok. Nem egyszer hallottam (nem fideszesektől) azt is, hogy nem kellene szavazati jogot adni az alacsonyan iskolázott állampolgároknak, amitől a hajam az égnek állt. Végignézték, hogyan semmizik ki, tolják bele őket a zselléri, jobbágyi sorba, hogyan tűnnek el a falvakból a tanítók, az orvosok, hogyan épül le minden szolgáltatás, cserébe a helyi boltokban harmadával is drágábban vásárolhatnak, majd drámai hangon, sajnálkozva kiállnak a nyilvánosság előtt szörnyülködve, hogy egy faluban élő kisfiú életterve az, hogy közmunkás lesz.

Lehet ekézni a vidéken élő gazdálkodókat, de éppen őket vezette meg a legádázabbul az Orbán-kormány. 2006-ban kötött választási szövetséget a Magosz és a Fidesz, ekkor még az előbbi élharcosa volt Ángyán József is. Ángyán tolta is a 2010-es kampányt, családi gazdaságokkal, a vidéki gazdaság megerősítéséről beszélt. A professzor számára már 2012-ben világos volt, hogy itt szó nincs a falvak lakóinak a támogatásáról, ki is szállt a buliból. A Földet a gazdáknak program folytatódott, de azt is láttuk, hogyan. Itt is hatalmas respekt Ángyán Józsefnek, amiért az utókor számára is megismerhetővé, kutathatóvá tette mindezt, mert ez önmagáért beszél, és leleplezi az Orbán-kormány valódi szándékát. Ez persze keveseket érdekel, mert valójában még mindig csak az a fontos, hogy melyik NER-feleség milyen táskát visel, mert ez éri el a városi állampolgárok ingerküszöbét. Pedig oda kellene figyelni, hogy mi történik vidéken, mégis csak a magyar lakosság harmada él falvakban, községekben. Valamikor maga Lázár János is még arról beszélt egy vásárhelyi gazdafórumon, hogy meg kell vizsgálni, hogy mekkora földterület kell ahhoz, hogy el lehessen tartani belőle egy családot. Pár évvel ezelőtt, amikor az agrárminiszteri székre fájt a foga, egy videósorozatban már azt fejtegette, hogyan kellene beintegrálni az élelmiszeripari vállalkozásokba a gazdaságokat. A baromfi-ágazatot nevezte a politikus mintának, ahol lényegében a nevelő, hizlaló gazdaságok státusza azonos a bérmunkásokéval. Én nyilván nem vagyok szakember, gőzöm sincs, hogy ez így rendben van-e, de egy világosan látszódik, ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy úgy vezették meg másfél évtizeden keresztül a gazdálkodókat, ahogy azt nem szégyellték. És nem szégyellték.

-- Nem véletlenül csökkent 2023 végéig felére a gazdaságok száma. Lehet, hogy a koncentráció a jobb hatékonyság felé tolja az agrárgazdaságot, de az biztos, hogy százezrek megélhetése vált, válik bizonytalanná, hiszen a folyamat még nem állt meg. Ez utóbbira biztos megoldást kell majd találni. Nem ekézni kell a vidéket, hanem odafigyelni, megérteni, és melléjük állni. Purger uram, ő volt a sokak által kiposztolt mezőtúri férfi, nem az utóbbi hónapokban ébredt fel. Csak most volt lehetősége szólni úgy, hogy tudja, nincs egyedül.

https://szeged.hu/cikk/tevedes-hogy-a-videk-most-ebredezik-szlavkovits-rita-jegyzete

Előzmény

Válasz

Marika for Prezident!
Rainer-Micsinyei Nóra a Sándor palota előtt. Nagyon komoly és határozott beszéd volt!

https://www.facebook.com/watch/?v=1706802326898527
___

2025. június 10., kedd, 18:00
Polgári Ellenállás
Kossuth tér

Ha most nem hallatod a hangod, később már nem lehet. Ha most nem állsz ki azért, amiben hiszel, később már hiába teszed. Ha most nem szállsz síkra a szabadságodért, később már kár lesz kapkodnod a levegő után. Ha ma nem véded meg az európai identitásod, holnap már az Eurázsiai Unióban ébredsz. Nincs hova hátrálnod: cselekedj. Csatlakozz a Polgári Ellenálláshoz a szabad és nyugatos Magyarországért június 10-én, kedden este hattól a Kossuth téren, mert 1848 és 1956 szelleme téged is kötelez.

A tüntetésen felszólal majd Ács Dániel, Borsi Bálint, Bizzer Mátyás, Bogos Csaba, Csákányi Eszter, Csató Adorján Funktasztikus, Dévényi István, Sallai Dé:Nash, Hadházy Ákos, Illés Helga, Lampé Ágnes, Lányi András, Levitin Dávid Dave, Lovasi András, Magyar Dávid, Nagy-Bandó András, Pajor Tamás, Pankotai Lili, Radics Peti, Stumpf András, Varga Martin Hiperventi és Zentai Márk.

https://www.facebook.com/events/2249841185448817/
___

2025. június 28., szombat, 14:00–20:00
30. Budapest Pride Felvonulás / March

https://www.facebook.com/events/726484322836829/

https://budapestpride.hu/

Előzmény

Válasz

Tibi Atya: Szerintem ezt szeretné már ez a megfáradt nép: hogy ne kelljen állandóan harcolni valaki ellen. Brüsszel, Soros, globalisták, migránsok, ukránok, háttérhatalmak, hazaáruló ügynökök, kémek vagy a Holdon élő reptiliánok. Tényleg, bazmeg, mi vagyunk a »béke országa«, mégis 0–24-ben háborúznunk kell valakivel. És közben százmilliárdokat költenek el évente arra, hogy »tájékoztassanak« minket arról, épp ki ellen kell gyűlölködnünk, aki a nemzet jövőjét fenyegeti.

A magyarok már nem akarnak állandóan harcolni valaki ellen

https://24.hu/belfold/2025/05/23/tibi-atya-magyar-peter-tisza-menet-allando-harc/

Válasz