Súlyos fenyegetést jelenthet a Mexikóban terjedő sertésinfluenza betegség. Akár világjárvány is lehet belőle - mondta szombati sajtótájékoztatóján Genfben Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

 

"A helyzet nagyon súlyos, gyorsan alakul, szoros figyelemmel kell követni... az új vírus nyilvánvalóan képes világjárványt okozni"- jelentette ki a főigazgató, aki szombaton tért vissza a Mexikóban és a szintén érintett Egyesült Államokban tett látogatásáról, és válságtanácskozást hívott össze az ügyben.

A járvány már mintegy hetven ember halálát okozta. Húsz esetben bizonyos, 40-50-ben pedig alapos a gyanú, hogy az eddig ismeretlen vírusváltozat okozta a végzetes kimenetelű megbetegedést. Az A/H1N1 jelzésű új törzs a madár- a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társítja.

A páciensek jellemző módon fiatal, egyébként egészséges felnőttek. Mexikóban ezernél valamivel több megbetegedést regisztráltak, az Egyesült Államokban (Texasban és Kaliforniában) nyolcat, de vizsgálat alatt áll New Yorkban 75 náthás egyetemista is. Mexikóban a főváros, valamint San Luís Potosí és az amerikai határ közelében lévő Mexicali a fő gócpont.

Szerencse, hogy már a pár nappal ezelőtti helyzethez képest visszaszorulóban van.

A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa. Nevében a „H” a Hemagglutinin proteinre, az „N” Neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a gyilkos, de „szabadon” nem élő spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek.

Ezek közül a spanyolnátha 1918-ban és 1918-ban 50-100 millió embert ölt meg.

1918 tavaszán a madárinfluenza néhány hónap alatt az emberi szervezet számára végzetes formába mutálódott. Az eredeti elmélet szerint a gyilkos törzs az embereket könnyebben megfertőző sertésinfluenza és madárinfluenza kombinációjából jött létre egy sertésen, amely ugyanabban az időben mindkét vírussal megfertőződött.

 

 

 

 

Amikor azonban a megmaradt szövetminták alapján azonosították az 1918-as törzset, kiderült, hogy mutálódott madárinfluenza volt és nem sertésinfluenza kombinációja.

 

Alacsony patogenitású H1N1 törzsek ma is élnek a világban, 2006-ban például az összes influenzás megbetegedés mintegy felét okozták.

Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminosavja közül csak 25-30 mutatott eltérést - ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírus emberek közt is terjedővé váljon.

 

A sertésinfluenza az az influenza, amelyet a sertés populációkat megfertőző Orthomyxovirus okoz. (A vírus nemzetközileg ismert angol rövidítése SIV - swine influenza vírus). E csoport definíciója nem filogenetikai alapú. Az eddig izolált SIV-törzseket vagy az Influenzavírus C csoportba soroltak be, vagy az influenzavírus A nemzetség különböző altípusai közé.

A sertésinfluenza, a madárinfluenzától eltérően emberről emberre is terjedhet.

 

2009 márciusában és áprilisában Mexikóban több, mint 1000 esetben mutattak ki emberekben sertésinfluenzát és a vírus több, mint nyolcvan emberéletet követelt. Április 25-ig 11 esetet mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok szerint az Egyesült Államok délnyugati részében és Kansasban és több sertésinfluenza-gyanús eset fordult elő a New York nagyvárosi övezetben is. A sertésinfluenza elszigetelt eseteinek felbukkanásáról szóló első jelentések után a mexikói járványról szóló hivatalos bejelentés 2009. április 23-án született meg. Egyes esetekkel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet megerősítette, hogy a H1N1 egy új törzse okozta őket. A halálesetek közül 16-ot az új törzs okozott és 2009. április 24-en 44 másik esetet még vizsgáltak. A mexikói áldozatok a hírek szerint többnyire fiatal felnőttek voltak, ami jellemző a járványos influenzára.

 

 

 

 

Április 26-án este Új-Zéland egészségügyi minisztere megerősítette, hogy egy mexikói iskolai kirándulásról visszatért diákcsoport 22 tagja influenzaszerű tünetekkel - valószínűleg sertésinfluenzától - megbetegedett. Tizenhárom diák esetében tesztek készültek, és közülük 10-en pozitívnek bizonyultak az influenza „A” vírusra, és erős a gyanú, hogy sertésinfluenzáról van szó, de lehet, hogy másik influenzatípusról. A kormány azt javasolta, hogy az influenzatüneteket tapasztaló új-zélandiak azonnal forduljanak a háziorvosukhoz.

 

Az új törzs két korábbi sertésinfluenza-törzs kombinálódásának tűnik. Az előzetes genetikai vizsgálat azt találta, hogy az új törzs hemagglutinin (HA) génje az Egyesült Államokban 1999 óta ismert sertésinfluenza víruséhoz hasonlít, a neuraminidáz (NA) és mátrix protein (M) azonban inkább az európai sertésinfluenza dokumentált formájára. Nincs korábbi adat ilyen genetikai szerkezetű vírusokról emberekben, vagy sertésekben, de az Egyesült Államokban nincs formális nemzeti figyelőrendszer arról, hogy milyen vírusok vannak jelen sertésekben.

A mexikói egészségügyi miniszter szerint az elhalálozási arány stabilizálódott, és lassul a kórházakba kerülő fertőzöttek számának exponenciális növekedése is. A fővárosban bezárták az iskolákat, a mozikat, a könyvtárakat, a színházakat és a múzeumokat, s lemondják a nyilvános rendezvényeket.

A WHO egyelőre nem ad ki világjárványra vonatkozó figyelmeztetést, nem emeli a veszély súlyosságát jelző indexet, amely hármason áll a lehetséges hat fokozatból. Kéri azonban, hogy minden országból jelentsék azonnal a nem szokványos légzőszervi megbetegedések felbukkanását. A szervezet szóvivője szerint a Tamiflu nevű vírusellenes gyógyszer hatékony a mexikói influenza esetében. Védőoltás még nem létezik ellene, de dolgoznak rajta.

Több ázsiai országban szombaton megszigorították a Mexikóból érkező utasok egészségügyi ellenőrzését. Tokió Narita repülőterén olyan készüléket állítottak üzembe a mexikói járatok kilépő kapujánál, amely távolról automatikusan méri az utasok testhőmérsékletét. A Fülöp-szigeteken közölték, hogy karanténba zárják azt, aki lázasan érkezik Mexikóból, de még nem kellett ehhez az eszközhöz folyamodniuk. Thaiföld és Hongkong is szigorította az ellenőrzést.