Szeretem az építészetet, de erről a változásról csak most, a kör-email kapcsán hallottam először. Megnéztem a terveket és egyetértek a művészettörténészek felhívásával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lehet, hogy az új kiállítóterek a tér alatt nagyon jók, de a bővítés a régi múzeum előtt több kérdést vet fel, mint amennyi esztétikai élményt ad. Ez pedig a főváros egyik legszebb és legfontosabb terén vállalhatatlan kompromisszum. Egyszerű látogatóként nem töltene el örömmel és elégedettséggel az, hogy néhány milliárd forint befektetéssel létrejön egy ilyen módon megújított múzeum, amelynek felszíni képe talányos semmi-nek nevezhető. Szabadjon önzőnek lennem, látogatóként én többre, adófizető polgárként meg ügygondozóbb gazdákra vágyom!

 

Ezek okán egyetértek Ráday Mihállyal, hogy az építkezés előtti utolsó pillanatban –az ő, a mi konzervatív érdekeink védelmében- meglépi ezt, és a közvéleményhez fordul.

 

Élő emlék még a budapesti Erzsébet tér földúlása az új Nemzeti Színház ürügyén (két hét alatt tökéletesen lerombolták a teret békeidőben!), aztán a Gödör megépítése. Már a ráragadt név is mutatja az eredményt. Itt sem tölthet el bennünket büszkeség az eredmény láttán!

Emlékezzünk a tanulságokra! Az értékeink mellett ki lehet és ki kell állni!

 

Írd alá te is az építőművészek által indított petíciót a Hősök tere eredeti építészeti együttesének megtartása érdekében!

(kattints a színes sorra)

 

A beépítési terv:

 

A terv készítésének célja és előzményei

Jelen szabályozási terv Budapest-Zugló Önkormányzata megbízásából készül a Városliget és környéke (Hermina út – Kacsóh Pongrác út – MÁV vasúti terület – Hungária körút – Vágány utca – Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor által határolt) területére.

A Városliget nemcsak fővárosi, országos, de védett emlékei, történelmi és protokolláris rendezvényei révén joggal nevezhető európai jelentőségű városi parknak.

 

A Hősök tere és környéke a Világörökség részét képezi. A téren politikai, vallási és kulturális rendezvények váltják egymást. Az Állatkert, a Vidámpark, a Cirkusz nemzetközi hírű intézmények, míg a Széchenyi fürdő az úszni vágyók strandja és az ízületi betegek keresett gyógyhelye.

A Városligetben található múzeumok (Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Közlekedési Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum) gyűjteményei és rendezvényei rendszeresen nagy tömegeket vonzanak a térségbe. A parkfelület, a játszóterek, a ligeti tó nemcsak a környező kerületek, de a főváros és agglomerációja kedvelt szabadidő- és pihenő területe.

A Dózsa György út Városligettel határos szakasza a kommunista rendszer frekventált ünnepeinek, felvonulásainak volt a színtere. A rendszerváltás után, mint a diktatúra egyik karakteres szimbóluma, át kellett, hogy alakuljon, értékelődjön. Elbontásra került a dísztribün, a Sztálin szobor egykori helye és a Lenin emlékmű. A hatalmas, betonozott teret a parkoló autók és az időszakos rendezvények, kiállítások, vásárok foglalták el. A Városligeti fasor tengelyében, az egykori Rondó helyén, politikai döntés nyomán megépült az Ötvenhatosok emlékműve.

 

A Városliget jelen állapotában – övezeti besorolásához képest is – túlépített. Ezzel magyarázható, hogy a túlépítettség mellett a többlet használat, terhelés, igénybevétel csak időszakos rendezvényekben tud megjelenni, erősen és tartósan roncsolva a zöldfelületeket, a liget környezeti állapotát. A használat, látogatói forgalom infrastrukturális ellátottságának a hiánya, a rendezetlenség (vendéglátás, kereskedelem, idegenforgalmi szolgáltatások, parkolás, stb.) oda vezet, hogy a foganatosított védelmi intézkedések és tiltások nem tartathatók be, a környezetállapot romlása napról napra, szemmel jól követhetően terebélyesedik.

A Városligetbe, elsősorban a Hősök tere és környékére irányuló hazai és külföldi turizmus fogadása megoldatlan, a buszok és személyautók parkolása a világörökségi területen történik, megbontva annak

építészeti egységét.

 

A vendéglátás az utcai árusok szánalmas kínálatával és ízlésvilágával inkább riasztó, mint vonzó. Az illemhelyek száma alulméretezett, elhelyezkedése esetleges és állapota sok kívánni valót hagy maga után.. A rendőrőrs hajdani épületében lufikat és ruhaneműt árulnak, a liget közbiztonságáról csak rendezvények idején, annak jellegétől függően történik gondoskodás. A parkolás esetleges, ahogy a telepített WC használata is.

A térség közmű ellátottsága tekintetében a Széchenyi fürdő vízelvezetése, a tó töltése, vízháztartása, minőség-fenntartása nem megoldott. A park zöldfelülete sok, védőtávolságot igénylő forrás, közművezeték és műtárgy elhelyezését is biztosítja.

Szabályozási terv előzetesen meghatározott általános koncepciói, célkitűzései:

A készülő szabályozási tervben meg kell határozni:

• a Városliget magasabb rendű településrendezési terveknek megfelelő építési övezeteket, övezeteket; övezeti határokat és az övezeti paramétereket;

 

• a városszerkezethez illeszkedő közterületek rendszerét és méreteit;

• a Városliget városi park övezetében (közterületen) a bontandó, funkcióidegen épületeket;

• a térszínen, illetve térszín alatt az építési helyeket.

A szabályozási előírásokkal és tervvel szeretnénk megalapozni azokat az intézkedéseket, melyek biztosíthatják a liget kultúrált használatát.

Az intézkedések keretében

• meg kell határozni az övezeteken belül a fennmaradó funkciók működéséhez szükséges feltételeket és azok térbeli és időbeli összehangolását (gazdasági ellátás, látogatói forgalom mozgása, tömegközlekedési eszközök, busz és személygépkocsi parkolási lehetőségek, stb) ;

• a Városliget közterületi funkcióinak rendszerét, a közterületek használóinak körét (turizmus, fővárosi-, környező kerületi lakósok, iskolák, óvodák, bölcsődék, intézmények, stb.) és a használatukhoz tartozó feltételrendszert;

• a funkciókhoz tartozó infrastrukturális rendszerek kapacitását, méretét, területi elhelyezkedését (parkolók, vendéglátó-, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, stb.);

• el kell végezni a kiszolgáló létesítmények elhelyezhetőségének vizsgálatát a Városliget területén kívül, az azt övező térségben (pl.: turista buszok, személyautók P+R parkoltatása, háttérintézmények, stb).

 

Mindezen vizsgálatok és felmérések alapján szabályozási koncepciót, majd erre épülő intézkedési tervet kell kidolgozni, mely:

biztosítja a Városliget olyan övezeti, építési övezeti besorolását, mely  

lehetővé teszi a szükséges infrastruktúrák elhelyezését (főleg térszín alatt)

megakadályozza a Városliget további túlépítését, tönkretételét

meghatározza a ligeten belül egyes funkciók területi elhelyezkedését, méretét, kapacitását;

 

összehangolja a Városliget minden irányú megközelítését a város közlekedési hálózatáról, kitiltja a ligeten belüli gépkocsi közlekedést és a liget peremén − lehetséges mértékben − biztosítja a parkolás lehetőségét, különös tekintettel azok számára, illetve méretére (buszok) ;

 

 

felméri a térszín alatti beépítés műszaki feltételeit és várható következményeit (talajmechanikai, hidrológiai szakvélemények);

 

meghatározza a környezetvédelmi követelményeket, védelmeket (forrásvíz, talajvíz, védett élővilág, stb.);

 

megalapozza a liget egyes területegységeinek időszakos rendezvénycélú igénybe vételének, továbbá a környezetállapot javítását, kívánt szinten tartását szabályozó intézkedési tervet.

 

Előzetes vélemények értékelése:

Az Étv.9.§ (2) pont alapján a véleményadók szakterületüknek megfelelően adatokat közöltek (különféle értékvédelmi kategóriák, környezetvédelmi rendeletek szerinti kategóriák, stb), és felhívták a figyelmet a más jogszabályi helyen szabályozott kérdésekre, a HÉSZ további véleményezési és jóváhagyási folyamatára vonatkozó előírásokra, kötelező tartalmi és formai munkarészeire, illetve közölték az e folyamatban való részvételi szándékukat. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága közölte, hogy a HÉSZ-hez környezeti vizsgálat készítésének kötelezettségét nem írja elő.

(A vélemények teljes szövegét lásd az 1. sz. mellékletben, külön kötetben!)

 

 

 

 

5. A VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE, A TOVÁBBTERVEZÉS SZEMPONTJAI

 

A településrendezési tervek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a ZKSZT a korcsolya csarnok és környékét Z-VP övezetbe sorolásra javasolja. Tekintettel arra, hogy ez nem ellentétes a TSZT területfelhasználási besorolásával, az FSZKT módosítása javasolt.

 

Az FSZKT módosítása során a Gundel étterem telke is átkerülhetne a tematikus parkok keretövezetéből a jobban megfelelő intézményi keretövezetbe.

 

A készülő szabályozási terv adottságként kezeli a jogerős építési engedéllyel rendelkező és a kivitelezés előkészítése stádiumában lévő beruházásokat, mint amilyen a Korcsolyacsarnok és a korcsolyapálya felújítása, továbbá a Szépművészeti Múzeum bővítése. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a Szépművészeti Múzeum Hősök terével érintkező, a városképi és műemléki védettségű területet befolyásoló építészeti megoldása – véleményünk szerint - vitatható.

 

A funkcióvizsgálat megállapította azon intézmények, irodák, üzemek, lakások, egyéb létesítmények sorát, helyét és működtetőjét, melyek övezetidegen funkciók és kitelepítésükről, megszüntetésükről már rövidtávon is gondoskodni szükséges.

 

Az épületek állagvizsgálata azt mutatja, hogy a vizsgált térségen belül a létesítmények jelentős hányada közepes, vagy avult. Ezek közül is kiemelten fontos lenne a Vidámpark korszerűsítése.

 

A Városliget 29732/1 hrsz-ú telek (a liget) beépítettsége meghaladja a területfelhasználási és keretövezeti előírásokban rögzített (OTÉK, FSZKT) értéket, továbbá nem teljesíti az előírt minimális zöldterületre előírt értéket (Hozzá kell tenni, hogy a ligeti tó 6 hektárnyi területe nem vehető figyelembe, mint zöld-, vagy a biológiailag aktív felület, ugyanakkor a beépített területbe sem kerül beszámításra). Jelen állapotában túlépített így a Városliget területén új építésre csak a szabályozási terven jelölt bontások után kerülhet sor, tekintettel a liget max. 2 %-os beépíthetőségére.

 

A térség használatához szükséges parkolóhelyeket – a jelenleg jórészt P+R használati mód kiszorításával – elsősorban térszín alatti parkolóban látjuk biztosíthatónak a terület értékének figyelembe vételével. E célból megvizsgáltunk korábbi saját, illetve más tervezőirodák által javasolt helyszíneket geotechnikai és talajmechanikai, városrendezési, közlekedési és környezetvédelmi szempontból. Problémamentes a Dózsa György út alatti mélyparkolók (-3szint), közel 3 – 3,5 ezer szgk. férőhelyes kialakítása. A Városligeti tó északi (felső) része alatti 3 szintes létesítmény megépítése hidrológiai szempontból nem elfogadható, míg 1 (esetleg 2) szintes parkoló kialakítása semmilyen veszélyeztetést nem jelent a közeli hidegvizes kutakra. Az Állatkerti körút alá javasolt mélygarázs a Széchenyi fürdő és a Cirkusz épületéhez, alapozásához való közelsége geotechnikai, statikai problémát jelenthet, további, részletes vizsgálatokat igényel. A Vidámpark Kacsóh Pongrác út melletti területén létesíthető mélygarázs problémamentesen megvalósítható.

 

A Vágány utcánál javasolt autóbusz parkoló helye nagyobbrészt a MÁV Nyugati pályaudvar rekonstrukciós terve szerint vasútüzemi célra kerül felhasználására. A visszamaradó min. 6,0 m-es teleksáv területe a Vágány utca szélesítésére (2x2 sávra bővítés) és autóbusz parkolósáv létesítésére hasznosítható 20-30 busz elhelyezését biztosítva. Ennek sem geotechnikai, sem hidrológiai szempontból kifogásolható következménye, hatása nincs.

 

A Városligetet átszelő, az M3 autópálya bevezető szakasz - Andrássy út főútvonal részét képező Kós Károly sétány jelentős mértékben csökkenti a Hősök tere és a Városligeti park kulturális, rekreációs értékét. Hosszútávon területen kívüli kiváltása szükséges.

 

Közművek vonatkozásában megállapítható, hogy a Városligetben lévő létesítmények összközmű ellátása, ellátottsága biztosított, kivéve az övezetidegen és megszüntetésre javasolt 2 lakást, melyek félkomfortosak. A liget területén található néhány olyan fő-ellátó hálózati vezeték, mely a normál hálózati vezetékeknél nagyobb védőtávolságot igényel. Ezek a szakági terveken, majd a szabályozási terven is jelölésre kerülnek.

 

A Városligeten belül jelentős még a források, forrásvizek vezetékrendszere. Ezek a Széchenyi fürdőhöz tartoznak, van 12 db hidegvizes kút és 2 db gyógy-hévízforrás.A Széchenyi fürdő egy 1975 évi vízjogi engedély alapján használt fürdővizét (kevert gyógyvíz és talajvíz) a városligeti tóba ereszti le. A víz agresszív és az épített környezet korrózióját okozza (tómeder, kisföldalatti építménye, stb). Az intézmény tulajdonosának és üzemeltetőjének közös feladata a használt víz közvetlen közcsatornába öntése és az ezzel kapcsolatosan a Széchenyi fürdőnél jelentkező csatornadíj biztosítása.

1. 1. • 3. 5.  

 

Külön tanulmányban javasolt foglalkozni azzal, hogy a Városliget energia és víz ellátása a területen lévő adottságokkal hogyan oldható meg. Jelentős a gyógyforrások hőenergiája (70-75°C), ami fűtésre hasznosítható, a hidegvíz bázis - esetleg kezeléssel – locsolásra, a tó töltésére, vízháztartásának biztosítására kiváló lehetőség. A Jégpálya hűtőgépeiből szintén hőenergia nyerhető. A lehetőségek kihasználása gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetést tudna - már középtávon is - biztosítani a térségnek.

 

II. PROGRAMJAVASLAT

1. VÁROSRENDEZÉSI JAVASLAT

 

Szabályozási koncepció

Övezeti rendszer

 

A területre vonatkozó településrendezési tervek rendszerében az összhangot, a célzott és tényleges területhasználat megfelelőségét szükséges megteremteni. A területhasználati, keretövezeti, építési övezeti paraméterek (beépítési %, minimális zöldfelületi érték) meghatározását az OTÉK 7.§ (3) pontja csak „újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek” esetére írja elő kötelezően meghatározni.

Jelen esetben kialakult állapotú területre készül szabályozás, mely vizsgálja az egyes építési övezetek, övezetek paramétereit és azok figyelembe vételével javasol szabályozási előírásokat.

A Településszerkezeti terv területfelhasználási lapjának az FSZKT-ban meghatározott keretövezetek megfelelnek. Javasoljuk – a ZKSZT –vel összhangban - a korcsolyacsarnok épületét és közvetlen környezetét az IZ építési keretövezetből városi park (Z-VP) övezetbe átsorolni, amihez az FSZKT-t módosítani kell.

Az FSZKT keretövezeti lehatárolásában K-TP (tematikus park) keretövezetben övezetidegen a Gundel étterem és telke, ezért javasolt - az FSZKT módosításával - I (intézményi) keretövezetbe sorolása.

Az egyes építési övezetek és övezetek előírásai és meglévő állapotukra jellemző paraméterek között az

alábbi eltéréseket lehet megállapítani:

• A Széchenyi fürdő és közvetlen környezete a TSZT szerint nagykiterjedésű sportolási célú terület, az FSZKT-ban (és ennek megfelelően a ZKSZT-ben is) pedig IZ keretövezeti besorolású. A BVKSZ szerint a megengedett max. beépítettség erre vonatkozóan 35%, azonban a lehatárolt terület jelenlegi tényleges beépítettsége megközelíti az 50%-ot. Emellett a medencék és egyéb burkolt felületek következtében a területen a zöldfelület aránya alig haladja meg az 5%-ot, a BVKSZ-ben előírt legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke a keretövezetben min. 50%.

 

• Az I keretövezetbe sorolt Közlekedési Múzeum területén a jelenlegi zöldfelületi arány 17%, míg a BVKSZ szerinti értéke min. 35% .

 

• A Z-VP városi park övezetnek a ZKSZT-ben lehatárolt területére vonatkozóan a keretövezetre meghatározott beépítettséget és zöldfelületi arányt csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetne biztosítani.

 

• A ZKSZT-ben a Hősök tere I építési övezetben van. Javasoljuk a tér közterületbe sorolását.

 

Az előzetes vizsgálatok, illetve egyeztetések eredményeképp a túlépítettségének megszűntetéséhez a funkcióidegen, vagy rossz műszaki állapotú épületekre, létesítményekre megállapított bontási kötelezések végrehajtása szükséges. A megengedett legnagyobb beépítettség az OTÉK és a BVKSZ szerint max. 2%, míg a jelenlegi tényleges beépítettség 2,6%. A bontási kötelezéssel (a közterületbe tartozó parkon belül) a beépítettség 1,8%-ra csökkenthető. Ez - a Városligeti korcsolyacsarnok Z-VP övezetbe vonását követően is - 0,2% (azaz 1.764 m2) további beépítési lehetőséget biztosít kislétesítmények számára.

Összefoglalva a koncepció javasolja:

1. az FSZKT módosítását

   • a korcsolyacsarnok területének IZ keretövezetből Z-VP keretövezetbe, és

   • a Gundel Étterem telkének (hrsz: 29.732/8) K-TP keretövezetből I keretövezetbe

történő átsorolását. 

 

A KV-IK építési keretövezetben az OTÉK 25.§-ában a különleges használatra szánt területekre előírt 40 %-os zöldfelületi arány nem biztosítható. A többszintes növényállomány telepítési előírásainak figyelembe vételével max. 15 % teljesíthető, ezért az OTÉK-tól eltérési engedélyt kell kérni.

Településszerkezet, területfelhasználás

Településszerkezeti vonatkozásban a térség legjelentősebb beavatkozása lesz a Kós Károly sétány kiiktatása a közúti forgalomból. Ez – a javaslat szerint – két ütemben is megvalósítható, hiszen meg kell keresni az M3-as autópályáról beérkező forgalom belváros felé irányuló, az Andrássy útra, vagy azzal párhuzamos úthálózatra csatlakozó kapcsolatának lehetőségét, az elterelő utak terhelhetőségének számításával. A Nyugati pályaudvar rekonstrukciója lehetőséget kínál a Vágány utca 6,0 m-rel történő bővítésére, és 2x2 forgalmi sáv kialakítására. A Kós Károly sétány forgalmának másik kerülő útja az Ajtósi Dürer sor, mely jelen állapotában is 2x3 sáv. A belváros felé továbbvezető úthálózat áteresztő képessége ennél már lényegesen korlátozottabb.

A Hősök tere vonatkozásában döntő változást hoz – a Kós Károly sétány forgalmi lezárásával együtt - a tér és a múzeumok közötti forgalmi sávok javasolt megszüntetése, a kerülő forgalom múzeumok mögé helyezése. A tér történeti, építészeti egysége eredeti szépségében tud majd érvényesülni. Az Andrássy út felől érkező gyalogos forgalom a MILLFAV Hősök terei megállójához kapcsolt aluljáró rendszerrel kedvező kapcsolatot biztosít majd a térre látogatóknak.

Településfejlesztés, beépítés vonatkozásában jelentős, monumentális létesítmények helyett az építés csökkentése, épületek, építmények bontása kap fontos szerepet.

A tematikus parkok vonatkozásában (Állatkert, Vidámpark, Cirkusz) a szabályozás a megadott építési helyen belül elvi építési engedélyhez köti - az övezeti paraméterek betartásával - e parkok speciális tematikai, technológiai rendszeréhez igazodó épület, építmény elhelyezését, kialakítását, illeszkedését. A cirkusz szeretne átépülni, megújhodni, erre van lehetőség jelenlegi telkén, de a K-TP keretövezeten belül – tulajdonosi megállapodás alapján – másutt is.

A jelenleg túlépített építési övezetek területén (Széchenyi fürdő és Közlekedési Múzeum) csak a kialakult paraméterek javítását eredményező (beépítési % csökkenése, zöldfelület növelése) módon lehet beavatkozni, változtatni a meglévő állapoton.

A Városliget Z-VP övezetbe tartozó területén övezetidegen funkciójú létesítmények (gyártó, javító üzem, lakás, iroda, raktár, stb.) részére semmiféle értéknövelő beruházás nem támogatható. Állatkerti körút melletti bazár- és büfésor szanálandó. A kislétesítmények csak a liget egészére készített, tervpályázat alapján kiválasztott építészeti terv alapján létesülhetnek.

Az intézményi övezetben lévő két, a világörökség részét képező múzeum bővítésére a Hősök tere irányában, térszín alatti beépítés lehetőségét biztosítjuk.

A térszín alatti beépítések lehetősége kizárólag a múzeumok részére használható ki, mivel e létesítmények gyűjteményének bővülése, bemutató- és előadóterek, foglalkoztatók a térségben csak itt biztosíthatók az építészeti értékek megőrzésével. (A Szépművészeti Múzeum már élt is ezzel a lehetőséggel).

Közlekedés

Közlekedési szempontból több közlekedési ág esetében is jelentős változtatási, módosítási igény merült fel a vizsgálati munkarészek készítése során.

A közúti közlekedés esetében az átmenő forgalom megszüntetése, és a célforgalom csökkentése az általános cél. A Hősök terét – mint az ország egyik legreprezentatívabb terét – az átmenő forgalom alól már rövidtávon kívánatos mentesíteni, de megtartva a jelenlegi hálózati kapcsolatokat. Közép-, vagy hosszútávon azonban a Kós Károly sétány - Hősök tere közlekedési kapcsolatot teljesen kívánatos kiiktatni a főúthálózatból (melynek pótlását előzetesen biztosítani kell a város más területein történő fejlesztésekkel).

A városi tömegközlekedési hálózat esetében a Városliget területén az ellátást továbbra is az elektromos meghajtás következtében környezetbarátnak minősíthető MFAV-ot és a trolibusz vonalaknak kell biztosítaniuk.

A parkolás tekintetében szerteágazó feladatok adódnak. A Dózsa György út - Ötvenhatosok tere térségében kívánatos a Városliget, mint városi park, és a szomszédos VI.-VII. kerületi lakóterületek parkolási gondjait megoldani mélygarázs építéssel. Az Állatkerti körút térségében pedig az oda összpontosuló jelentős forgalomvonzó létesítmények (Állatkert, Vidámpark, Cirkusz, Széchenyi fürdő, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Mezőgazdasági Múzeum) parkolóhely hiányát lehet garázsépítéssel rendezni.

 

A Városliget és a Hősök tere Budapest második leglátogatottabb turisztikai látványossága, az ezzel kapcsolatos autóbusz forgalom (turista busz, városnéző busz) megfelelő kezelése szükséges. A Magyarország tekintetében nemzetgazdasági „húzó” ágazatnak számító turizmus megfelelő szintű működtetéséhez létre kell hozni a kapcsolódó létesítményekkel (utas tájékoztatás, illemhelyek) a megfelelő le-felszálló helyeket, és a hosszabb idejű várakozást biztosító parkolókat. Az Ötvenhatosok tere a főváros lakossága számára turista buszok indulása és érkezése tekintetében „autóbusz pályaudvarként” is használatos. Célszerű ezt rendezett keretek közé szorítani, vagy a város megfelelő közlekedési infrastruktúrával rendelkező helyén az igényeknek megfelelő terminált kialakítani.

Településszerkezeti elhelyezkedése ellenére sajnálatos módon a Dózsa György út - Ötvenhatosok tere, és az Állatkerti körút P+R parkoló funkciót is betölt. A területen a P+R funkció megszüntetése a cél, külsőbb helyszíneken történő előzetes P+R parkoló fejlesztéssel, melyet a gyorsvasúti hálózat determinál.

A gyalogos és a kerékpáros közlekedés tekintetében célként a Városliget szinte kizárólagos használatának a biztosítása jelentkezik, mely szoros összefüggésben van a közúti közlekedés helyi visszaszorításával.

A vasúti közlekedés esetében a városi tömegközlekedési hálózat és a vasútvonalak közötti átszállókapcsolat megteremtésének igénye elégíthető ki a Hungária körút térségében új vasúti megállóhely létesítésével. Kedvező átszállás jön létre ez által az 1-es villamos és az esztergomi-, váci-, szobi vasútvonalak között.

 

Zöldterület, környezetvédelem

 

A koncepció kiemelt fontosságú része a liget zöldfelületének funkcionális megosztása. A szabályozott parkrészek a sportterületek, a játszókertek, a vízfelület (ligeti tó). A parkterületen lehatárolásra kerültek a közhasználat elől elzárható területek (Főkert új telephelye) illetve korlátozottan közhasználatú területek (Főkert tervezett bemutatókertje, Vakok kertje).

A többi közhasználatot korlátozó vagy elzáró funkció megszüntetését javasolja a terv.

 

További szabályozást igényel az említett parki funkciókat és az egyéb kertépítészeti elemeket feltáró jellegzetesen fasorokkal kísért; történeti, funkcionális vagy vizuális jelentőséggel bíró sétányok, utak védelme.

A meglévő, városi parkhoz mérten alacsony zöldfelületi arány javítása érdekében a szabályozási koncepció a volt Felvonulási térre tervezett mélygarázs telepítését terepszinten kialakított zöldfelület létesítéséhez köti. Továbbá a park biológiai aktivitásának növelésére a terv szabályozza a tó használatát az eredeti rendeltetésének megfelelően.

Közművek

 

Közművek vonatkozásában, mivel a meglévő állapothoz képest jelentős fejlesztésre a szabályozás nem ad lehetőséget – a meglévő közműhálózat fejlesztésével a jelen szabályzási terv korlátai miatt nem számol, azonban a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. általános csatornázási tervében szereplő, a szabályozási tervtől független fejlesztéseket, az Olof Palme sétányon, valamint az Ajtósi Dürer soron figyelembe veszi.

A liget megjelenésének, összképének javítása érdekében ajánlott a Mezőgazdasági Múzeumot ellátó gázvezeték megszűntetése, vagy áthelyezése a tóba épített gátról az összekötő hídra. Így a tó vízfelületének folytonosságát, használati egységét ez a körbe dróthálózott vezetés nem szakítaná meg.

A tervezett mélygarázsok helyén a szükséges közműhálózati kiváltásokat, módosításokat ill fejlesztéseket el kell végezni. A liget területén található épített-házas transzformátorok a szükségesnél nagyobb épületekben lettek elhelyezve, a minél nagyobb zöldterület kialakítása miatt célszerű lenne a kisebb helyigényű betonházas, vagy aknás kivitel alkalmazása helyettük.

Intézkedési javaslat a Városliget parkterületének felújítására és üzemeltetésére:

1. A Városliget teljes területére kiterjedő, a területhasználatot figyelembe vevő felmérést kell készíteni a használathoz szükséges funkciójú és méretű kislétesítmények (büfé, WC csoport, bazár, stb) meghatározására.

2. Tervpályázat alapján a kislétesítmények építészeti megoldására egységes javaslatot, tervcsaládot kell kidolgozni.

3. Javasolt a Városligeti út helyett a Vidámpark területén, a Hermina út folytatásában a kislétesítmények koncentrált elhelyezése.

4. Az övezet területén időszakos rendezvényekre csak az alábbi feltételekkel javasolt engedélyt adni:

 

1. 2. Az 500 fő egyidejű jelenlétét meghaladó vonzású rendezvény évente maximum 4-szer engedélyezhető.

   3. Rendezvények csak az alábbi burkolt felületek (utak és terek) és az azokat szegélyező 2-2 m zöldsáv igénybevételével engedélyezhetők:

   Olof Palme sétány
2. 56-osok tere
   Zichy Mihály út (a troli forgalom időszakos elterelésével)
   Városliget körút
   Vajdahunyad sétánynak a Kós Károly sétánytól a Paál László útig terjedő szakasza.
   A rendezvények idejére csak azok a max. 3 tonna össz. súlyú gépkocsi, teherautó, mikrobusz, lakókocsi, egyéb járművek engedhetők be, amelyek a rendezvény szervezéséhez feltétlen szükségesek.
   Közönségforgalmi parkolás a liget arra kijelölt területén kívül az övezetben a rendezvény időtartama alatt sem engedélyezhető.

3. A rendezvény szervezőjének a területfoglalási engedélyhez előzetesen biztosítani kell a becsült, várható forgalomhoz méretezett számú WC fülkék telepítését és biztosítania kell a látogatói forgalom irányítását, parkolását a liget arra kijelölt helyein, a mélyparkolókban, vagy a liget környéki közterületeken.

   A Városliget teljes területén az utak síkosság-mentesítésére - a talaj, a víz és a növényállomány védelme érdekében - klorid-tartalmú só nem alkalmazható.

   A parkterület növényállományát rendszeresen felül kell vizsgálni, a beteg növényzet ápolásáról rendszeresen és tervszerűen gondoskodni kell.

   zöldfelületek folyamatos fenntartása és karbantartása mellett gondoskodni kell a Városligeti tó vízminőségének védelméről, az eutrofizáció megakadályozásáról.

   A szabályozási tervlapon bontásra jelölt épületek, építmények bontását 5 éven belül a telek tulajdonosának el kell rendelnie.

4. A Városligetben vissza kell állítani a rendőrség épületét eredeti funkciójára, és biztosítani kell a liget rendszeres járőrözéssel történő ellenőrzését.

5. A Városliget térségében található telkek, létesítmények, intézmények jelentős többsége fővárosi tulajdonban van. A liget zöldfelületének és a ligeti tó fenntartásának feladatát a főváros tulajdonában lévő FŐKERT Zrt. látja el. A liget adottságai részben, vagy egészben önfenntartó állapot létrehozásához kedvezőek Széchenyi fürdő hőforrásai, a korcsolyapálya hűtésénél a téli időszakban nyert hőmennyiség a létesítmények fűtési energiáját biztosíthatja. A tó környéki hidegvizes kutak a tó vízháztartását környezetkímélő módon biztosítani tudnák a Széchenyi fürdő használt, korrozív vize helyett. Megvizsgálandó, hogy a talajvíz, amit a hidegvizes kutak biztosítanak, hogyan tehető locsolásra alkalmassá. A Városliget területére hidrológiai és energetikai vizsgálatot kell készíttetni a térség gazdaságos és környezetkímélő fenntartásának megteremtése érdekében.

A kormány leállította a Szépművészeti Múzeum botrányos, a műemlék épületet megcsonkító és a Hősök terét átalakító bővítési tervezetét. A Váralja Szövetség kezdettől fogva ellenezte a Szépművészeti Múzeum műemléki alapelvekbe ütköző átalakítását, jelenleg éppen egy nagygyűlés szervezésén dolgoztunk, továbbá a Hősök tere érdekében Orbán Viktort is megkerestük levélben. Az erre a célra lehívható uniós pénzekből a miniszterelnök a Vár rekonstrukcióját javasolja, amelybe elképzeléseivel a Váralja Szövetség is bekapcsolódna.

---

 

Újabb sikert könyvelhet el a magyar értékőrző civil szféra: a kormányzat leállította a Szépművészeti Múzeum bővítését, s ebben nyilvánvalóan a rá nehezedő civil nyomás is komoly szerepet játszott. A fent látható kép már a múlté: így nézne ki a Hősök tere, ha az átépítés megvalósult volna.   A Váralja Szövetség 2010. március 7 óta folyamatosan tiltakozik a Hősök terén található emblematikus műemlék drasztikus átalakítása ellen. Korábban a köztársasági elnök, most pedig Orbán Viktor közbenjárását kértük annak érdekében, hogy az 1900-1906-ban épült Szépművészeti Múzeum megmaradhasson eredeti pompájában.    A civil nyomás nem volt hiábavaló: a kormány a héten arról döntött, hogy nem épül meg az uniós forrásból tervezett bővítés.     Ilyenre tervezték az új épületbelsőt a múzeum átalakítói - a terveken a civil szféra értékőrző része felháborodott.   Orbán Viktor kijelentette: az uniós turizmus-fejlesztési pénzeket inkább a Vár rekonstrukciójára szeretné fordítani. Ezt a döntést a Váralja Szövetség üdvözli, ugyanakkor leszögezi, hogy a történelmi múltat tisztelő törekvések fogadhatók csak el.