Május első vasárnapja nem csak Anyák napja. Bár igaz, ennél szebb, néhol szomorúbb ünnep talán nincs is.

Óriási nevetésdeficitben élünk, naponta körülbelül 350 alkalmat szalasztunk el a nevetésre.

Ennek megváltoztatására ötlötte ki és terjeszti világszerte a jóga-nevetés módszerét a kacagó guru néven közismert indiai orvos, dr. Madan Kataria. Ma már a világon szinte mindenütt, így hazánkban is található HAHOTAKLUB, ahol a résztvevõk az ok és feltétel nélküli nevetésnek ezt a társas változatát közösen, együtt gyakorolják, terjesztve általa a nevetés kellemes szellemét. Ilyen HAHOTAKLUB-foglalkozás alkalmával nem egymáson nevetünk, hanem egymással, nem mások rovására, hanem mindenki hasznára. Nem amiatt, mintha mindenkinek mindig feltétlenül jókedve lenne, hanem abból a célból, hogy elõfeltételek nélkül is feltétlen jókedve kerekedhessen bárkinek. A nevetést nem kell külön megtanulni, HAHOTAKLUB-foglalkozáson akárki részt vehet, korhatár nélkül, aki akar, aki csak hajlandó erre. A nevetés félig-meddig önmûködõ élettani folyamat, általános emberi készség, közös kincs, része minden kultúrkörnek.

A nevetés szabad, független bõrszíntõl, fajtól, nyelvtõl, kaszttól, vallástól, vagy politikai pártállástól. A kiváltó ok mellékes, a nevetés humort, azaz nedveket fakaszt bennünk. Örömhormonok termelõdését indítja meg a szervezetben, ami elõbb utóbb természetessé teszi a tettetett nevetést is. Addig kell mímelni, míg magától is megy már. A nevetést nem szabad tréfára venni! Furcsa jószág a hahota: mennél többet adunk belõle másnak, annál több marad saját magunknak.

A nevetés gyógyít, sőt életeket menthet, és mivel még mindkettőre szükségünk lehet, ellátogattunk az egyik nevetőjóga-kurzusra, a Hahota Klubba.

A nevetőjóga (laughter yoga vagy hasya yoga) ötlete egy indiai háziorvos, Dr. Madan Kataria fejéből pattant ki 1995-ben, mikor egy cikket akart írni „A nevetés a legjobb gyógyszer” címmel egy orvosi szaklapnak. Azóta a világ minden táján gyűlnek a követői, Magyarországon például az Agykontroll Kft. berkein belül működő a Hahota Klubban.

1998-ban Indiában, egy nevető klubban összejöttek az emberek. Visszaemlékezések szerint ez volt az az alkalom, mely létrehozta a Nevetés világnapját. A Világnap célja, hogy a nevetés köztudottan egészségmegőrző hatását minél többen gyakorolják és ezzel nem csak saját, hanem környezetük közérzetét is javítsák.

A NEVETÉS a lélek tánca!", tartja a közismert keleti böl-csesség. Nem azért nevetünk közösen, mintha mindenkinek feltétlenül jó lenne a kedve, hanem éppen azért, hogy elõfeltételek nélkül is jó kedvünk tudjon kerekedni.

Hüppokrátész, a hellén ókor orvosa ugyancsak fején találta szöget, amikor humorosnak, azaz nedvdúsnak nevezte el a jó kedélyû embertípust, noha megállapításai akkor inkább spekuláción, semmint méréseken alapultak. Azóta egyértelmûen kiderült és kutató-laboratóriumi eredményekkel is bizonyított, tudományos tény lett, hogy a nevetés valóban olyan különös belsõ nedvek, "örömhormonok" termelõdését indítja meg az emberi testen belül, mint a boldogság-érzetet keltõ endorfinok, vagy a külsõ környezet behatásainak káros következményeit semlegesítõ stressz-ellenes hormonok. A nevetés gyógyításra és megelõzésre egyaránt remek!

Hogyan lehetne többet nevetni az eddig szokásosnál?

A HAHOTAKLUB nevetségesen egyszerű és egészségesen nevetséges. Kívülrõl nézve õrületnek látszik, ám õrült jó, amint mi magunk is részt veszünk benne. Lényege a belülrõl fakadó, külsõ fel-tétel nélküli neve-tés. Olyasmi ez mint a feltétel nélküli szeretet. Nem csak akkor fogok majd nevetni, ha elégedett vagyok, ha okom lesz rá, hanem épp attól leszek boldog, hogy mindenképp tudok nevetni. A feltétlen, felhõtlen, fölszabadult nevetésnek nincs semmi köze a lealázó gúnyolódáshoz, a sanda kárörömhöz, se durva ugratáshoz, vagy vad vicchez, amelyek bántóan sértenek, mondjuk anyósokat, rendõröket, vagy épp szép szõke nõket.

Tilos talán a tréfa, az adoma? Máson már nem is lehet nevetni? Szerencsére szó sincs róla! Pont fordítva! Gyakorlott hahotázóként könnyebben tudjuk elnevetni magunkat mindenen, ami humoros, ami szellemes. Hiszen a nemes bor érett zamatának élvezete sem egyenlõ a részegeskedéssel!

Elsõre egyesek mégis gyakran gyanúsnak, afféle lelki önkielégítésnek tartanak mindenféle nevetést jó ok, azaz vicc, tréfa, valamiféle komikum nélkül. "Orvosi kacagás?! Gyógy-vigyor?!", fanyalognak. Ám, ahogyan érezhetjük jól magunkat drogfüggõség, azaz szesz és kábítószer befolyásoló hatása nélkül, ugyanúgy megtanulhatunk jóízûen nevetni önmagáért a nevetésért is. Ki lehet próbálni! Jó társaságban ráadásul nagyon könnyen, szinte magától megy!

Kataria doktor a jóga õsi légzõ-gyakorlatait is fölhasználva fejlesztette ki nevettetõ módszerét, ötvözve azt olyan általános érvényûű tapasztalatokkal, amelyek mindenhol igazak: "Ne kifogásokat keress, hanem beszéld rá magad, ha valamit meg akarsz tenni!"

"Tettesd, míg tettetés nélkül is megy, magától!"

"A szemkontaktus másokkal segít levetni a kezdeti gátlásokat!"

"Csoportban csinálva a nevetés ragályos és vészesen fertõz!" (Ezt Karinthy: Röhög az egész osztály-a óta már mi is jól tudjuk…)

"A mozgás mozgásba hozza, táncra perdíti az érzéseket is!", hangoztatja a huncut kacaguru, Dr. Kataria, Biztosan sokan emlékszünk vissza egy-egy szívbõl jövõ, jólesõ, hosszas hahotára, nagy-nagy kacagásra úgy, hogy már rég elfelejtettük annak kiváltó okát. A tartós nevetés, az avval járó intenzív légzés ugyanis ugyanúgy elvezethet egy mélyebb, megváltozott tudatállapothoz, mint amilyet másfajta relaxáció útján is el lehet érni. Dr. Kataria állítja, hogy a kitartó nevetés egyben egyfajta aktív meditáció is. Ilyenkor a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke mûködése. Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtõzködõ, üdén tiszta, gyermeki lelkület, a játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség, a düh mérge, amivel amúgy is fõleg csak magunkat tudnánk mérgezni, méghozzá szó szerint.

A nevetés nem mond nemet, a nevetés mindig pozitív. A tudat vezérli a belsõ folyamatainkat, az agy és a test csupán szolgaian engedelmeskedik. Ezért érdemes tudatosan tettetni, amit igazán meg akarunk tenni, egészen addig, amíg magától nem megy, amíg valódivá nem válik!

A tudatos átélés hatalmas erõ! Megbetegíthet, akár súlyosan is, például tragikus színészeket, míg a legtöbb komikus többnyire sok évet és jó kedvben megél. A nevetés az egyik legjobb gyógy-szer! (Egyben a legkellemesebb, a legszórakoztatóbb is…)

Mi hát a haszna, mik azok az elõnyök, amelyekhez a rendszeres többletnevetés által hozzájuthatunk? Jobb közérzet, jobb kedélyállapotot, jobb családi, munkahelyi kapcsolatok. Stressz-oldás, testmozgás, külsõ-belsõ torna. Sok nevetés hatására erõsödik az immunrendszer védekezõ-képessége. Nehezebben betegszünk meg és könnyebben gyógyulunk, akár végzetesnek tartott betegségekbõl is. A hahota az egész emberre hat, fizikailag is, de mentális és spirituális mivoltunkra is, testre, tudatra és szellemre egyaránt.

A nevetést egyáltalán nem érdemes tehát többé tréfára venni!

fájdalomcsillapító

Oldja a gátlásokat

Csökkenti a stressz által okozott izommerevséget

Immunerõsítõ

Magas vérnyomás

Koszorúér betegség

Allergia

Alvászavar

Emésztési zavarok

Depresszió

Asztma

Krónikus hörghurut

Migrén

Izületi és gerincpanaszok

Komoly, többnyire stressztõl terhes életet élünk. Gond, baj, betegség emészt. Kevés idõ marad manapság a felhõtlen kacagásra. Napról napra egyre kevesebbet nevetünk, holott épp ellenkezõleg, minden szempontból egyre többre és többre lenne szükségünk ebbõl a kifejezetten kellemes csodaszerbõl.

Kiderült, hogy sokféle helyzetet épp nevetéshiányos életvitelünk miatt élünk meg stresszként, noha pont a derűs nevetés az ártalmas stressz legjobb ellenszere.

Laboratóriumi eredményekkel is igazolhatóan a bõséges kacagás csökkenti a stressz káros élettani hatásait, javítja az immunrendszer védekezõképességét, sõt, gyógyít! Allergia, asztma és még számos egyéb baj szüntethetõ meg segítségével, de adott esetben még a rák elleni küzdelemben is hathatós támogatást nyújthat a derûs nevetés. A kacagás "belsõ kocogás", az egészséges embernek is csupa jót tesz: kívül-belül megtornáztatja a testet, javítja a hangulatot, könnyíti az egymás közti jó kapcsolatok kiépítését, pozitív szemléletre hangol, a test mellett jó hatással bír a lélekre, a szellemre is.

A nevetés gyógyít, javítja egészségünket, jókedvet ad, fokozza az immunrendszer védekezõ-képességét, megvilágosít, fejleszti szellemi képességeinket és emberi kapcsolatainkat, nem említve még számos további jó hatást, valamint a csakis elõnyös mellékhatásokat sem.

Kisgyermekként édesanyjától elõször mindenki az örömszerzõ, feltétel nélküli nevetést tanulta meg. Felnõttként mégsem igen akarunk már ilyeténképp, "ingyen", a semmiért nevetni. Az ok nélküli nevetés képességének újbóli elérése érdekében elõször le kell gyõzni a szégyenlõsséget, le kell vetkõzni a gátlásokat. HAHOTA-KLUB-foglalkozás alkalmával ebben segít egyszerû eszközökkel a szakképzett nevetés-vezetõ. Jó társaságban veszedelmesen fertõz a féktelen jókedv, egymás szemébe nézve hamarabb kibuggyan belõlünk a kuncogás. Az irányító személy feladata nem a nevettetés, csupán az önkéntes kacagókat szavak nélküli, sokszólamú hahota-elõadásának levezény-lése. Minden résztvevõre fontos szerep vár. senki sem maradhat pusztán szemlélõ, kívülálló kukkoló, különben kimarad a legjavából.

Feltétlenül kell nevetni!

Vidámságunknak és boldogságunknak tehát nem szabunk elõfeltételeket. A HAHOTAKLUB összejövetelein visszatérünk a nevetés eredeti természetéhez, hiszen a nevetés alapvetõen nem más, mint érzelmi indíttatású, örömszerzõ, félig-meddig önmûködõ élettani-fiziológiai folyamat. Ráadásul olcsó, közismert, egyetemes.Bozzai Lajos klubvezetõ

A humor sajnos napjainkban egyre inkább intellektuálissá válik, szórakoztatóipari árucikké, míg régen inkább érzelmi indíttatású volt. Emellett az embereknek csak igen kicsiny százaléka az, aki tényleg vicces, és nem csak önmagát tartja annak, ezért is nehéz hozzájutni a napi adaghoz.

A nevetőjóga a humortalan emberek gordiuszi csomóját azzal oldja meg, hogy viccek nélkül nevettet. Az sem baj, ha valaki kifejezetten rossz kedvében kezdi el erőltetni a nevetést, az ugyanis előbb-utóbb igazi nevetéssé alakul. Addig kell tettetni, amíg magától nem megy.

Bruhaharuha

A nevetés növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a kreativitást, a játékos teremtőképességet, olvasom a szórólapon már „kacagó derű-guruként” is említett Katarian szavait. „Belépés laza bruhaharuházatban, esetleg könnyű kacagógúnyában” – megyek tovább.

Ez utóbbi Domján Ferenc szavajárása, ő honosította meg 2002-ben Magyarországon a nevetésjógát. Vallja, hogy „a nevetés humort, azaz nedveket fakaszt belőlünk”, hogy örömhormonok termelése indul meg a testben, és ettől előbb-utóbb természetesen fogunk nevetni. „Az ok nélküli nevetés képességének újbóli eléréséért először le kell győzni a szégyenlősséget, le kell vetkőzni a gátlásokat. Felfogható meditációként, ez is a semmire való gondolás, hiszen nevetéskor megáll az ész” – mondja Domján Ferenc.

 „A legjobb, ha a munkahelyen saját nevetőegyletünk lenne, sokkal egészségesebb, mint a cigizés, ami voltaképpen egy negatív légzőgyakorlat” – mondja a hahota magyar helytartója.

http://www.hahota-joga.hu