A Los de Abajo már évente jön nyaranta turnéra Európába. Minden alkalommal 20-30 helyszínen őrjöng és ugrál a közönség a zenéjükre. És nem kevés ember, hanem ezrek. Tavaly pl. a Sziget fesztiválon zenéltek a nagyszínpadon. Idén Veszprémben voltam részese a lehengerlő, jobban mondva megugráltató, szívet-lelket megmozgató játékuknak.

A 2011. júliusában a Veszprémi utcazenei fesztivál keretében léptek fel a belvárosi utcákon zajló zenei programmoktól elkülönítetten fönn a Várban.

Ezt a körülményt viszont messzemenően feledtette az a magávalragadó játék, ami minden mást kikapcsolt az agyunkból a koncert idejére. Egy igazi energiabomba volt részt venni a koncertjükön!

A veszprémi utcazenei fesztivál egy igen bensőséges kapcsolat az utcákon sétáló közönség és a kis pódiumokon fellépő zenészek között. A közönség minden rezdülését nézik, figyelik az előadók. Minden zeneszám után vagy megérzik, vagy megkérdezik őket - bennünket- , hogy folytassák-e. Így játszott a Los de Abajo is. Ahogy fölmentek a színpadra és köszöntöttek bennünket, bíztatásul közölték velünk, hogy érezzük magunkat nagyon jól, hisz ez a mi ünnepünk!

A dalok során aztán végig figyelték, mennyire energikusan sikerült minket éppen megmozgatniuk vagy mennyire vagyunk fáradtak. Ennak megfelelően választották meg, rögtönözve, a következő számaikat. Nagyon csodáltam őket ezért!

Minden tapsot, tetszésnyilvánítást végtelenül hálásan és tisztelettel fogadtak. A koncert legemlékezetesebb epizódja pedig az volt, amikor a zenészek a hangszereikkel együtt sorra lejöttek a szinpadról hozzánk a közönség soraiba és egy ovális kört alkotva mellettünk adtak elő egy dalt, együttugrálva velünk. Fantasztikus érzés volt!

Az előadás után több zenész taggal is kellemesen elbeszélgettem.

A koncert alatt csak vizet ittak, de utána már egy sör mellett fújták ki magukat, viszont továbbra is igen figyelmesek és közvetlenek voltak a közönség tagjaival, akik közül többen odamentek hozzájuk a tetszésüket kinyilvánítani vagy autogrammit kérni.

Idén Nantes-ból, a francia nemzeti ünnepi koncertjük után jöttek hozzánk, Veszprémbe. 3 óra jutott csak a koncert előtt alvásra az együttes tagjainak, mert a vonat-repülő-buszos utazás elvette a többi idejüket.

A tagok fizikai energiájára jellemző, hogy mindezen körülmények ellenére egy két órás nonstop ugrálós-táncos-pörgős műsort adtak elő, megmozgatva a leglustább, legkényelmesebb és legöregebb résztvevőket is. Már a második-harmadik számtól egy ritmusra, egy irányban ugrált a közönség, egyszerre emelgetve a karjaikat. Mintha csak egyetlen élőlénnyé formálódtak volna a koncert idejére. Fantasztikus élmény volt ezt megélni!

Nemeskéri Klára