Javában zajlanak az előkészületek a Gyilkos-tó-legenda ősbemutatójára, hétfőn a főpróbahét kezdődik, amelyen először találkozik egymással a közel kétszáz szereplő. Nagy az érdeklődés Magyarországról is, utazási irodák programjukként hirdetik az eseményt.

A Gyilkos-tó legendája című előadás ősbemutatója július 18-án, a Gyilkostói Népművészeti Sokadalom keretében lesz.

Adott egy természeti szépség, jelen esetben a Gyilkos-tó. Aztán kerül valaki, aki mellékesen zeneszerző-orgonaművész, és beleszeret a tó látványába. Olyannyira, hogy kétszáz szereplős előadásban képzeli el a tó keletkezésének legendáját, Fazekas Eszter történetét.

A legenda fülre talál

„Fazekas Eszter személyében megtaláltam valakit, akiről azt gondoltam, hogy elvesztettem” – mondja C. Tóth Zoltán, a darab forgatókönyvírója és zeneszerzője. A komponista bevallása szerint már régóta szerelmese a székelyföldi tájaknak, Gyergyó vidékét pedig már egyenesen második otthonának tekinti.

Egy koncertkörút alkalmával találkozott Kolcsár Bélával, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatójával; beszélgetésük alkalmával fogalmazódott meg a legenda színpadra vitelének gondolata.

Összefogással sikerül

A következő lépés már a szereplők összeválogatása volt, a zeneszerző azt mondja, nem volt nehéz dolga, hiszen az általa megkeresett kórusok és tánccsoportok nagy érdeklődéssel fogadták az ötletét. „Azt mondhatom, hogy rendkívüli az összefogás a határon inneni és határon túli magyarok között” – vallja a zeneszerző.

Három kórus énekli majd együtt az általa szerzett „legendás dallamot”: a keszthelyi Salve Regina Kórus, a balatonedericsi Magnificat kórus és a gyergyócsomafalvi Bel Canto Kamarakórus. A szintén keszthelyi Festetics György Zeneiskola zenekara játssza majd a klasszikus részeket.

„Fazekas Eszter történetének zenéje a magyar népzene és a klasszikus zene ötvözéséből készült. Célja: megismertetni a hallgatósággal a gyergyói népzenét, Székelyföld táncait. Az ismert népdalok úgy vannak beleépítve a zenei közegbe, hogy a közönség is bele tudjon kapcsolódni az éneklésbe. A kevésbé ismert dallamokat a zenekar és a szereplők mutatják be a dráma részeként” – ismerteti az előadás szakmai részleteit C. Tóth Zoltán. Magát a táncot és a színpadi produkciót a gyergyószentmiklósi Hóvirág néptáncegyüttes mutatja be Ivácson László rendező vezetésével.

Szász Ferenc, a Hóvirág vezetője nagy kihívásnak tartja a lehetőséget, hogy egy ilyen jellegű előadásban szerepelhetnek. „Gyerekek és felnőttek számára egyaránt fontos, hogy kellőképpen helyt álljunk az előadásban. Nagyon érdekes a próbafolyamat, hiszen ilyen élményben még nem volt részünk, hogy nem csupán a táncra, de a színpadi megnyilvánulásainkra, a mimikára is figyelni kelljen” – számolt be a táncmester a próbafolyamatokról.

A rejtett üzenet

A Gyilkos-tó legendája szerint Fazekas Eszter és Molnár Miklós (a szerző által kitalált név) szerelmét a fiú katonasora és a zsiványvezér ármánykodása árnyékolja be.

Végül az elrabolt leány a hegyekhez fordul segítségért, amelyek szinte emberi alakot öltve megmentik Esztert. Vihar közepette leomlanak, maguk alá temetve a lányt, a zsiványt, és elzárják a környék folyóvizeit, amelyekből tó keletkezik.

A legenda színrevitele a zeneszerző számára mást is jelent. „A történet a székelyek kapcsolatát, sorsát mutatja be a magyar hazával. A magyarok 895-ös honfoglalásukkor a Kárpát-medencében már találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, a már itt élő székelyeket. A honfoglaláskor ismét egymásra találó magyarokat Eszter és Miklós szerelme jelképezi, majd táncuk egy nemzetté kovácsolja őket” – vázolja a legenda üzenetét a zeneszerző.

Az előadást július 18-án este 9 órától mutatják be a Gyilkos-tó melletti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén 19-én 19 órától a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ színháztermében.

www.umsz.ro

http://ccenter.ro